150 éve a társadalom és a tudomány szolgálatában

Az időjárási viszonyok megismerése, feltérképezése már hosszú évszázadok óta létfontosságú az emberiség számára. Ennek jegyében jegyezte ellen Ferenc József 1870. április 8-án a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapításáról szóló határozatot, amely a Budapesti Közlöny 1870. május 3-i számában jelent meg. A létrehozott intézmény, amely európai viszonylatban is az elsők között jött létre, Schenzl Guido igazgató vezetésével kezdte meg a meteorológiai állomáshálózat fejlesztését, a meteorológiai mérések szervezését, kiértékelését, valamint az ország éghajlati viszonyainak feltárását. Az időjárás előrejelzése csak évekkel később, Konkoly-Thege Miklós igazgatói működése idején került a feladatok közé. Így mérföldkőnek számít az 1891-es esztendő, amikortól naponta térképes „Időjárási sürgöny-jelentést” adott ki a Prognózis osztály. Gyors ütemben fejlődött a megfigyelő hálózat is. 1900-ban pedig már 765 meteorológiai állomás működött az akkori Magyarország területén, melyek közül 146 naponta háromszor észlelt.

1910-ben készült el – Neuschloss Kornél tervei alapján – az Országos Meteorológiai Szolgálat központjának jelenleg is otthont adó épület a Kitaibel Pál u. 1. szám alatt. Az 1920-as évek végétől elindultak a repülésmeteorológia kiszolgálását célzó magaslégköri mérések. 1934 nyarán pedig megalakult a balatoni viharjelző szolgálat Siófokon.

A második világháború után a feladatok kibővültek: a meteorológiai intézet vette át a polgári légiforgalom meteorológiai kiszolgálását. 1950-ben Magyarország alapítótagja volt a Meteorológiai Világszervezetnek, a WMO-nak, amely az 1873-ban létrehozott Nemzetközi Meteorológiai Szervezet (IMO) jogutódjaként jött létre, s az ENSZ szakosított intézményévé vált. 1952-ben – sok vidéki obszervatórium mellett – átadásra került a Marczell György Obszervatórium Pestlőrincen, ahol május 1-jével megkezdődtek a rendszeres rádiószondás mérések is.

Az intézmény pontosan 50 éve, 1970-ben vette fel a jelenleg is használt nevét, amely akkoriban három egységre, a Központi Előrejelző Intézetre, a Központi Meteorológiai Intézetre és a Központi Légkörfizikai Intézetre tagolódott. Az intézeti struktúra 1992-ben szűnt meg, amikor az OMSZ jelentős modernizációs programot hajtott végre, melyben a megfigyelő hálózat és az informatikai rendszer korszerűsítése, valamint a jelentős európai nemzetközi meteorológiai szervezetekhez való csatlakozás játszotta a főszerepet.

A napjainkban tapasztalható rohamos gazdasági, műszaki és informatikai fejlődés, valamint az európai integráció nem hagyja érintetlenül a nemzeti meteorológiai szolgálatokat sem. Felgyorsult világunkban napról-napra fokozódik a társadalom időjárásnak való kitettsége, mely egyre magasabb követelményeket támaszt felénk. Ennek következtében az Országos Meteorológiai Szolgálat szervezeti struktúrája az elmúlt évben ismét átalakításra került, s párhuzamosan megtörtént az informatikai és távérzékelési eszközpark teljeskörű megújítása is. Hosszú évek kitartó munkájának köszönhetően az OMSZ jelenleg Közép-Kelet Európában is egyedülálló professzionális mérőhálózatot üzemeltet.

Az elmúlt 150 év során elődeink mindig az adott kor tudásának és technikai színvonalának megfelelően tevékenykedtek, így az Országos Meteorológiai Szolgálat mára egy nagy tapasztalattal rendelkező intézményként igyekszik válaszolni a jelen kor kihívásaira. Az időjárás, az éghajlat és a levegőkörnyezet témaköreiben továbbra is sokrétű feladatot látunk el: a mérési, üzemeltetési feladatoktól kezdve a napi operatív tevékenységeken, az időjárás előrejelzésén és a veszélyjelzésen át a kutatás-fejlesztésig, ismeretátadásig, szemléletformálásig.

Számos új kihívás előtt állunk. De, ami 150 esztendővel ezelőtt igaz volt, ma hatványozottan az. Másfél évszázada még kevesen csodálkoztak rá a meteorológiai kutatások eredményeire annak ellenére, hogy a hétköznapi ember életét befolyásoló hatása akkor sem volt kisebb. De a tudományos műhelyekben, kutatóintézetekben folyó munkát a közvélemény alig ismerte. A XXI. századra azonban nem csupán kutatásból, de a tudományos eredményekre fogékony emberből is lényegesen több lett. A társadalom érdeklődővé, érzékennyé és számon kérővé vált. Így a meteorológia napjainkra a mindennapi élet szerves része lett mindamellett, hogy a gazdaság és gazdálkodás fontos befolyásoló tényezője, s a jövő problémáinak megoldásában komoly szerepet játszó tudomány és erőforrás. Ezért az elmúlt években jelentősen felértékelődött a nemzeti meteorológiai szolgálatok szerepe, illetve az általuk végzett meteorológiai tevékenység is. A nemzetgazdaság és a társadalom megbízható meteorológiai információval történő folyamatos ellátása pedig felelősségteljes munkát ró a meteorológusokra. Az élet- és a vagyonvédelem, a környezet védelme, a repülés biztonsága, a hon- és katasztrófavédelem, a várható klímaváltozásra való felkészülés pontos, megbízható és összehangolt munkát vár el a szolgálattól.

Ebben az évben nem csak a 150 esztendővel ezelőtt alapított és szervezett formát öltött intézmény előtt tisztelgünk, de tisztelettel emlékezünk, s ünnepeljük az egykori hősöket, nagy elődöket, akik hivatásul a meteorológiát választották. Akik ismerőssé akarták tenni az ismeretlent, jól láthatóvá azt, ami mások számára láthatatlan. Szolgáltak, felfedeztek, alkottak vagy akár oktattak. Magasra tették a mércét!

Székházunkba, a Kitaibel Pál utcai épületbe lépve az ember önkéntelenül lelassítja lépteit. Egy különleges világba csöppen. Ahol a történelmi múlt a jelen részévé válik. A tágas folyósokon járva a múzeumi tárlókból ránk köszönnek a korabeli eszközök, az ablakokon kipillantva eszünkbe jutnak a régi korok meteorológusai, jól ismertek és ismeretlenek, akik az asztalok fölé görnyedve, térképeket rajzolva vagy akár az ablakmélyedésekben gondolkodva próbálhattak megfelelni saját koruk kihívásainak. S lerakták annak a nagyhírű, sikeres intézetnek az alapjait, amelyet napjainkban az Országos Meteorológiai Szolgálat név és az OMSZ rövidítés fémjelez szerte Európában és a nagyvilágban.

Dr. Radics Kornélia
az OMSZ elnöke