2024. október 13. vasárnap
Történet
Hazánkban már a XI. századból találunk az időjárás megfigyelése vonatkozó adatokat, de 1540-től minden évben történt valamilyen utalás az időjárás alakulására. Ezek a feljegyzések még nem hasonlíthatók a későbbi rendszeres műszeres mérésekhez, mégis érdekes információt tartalmaznak a régmúlt időjárásáról.
Az első jelentős méréssorozatot – melyben Buda is szerepelt – a „Societas Meteorologica Palatina” 36 európai állomást magában foglaló hálózata hozta létre, mely 1780-tól 12 éven keresztül működött a Mannheimi Társaság megbízásából. A korai magyarországi megfigyelések első feldolgozását Berde Áron foglalta össze 1847-ben a „Légtüneménytan…” című munkájában, mely az első magyar nyelvű szakkönyv.
A meteorológiai állomáshálózat a XIX. században indult fejlődésnek az osztrák meteorológiai intézet alapítását követően. 1853-ban 14 állomáson végeztek méréseket, 1870-ben már 40 állomás működött, melyek közül 14 a mai Magyarország területén volt.
A Magyar Tudományos Akadémia 1868. április 6-án tárgyalta a független magyar földdelejességi intézet létrehozásának javaslatát. Ferenc József 1870. április 8-án ellenjegyezte a „Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet” alapító okmányát, ami a Budapesti Közlöny május 3-i számában jelent meg. Az intézet a kultuszminiszter felügyelete alá került, aki első igazgatónak Schenzl Guidót nevezte, fő feladataként a meteorológiai mérések szervezését, állomáshálózat fejlesztését és a mérések kiértékelése mellett az ország éghajlati viszonyainak feltárását határozta meg. Az akkor még 3 főből álló Intézet a Budai Reáliskola épületében (I. kerület Toldy Ferenc utca 9.) működött. 1871 januárjában átköltöztek egy budai várban lévő ház (Móra Ferenc utca 2/b) első emeletére. Ezt a házat tekintjük az Intézet első székházának. Innen hamarosan, 1872 novemberében újabb helyre, a Novák villába (I. kerület Lovas út 66.) költöztek.
1873-ban kiadták az első évkönyvet, mely visszamenőleg 1871-től tartalmazza a meteorológiai és fenológiai megfigyelések eredményeit.
1890-ben Konkoly-Thege Miklós igazgatói kinevezésével a hazai meteorológiai szolgálat új korszakba lépett. Létrejött a Prognózis osztály. 1891. június 15-től kezdve naponta térképes „Időjárási sürgöny-jelentés” adtak ki. 1900-ban 765 meteorológiai állomás működött az akkori Magyarország területén, melyek közül 146 naponta három időpontban észlelt. Ekkor már 19 munkatárs dolgozott az Intézetben.1892 novemberében az intézet átköltözött a Fő utca 6. számú házba. 1893-ban megváltozott az Intézet főhatósága: a Kultuszminisztériumból átkerült a Földművelési Minisztérium hatáskörébe. 1894-ben az Intézet nevét megváltoztatták, „Meteorológiai és Földmágnességi Magyar Királyi Központi Intézet”-re.
1910-ben elkészült a Szolgálat központjának jelenleg is otthont adó épület a II. kerület Kitaibel Pál utca 1. cím alatt, ahol nyolc osztályon 36 munkatárs dolgozott. 1897-ben jelent meg az Intézet szakmai folyóirata, az „Időjárás” első száma.
1911-ben Róna Zsigmond vette át az igazgatást. Ezekben az években élhette meg az Intézmény egyik csúcspontját, hisz 1426 állomása közül 208 végzett napi háromszor méréseket.
Az első világháborút követő összeomlás az Intézetet sem kerülhette el, a háborús vereséget, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követő egy évtized a stagnálás időszaka volt.
Az 1920-as évek végétől a repülésmeteorológia kiszolgálását célzó magas-légköri megfigyelések fejlődése, valamint a balatoni viharjelző szolgálat létrejötte új lendületet adott az Intézetben folyó munkának. 1925-ben az Intézet kapcsolatainak kiszélesítésére, megalakult a Magyar Meteorológiai Társaság.
A második világháború nemcsak az állomáshálózatban, hanem a központi épületben is nagy károkat okozott. A helyreállítás után gyorsan megindult a munka, a feladatok kibővültek. Az Intézet átvette a polgári légi forgalom meteorológiai igényeinek kiszolgálását. 1947-ben Aujeszky László, az akkori igazgató aláírta a Meteorológiai Világegyezményt, mely a Meteorológiai Világszervezet (WMO) céljait és első szervezeti szabályzatát szentesítette.
1950-ben az Intézet új felügyeleti szervhez, a Honvédelmi Minisztériumhoz került. Új igazgatónak Dési Frigyest nevezte ki az akkori honvédelmi miniszter. Ebben az évben kivált az Intézet keretéből a földmágnesességi kutatásokat végző csoport, így a nevünk „Országos Meteorológiai Intézetre” (OMI) módosult. 1952-ben átadták Pestlőrincen a Marczell György Obszervatóriumot, de az ország számos más területén is létesültek obszervatóriumok, például Siófokon, Keszthelyen, Kékestetőn, Pécsett, Kecskeméten, Szarvason és Martonvásáron.
1953-ban a Minisztertanács közvetlen fennhatósága alatt állt az Intézet, majd 1967-ben, a 2016/1967. (IV.22.) Minisztertanácsi határozat alapján az MTA, később 1968-tól az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) felügyelete alá került.
1970-ben OMI jogelődjének megalakulásának centenáriumán az OMFB 1/1970 (VI.11.) rendeletében határozta meg az Intézet új nevét, mely „Országos Meteorológia Szolgálat” lett. A szervezeti felépítés is megváltozott, három intézetre tagozódott. A Központi Előrejelző Intézethez az előrejelzés, az agrometeorológia és a repülésmeteorológia tartozott, a Központi Meteorológiai Intézetben a megfigyelések és az ehhez kapcsolódó állomáshálózat fenntartása, valamint az adatbázis létrehozása és karbantartása volt a fő feladat. A Központi Légkörfizikai Intézetben kutatómunka folyt az agrometeorológia, a felhőfizika és levegőszennyezéshez kapcsolódó témakörökben. 1976-ban beindult a Rakétás Jégeső-elhárító Rendszer Baranya megyében.
1988-tól a Minisztertanács 22/1988. (IV.8.) rendeletével az OMSZ felügyeletét a környezetvédelmi és vízügyi miniszter vette át. A dolgozók létszáma ez évben volt a legmagasabb, közel ezer fő. Hamarosan a gazdasági megszorító intézkedések következményeként le kellett építeni a jégeső elhárító rendszert. Ezek után a dolgozók létszáma radikálisan csökkent.
2021-től az OMSZ feladat és hatáskörét a 353/2021. (VI. 24.) Kormány rendelet határozta meg.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat az 547/2023. (XII. 12.) Kormány rendelet értelmében 2023. december 31-én jogutód nélkül megszűnt. Az általa ellátott feladatokat 2024. január 1-től a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. vette át. A több mint 150 évre visszanyúló tradíciónak megfelelően a HungaroMet Zrt. meteorológiai adat-, információgyűjtő és elemző szervezet, amely egyre inkább információszolgáltató szervezetté is vált. Ennek megfelelően a Társaság Magyarország területén szinoptikus mérő- és észlelő hálózatot működtet, magaslégköri rádiószondás méréseket biztosít, működteti a meteorológiai radarhálózatot és a villámlokalizációs-rendszert, biztosítja ezen információk begyűjtését, ellenőrzését, feldolgozását, a meteorológiai adatbázis fenntartását, folyamatos feltöltését. Időjárási elemző és előrejelző tevékenységet folytat, amelyhez nemzetközi előrejelzési központokban elérhető legkorszerűbb előrejelzési produktumokat és saját futtatású előrejelzési modelleket használ fel. Mindezen tevékenységek végzéséhez szükséges és a tevékenységek eredményeként létrejött információk cseréjére fenntartja és fejleszti a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által koordinált telekommunikációs csatornák magyar szakaszát, gondoskodik a hazai meteorológiai adatoknak a nemzetközi távközlési rendszerbe való beadásáról, és a hazánkat érintő adatok elvételéről és feldolgozásáról. A felsorolt feladatok magas szintű ellátásának érdekében a HungaroMet Zrt. kutató-fejlesztő tevékenységet is végez. E tevékenységek eredményeként a HungaroMet Zrt. élet-és vagyonvédelmi tevékenységeket lát el: időjárási katasztrófa - előrejelzés, balatoni, velencei-tavi és tisza-tavi viharjelzés, vegyi- és nukleáris szennyeződés terjedésének előrejelzése, biztosítja egyes államigazgatási intézmények, valamint az állam által felügyelt szervezetek és tevékenységek – együttműködési megállapodásban szabályozott – meteorológiai kiszolgálását (polgári repülés, vízügy, katasztrófavédelem). Ezen feladatok mellett 2024-től a Társaság hangsúlyos szerepet kapott az időjárásfüggő megújuló energiák támogatásában és a globális felmelegedés következtében fellépő időjárási jelenségek hatékony kezelésének elősegítésében, valamint környezetvédelmi feladatokat is ellát.
Forrás
  • Simon A. és Tanczer T.: Fejezetek a magyar meteorológia történetéből 1971-1995.OMSZ, Budapest. 1995.
  • Czelnai R.: Az Országos Meteorológiai Szolgálat 125 éve. OMSZ, Budapest, 1995.
  • Czelnai R.: A magyar meteorológiai szolgálat 100 éve. Időjárás, 74.1970. 12-20.