HungaroMet: 2019. július 8. 11:28
85 éve indult a balatoni viharjelzés
 |
A balatoni viharjelző rendszer 1934. július 8-ai elindulására emlékeztek a hálás utódok július 5-én, pénteken a Siófoki Viharjelző Obszervatóriumban, illetve a Szent Miklós hajó fedélzetén. A nyaralók, horgászok és hajósok biztonságát szolgálják a meteorológiai előrejelzések. László Tibor Zoltán, környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár a balatoni viharjelzés kezdetének 85. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen arra hívta fel a figyelmet, hogy a balatoni viharjelzés színvonalas kiszolgálása speciális meteorológiai infrastruktúrát igényel. |
A természeti erők közül Magyarországon a légköri folyamatok által keltett hatásokkal kell számolni: pusztító szélviharokkal, jégesőkkel, árvizekkel vagy forrósággal, aszállyal. A meteorológiai előrejelzések, veszélyjelzések, az agráriumot támogató beavatkozások alapját jelentő megfigyelő hálózat működtetése, fejlesztése kiemelt gazdasági és társadalmi érdek – hangsúlyozta László Tibor Zoltán helyettes államtitkár.
A meteorológiai szakma csúcsát tudjuk jelenleg nyújtani. Hogy ez merre van tovább, az sok mindentől függ. A tudomány túlságosan sokat már nem tud fejlődni, de azok az informatikai- és mérőeszközök, amiket használunk a viharjelzés kiadásához, azok fejlődni fognak a közeljövőben is – mondta dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, aki azt is kiemelte, hogy a szolgálatnak érdeke, hogy a Balaton Európa legbiztonságosabb tava legyen.
Az 1930-as évektől a Balaton egyre népszerűbb üdülőhellyé vált, de a balatoni viharok egyre több áldozatot követeltek. Ezért dr. Hille Alfréd repülő ezredes, meteorológus kezdeményezésére kormányzati döntés alapján, 1934. július 8-án megindult a balatoni viharjelzés. A kezdetben 15 riasztó állomásból álló rendszer viharágyúkkal és árbocra felhúzható piros színű viharjelző kosarakkal jelezte a vihar közeledtét. 1943-ban a háború közbe szólt, és csak 1951. június 30-án indulhatott újra a viharjelzés, amely a nyári szezonban május 15-től szeptember 15-ig tartott. Az erős szélre a sárga (a mai elsőfok), a viharos szélre pedig a piros (a mai másodfok) rakéták figyelmeztettek. A rakétás jelzőrendszer egészen a 80-as évek közepéig működött, melyet több éves kísérletezés után 1988-tól a távvezérelt fényjelzők váltották fel.
A balatoni viharjelzés indulását követően hamar megfogalmazódott, majd a háború után ismét felvetődött a modern meteorológiai obszervatórium ötlete, melynek megvalósulása dr. Zách Alfrédnak, az Országos Meteorológiai Intézet igazgatóhelyettesének kitartó szervező munkáját dicséri. A kor egyik legjobb építésze, az Ybl díjas Molnár Péter készítette el a terveket. Az építész így írt munkájáról: „Az építmény, amit terveznem kellett, elsősorban hajlék, ház, azonban a benne folyó tevékenység az építménynek dinamikus tartalmat ad. A földönállás nyugalmát és az elemekkel való tevékeny szembenállást, mint eszmét tartottam szükségesnek egyidőben megjeleníteni.”
A Balatoni Viharjelzés színvonalas kiszolgálása speciális meteorológiai infrastruktúrát igényel. A nyári időszakban három speciális szélműszer is végez méréseket a Balaton közepén: a Keszthelyi-öbölben, Szigliget és Balatonmáriafürdő között, valamint a keleti medence közepén, Siófok és Alsóörs között. A napelemről működő berendezés LIFE project keretében került telepítésre, később OMSZ műszerekkel bővült, 2019-ben ledes villanóberendezéssel egészült ki. Az adatokat az RSOE rádiós rendszere gyűjti. A viharjelzésben ugyancsak kulcsszerepet játszanak az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) egész országot lefedő, és több mint 270 automata állomásból álló felszíni mérőhálózatának adatai. A korszerű informatikának köszönhetően ezek az adatok 10 perces gyakorisággal állnak rendelkezésre. A nyári balatoni viharok leginkább a zivatarokhoz köthetőek, melyek fejlődése és áthelyeződése az időjárási radarok segítségével követhető.
Fontos információt szolgáltatnak a meteorológiai műholdak adatai és a vertikális szélprofilokat adó windprofilerek. Ezen információk az OMSZ által fejlesztett számítógépes meteorológiai munkaállomáson, a HAWK rendszeren jelennek meg. Kutatási és operatív célokat egyaránt szolgál a korszerű cseppspektrométer, illetve az alsó légkör állapotát vizsgáló felhőalapmérő.
A veszélyes időjárási jelenségekre történő riasztások készítése két pilléren nyugszik. Az első az időjárási helyzet pontos és számszerű leírása (objektív analízis készítése), a második a légkört leíró mozgásegyenletek számítógépes megoldása (numerikus előrejelzés). Az OMSZ szuperszámítógépei lehetővé teszik, hogy olyan numerikus modelleket alkalmazzunk, amelyek képesek az időjárási folyamatok finomszerkezetét is leírni. Ugyancsak a modellszámításokra épül többek között a Balatonra alkalmazott párolgás-, vagy hullámmagasság-számítás. Az Obszervatóriumban meteorológiai mérés is folyik, és az 1957-től folyamatosan rendelkezésre álló adatsor egyedülálló a Balatont is érintő klímaváltozás vizsgálatára.
Az április 1-től október 31-ig tartó viharjelzés alapvetően a balatoni nyaralók, horgászok és hajósok biztonságát szolgálja. A szakemberek törekednek arra is, hogy a szükségesnél hosszabb ideig ne legyen kint a jelzés, ezért 2012 óta a Balatont a viharjelzések kiadásának szempontjából három medencére osztják: a Keszthelytől a Badacsony-Fonyód szorosig tartó nyugati medencére, a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Az egyes medencékben a viharjelzési fokozatok eltérőek is lehetnek.
Az 1. fokú viharjelzés, amit a viharjelző lámpák percenkénti 45 felvillanása jelez, erős 40 km/h és 60 km/h közötti, míg a 2. fokú viharjelzés, amit a lámpák percenkénti 90 felvillanása jelez, viharos 60 km/h-t elérő vagy azt meghaladó várható széllökésre figyelmeztet.
A Balaton időjárásáról részletes információ található a www.met.hu/balaton honlapon valamint az OMSZ Meteora nevű mobilalkalmazásában.
Az OMSZ a viharjelzések, vihar-előrejelzések kapcsán szoros együttműködésben van a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitánysággal, az önkormányzatokkal, a Rádiós Segélyhívó Infokommunikációs Országos Egyesületével (RSOE), a Vízimentők Balatoni Szakszolgálatával (VBSZ), a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal és még számos szervezettel.
Kapcsolódó oldalak:
