2024. július 20. szombat
Hírek

HungaroMet: 2024. július 5. 08:22

Újságírói workshop az éghajlatváltozás kommunikációjáról

2024. június 27-én a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egy „nyárindító” workshopot szervezett a média munkatársai számára az éghajlatváltozás témájában.

Szépszó Gabriella, Fejes Edina, Megyeri-Korotaj Otília, Schuchné Bán Beatrix, Szabó Dorottya

A rendezvény házigazdája, Szépszó Gabriella, a HungaroMet kutatási és fejlesztési igazgatója felvezetőjében elmondta, hogy a workshop egy sorozat első rendezvénye, mellyel céljuk az újságírók támogatása az éghajlatváltozás szakmailag hiteles és modern kommunikációjában. Az eseményen hazai online hírportálok, egyéb médiumok és kutatóintézetek éghajlatváltozás- és tudomány-kommunikációval foglalkozó munkatársai vettek részt.

A programban rövidebb előadások és tematikus beszélgetések követték egymást. Lakatos Mónika, az Éghajlatkutatási Osztály munkatársa előadásában felelevenítette 2023 és 2024 hőmérsékleti szempontból kiemelkedő hónapjait, s emlékeztette a hallgatóságot az elmúlt évtizedekben és évszázadokban tapasztalt globális tendenciákra. Röviden áttekintette a természetes és antropogén éghajlatalakító tényezőket, s az éghajlati rendszert jellemző természetes változékonyságot, melynek egyik hatása az el Niño és la Niña időszakok váltakozása. Szót ejtett az ember meghatározó szerepéről a jelenkori klímaváltozásban. Megyeri-Korotaj Otília, a klímamodellező csoport munkatársa röviden ismertette azt a modellezési eszköztárat, amelynek segítségével a jövőben várható éghajlati változások feltérképezhetők. Felhívta a figyelmet az ún. klímaprojekciók valószínűségi értelmezésének fontosságára, amit a fizikai folyamatok és az antropogén tevékenység közelítő leírásából eredő bizonytalanság tesz szükségessé. Az eredmények bemutatása során kiemelte, hogy a közvélekedéssel ellentétben hazánkban továbbra sem a mediterrán klíma lesz jellemző, hiszen a legcsapadékosabbak a 21. században is a nyári hónapok lesznek. Hangsúlyozta, hogy az általános melegedő tendenciának nem mond ellent egy-egy év vagy évszak átlagosnál alacsonyabb átlaghőmérséklete; miként a 2024 májusában az iparosodás előtti szinthez képest 1,52 °C-kal magasabb globális átlaghőmérséklet sem jelenti a 1,5 fokos korlát elérését, hiszen utóbbit több étvized átlagában kell tekinteni. Mindkét kutató áttekintette azokat a forrásokat, ahonnan hiteles adatok, információk, dokumentumok érhetők el az éghajlatváltozás témájában.

Az előadásokat követő beszélgetésben felvetődött az a kérdés, hogy a hagyományosan az ipari forradalomhoz kötött fokozódó antropogén hatások mellett nem volt-e már az emberiségnek jóval korábban is jelentős éghajlatmódosító hatása (pl. az erdők kivágása, fák égetése, termőföldek kialakítása révén). Szó esett arról is, hogy a kozmikus skálán zajló csillagászati hatások (pl. a galaxisunk egy fekete lyuk felé sodródása) mennyiben lehet kiváltó oka a jelenkori klímaváltozásnak. Ezek a kérdések egyébként túlmutatnak egy meteorológiai szolgálat szaktudásán, mert ott a kutatások elsősorban az elmúlt és a következő évszázadra, a hazai vagy európai viszonyok megértésére koncentrálnak.

A délutáni rövid előadások olyan nyári időjárási eseményeket tekintettek át, melyek gyakoriság változásai akár közvetlenül is összefüggésbe hozhatók a klímaváltozással. Simon Gergő, a meteorológiai szolgálat közösségi és egyéb médiás felületeit gondozó Előrejelzési Szolgáltató Osztály vezetője ismertette a hőhullámok definícióját, az ehhez kapcsolódó figyelmeztetési és riasztási fokozatokat. Hangsúlyozta, hogy a meteorológiai szolgálat csak magas középhőmérsékletre szóló figyelmeztetéseket ad ki, a hőségriasztást a tisztifőorvos utasítása alapján a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ rendeli el. Fekete Dénes, a Méréstechnikai és Energetikai Fejlesztési Osztály munkatársa bemutatta az UV-sugárzás elmúlt évtizedekbeli alakulását, ami a légköri ózontartalomra vonatkozó mérések alapján növekvő tendenciát mutat. Az Éghajlatkutatási Osztályon dolgozó Szentes Olivér a magyarországi aszályokat elemezte, a kialakulásukban szerepet játszó tényezőket és eddigi előfordulásukat, kiemelve 2022 történelmi aszályát. Komjáti Kornél, a Veszélyjelző Osztály éppen szolgálatban lévő munkatársa a nyári zivatarok kapcsán a hamburgersütés példáján elmagyarázta, mi a különbség a figyelmeztető előrejelzés és a riasztás között. (Röviden: az előbbi esetben a hamburger/zivatar összetevői adottak lehetnek annak kialakulásához és egy vagy több napra szól, míg az utóbbi esetben a hamburger/zivatar az elkövetkező fél–3 órában nagy eséllyel el is készül, a bizonytalanságot csak az jelenti, hogy ki kap belőle).

