2024. július 20. szombat
Hírek

HungaroMet: 2024. július 8. 13:00

90 éves a balatoni viharjelzés

Az első világháború után magához térő Magyarországon az 1930-as évekre a Balaton egyre népszerűbb üdülőhellyé vált. A polgári repülés kezdetével közvetlen repülő járat is indult Budapestről a Balatonra: a Dunáról a mai Szabadság-híd mellől szálltak fel azok a hidroplánok, amelyek Siófokra vitték utasaikat. A vízi élet megélénkülésével azonban a balatoni viharok egyre több áldozatot követeltek. 1931. szeptember 5-én egy váratlan vihar a siófoki kikötőben tartózkodó öt hidroplánt tett tönkre. Az utolsó csepp a pohárban az 1933. július 16-án és 30-án lecsapó viharok voltak, amelyek számos áldozatot követeltek. Mindezek hatására kormányzati döntés született egy viharjelző rendszer felállítására. Az akkori Meteorológiai Intézet igazgatója azonban nem tartotta tudományosan megvalósíthatónak egy ilyen figyelmeztető szolgálat üzemeltetését, így végül a Légiügyi Hivatal helyettes igazgatója, dr. Hille Alfréd meteorológus szervezésében indult meg 1934. július 8-án a balatoni viharjelzés.

A kezdetben 15 riasztó állomásból álló rendszer viharjelző ágyúkkal és árbocra felhúzható piros színű viharjelző kosarakkal jelezte a vihar közeledtét. Az erős szélre a sárga (a mai első fok), a viharos szélre pedig a piros (a mai másodfok) rakéták figyelmeztettek. A rakétás jelzőrendszer egészen a 80-as évek közepéig működött.

A jelzések kiadását az akkori Légügyi Hivatal meteorológusai végezték. Rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy nagyobb biztonsággal lehet figyelmeztetni a balatoni viharokra tó mellől, mint egy budapesti intézetből és felvetődött egy balatoni viharjelző obszervatórium terve. 1943-ban azonban a háború közbeszólt és csak 1951 június 30-án indulhatott újra a viharjelzés, amely a nyári szezonban május 15-től szeptember 15-ig tartott.

A háborút követően ismét felvetődött a modern meteorológiai obszervatórium ötlete, melynek megvalósulása dr. Zách Alfrédnak, az Országos Meteorológiai Intézet igazgatóhelyettesének kitartó szervező munkáját dicséri. A kor egyik kiváló építésze, az Ybl díjas Molnár Péter készítette el a terveket. Az építész így írt a munkájáról: „Az építmény, amit terveznem kellett elsősorban hajlék, ház, azonban a benne folyó tevékenység az építménynek dinamikus tartalmat ad. A földönállás nyugalmát és az elemekkel való tevékeny szembenállást, mint eszmét tartottam szükségesnek egyidőben megjeleníteni.”

A meglehetősen nehézkes, rakétás-kosaras jelzőrendszer egyre kevésbé felelt meg a kor elvárásainak. Több éves kísérletezés után a rakétákat 1988-tól a távvezérelt fényjelzők váltották fel. Az Országos Meteorológiai Szolgálat, majd a Somogy Megyei Rendőr- főkapitányság által üzemeltetett fényjelző rendszer fenntartását és működtetését végül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vette át, amely a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesületet (RSOE) bízta meg az üzemeltetéssel és a korszerűsítéssel.

A Balatoni Viharjelzés színvonalas kiszolgálása speciális meteorológiai infrastruktúrát igényel. Fontos a Balaton közvetlen közelében zajló légáramlások ismerete, amelyről a tó körül elhelyezett automata szélmérők gondoskodnak. A nyári időszakban négy speciális szélműszer is végez méréseket a Balaton közepén a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság mérőplatformjain: a Keszthelyi-öbölben, a Szigliget-öbölben, Balatonszemes magasságában és a keleti medence közepén, Siófok és Alsóörs között. A viharjelzésben ugyancsak kulcsszerepet játszanak a HungaroMet Zrt. egész országot lefedő, és több mint 100 állomásból álló felszíni mérőhálózatának adatai. A korszerű informatikának köszönhetően ezek az adatok 10 perces gyakorisággal állnak rendelkezésre. A nyári balatoni viharok leginkább a zivatarokhoz köthetőek, melyek fejlődése és áthelyeződése az időjárási radarok segítségével követhető. Ugyancsak fontos információt szolgáltatnak a meteorológiai műholdak adatai, és a Siófoki Obszervatóriumban működő vertikális szélprofilokat adó lézer radar (LIDAR). Ugyancsak az Obszervatóriumban működik az a nagy teljesítményű szerver („szuperszámítógép”) amely a légköri egyenletek megoldásával készít numerikus előrejelzéseket az USA-ból adaptált WRF modell segítségével.

A viharjelzés alapvetően a Balatoni nyaralók, horgászok és hajósok biztonságát szolgálja, azonban a szakemberek törekednek arra is, hogy a szükségesnél hosszabb ideig ne legyen kint a jelzés. A szakmai fejlesztések eredményeként 2012 óta a Balatont a viharjelzések kiadásának szempontjából három medencére lehet osztani: a Keszthelytől a Badacsony-Fonyód szorosig tartó nyugati medencére, a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Az egyes medencékben a viharjelzési fokozatok eltérők is lehet, így például a keleti medencében lévő zivatar miatt a keszthelyi öbölben nem kell feltétlenül másodfokú jelzést kiadni, vagyis nem kell korlátozni a vízen tartózkodást.

A legfontosabb tudnivalók a viharjelzéssel kapcsolatban:

  • az 1. fokú viharjelzés, amit a viharjelző lámpák percenkénti 45 felvillanása jelez, erős (40 km/h és 60 km/h közötti),
  • a 2. fokú viharjelzés, amit a lámpák percenkénti 90 felvillanása jelez, viharos (60 km/h-t elérő vagy azt meghaladó)

várható szélre figyelmeztet. A tavi viharjelzési időszak április 1-től október 31-ig tart.

A Balaton időjárásáról részletes információ található a www.met.hu/balaton oldalon, illetve rendelkezésre áll a mobiltelefonra letölthető Meteora nevű alkalmazás, amely ugyancsak jelzi az aktuális balatoni viharjelzéseket.

A HungaroMet Zrt. siófoki obszervatóriuma a viharjelzések, vihar-előrejelzések kapcsán szoros együttműködésben van a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitánysággal, az Önkormányzatokkal, a Rádiós Segélyhívó Infokommunikációs Országos Egyesületével (RSOE), a Vízimentők Balatoni Szakszolgálatával (VBSZ), a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal és még számos szervezettel.


1. ábra
Viharjelző rakéta kilövése az 1960-as évekből.
A sárga rakéták az erős szélre (40-60 km/h), a piros rakéták a viharos (>60 km/h) szélre figyelmeztettek.
A rendszer egészen az 1980-as évek közepéig működött.


2. ábra
A Siófoki Viharjelző Obszervatórium képe 2018-ban.


3. ábra
Az első szériában alkalmazott viharjelző lámpák egyike. A villogó fényt forgómotor hajtotta tükör biztosította.


4. ábra
Modern, ledes viharjelző lámpa a Siófoki Viharjelző Obszervatórium tetején.


5. ábra
A Siófoki Viharjelző Obszervatóriumban működő szuperszámítógép.