A program további részében három csoportra oszlottak a résztvevők az alapján, hogy az éghajlatváltozás mely aspektusa érdekli őket a saját szakmájukban. A (1) mezőgazdasággal és vízgazdálkodással, az (2) egészséggel és turizmussal, valamint az (3) energiával és mobilitással foglalkozó szekciókban egy-egy képzeletbeli cikket állítottak össze a csoport tagjai.

A legjobb cikkek gyakran egy személyes történettel kezdődnek, így volt ez az első csoport esetében is, akiknek az adott témát, hogy az egyik résztvevő barackpálinka főzéssel foglalkozó apósa észrevette, hogy a Vajdaságban honos gyümölcsfa fajok a klímaváltozás következtében egyre inkább visszaszorulnak, az ellenállóbb fajokból készülő pálinka íze viszont eltér a megszokottól. A cikkek egyik kulcskérdése a megfelelő címválasztás, ami optimális esetben anélkül kelti fel az érdeklődést, hogy az a szakmai tartalom rovására menne. A résztvevők véleménye alapján az utóbbinak különösen az online sajtóban áll fenn a veszélye, de azért számos online folyóirat találja meg az arany középutat. Az említett témához két munkacím is született: a Magyar Hangnál a „Lesz-e még barackpálinka a Vajdaságban?”, míg a HVG-ben „A nagy kárpát-medencei barackpálinka válság” felütéssel indulna a képzelt riport. A folytatásban agrár-, meteorológiai és hidrológiai szakemberek szakvéleményét foglalnák össze a témában, végül ezek alapján megoldási javaslatokat mutatnának fel.

Eközben a második csoport tagjai egy olyan hipotetikus írást terveztek meg, melynek témája, hogy hogyan mozgatja az európai turizmust a klímaváltozás. A csoportban dolgozó újságírók elmondták, hogy mindig végigkövetik a témában szültetett előzménycikkek forrásait. Amikor nem valamilyen időjárási eseményt kell gyorsan, írott formában lereagálniuk – mint a feltételezett esetben is –, van idejük több szakértő megszólaltatására. A szakemberek nemcsak szakvéleményükkel, hanem a témát alátámasztó adatokkal és grafikákkal is tudják támogatni a munkájukat. Érdekességként említették, hogy sokszor a külföldi szakembereket a hazaiaknál könnyebb elérni, aminek valószínűleg az az oka, hogy a klímaváltozás és hatásaihoz való alkalmazkodás ott régebb óta és szélesebben van jelen a sajtóban, mint Magyarországon. Törekszenek a téma több szempontból való körbejárására, ami az olvasók szemében is növeli a munkájuk hitelességét. A megkérdezett források között megemlítették a ChatGPT-t* is, de kiemelték, hogy ezt elsősorban az ötletelés fázisában használják, s válaszainak igazságtartalmát mindig ellenőrzik más forrásból is.

A harmadik csoportban dolgozókat a megújuló energiával kapcsolatos tendenciák foglalkoztatták és az, hogy ennek térnyerése milyen elvárásokat támaszt a meteorológiai mérőhálózattal és előrejelzésekkel szemben. Az általános tapasztalat ebben a témában viszont az, hogy az idevágó írásokban gyakran csak egyetlen nézőpont jelenik meg, s az olvasók nem kapnak teljes képet az energia szektor összetettségéről, a különböző energiaforrások előnyeiről és hátrányairól. A tényfeltáró publikációk készítését az is nehezíti, hogy ezen a területen sok az üzleti titok, nehéz minden iparági adathoz hozzáférni vagy a folyamatban lévő fejlesztésekről információt kapni.

A rendezvény szervezői folytatni fogják a párbeszédet az újságírókkal és a tudomány-kommunikációval foglalkozó szakemberekkel. A további eseményekről szóló információkért, kérjük, kövesse a www.met.hu/klimainfo oldalt!

* A jelen cikk elkészítésében nem működött közre mesterséges intelligencia.

Előadások:

További információk:

Előzetes videó:

Program: 

Galéria:

                        

 


A rendezvényen részletesen bemutatott friss magyarországi "klímacsík".