A nyolcadik legmelegebb tél 1901 óta – előzetes elemzés

Az évszak középhőmérséklete országosan 2,4 °C (1981–2010-es átlag: -0,1 °C), amivel a legenyhébb telek közé került (1. ábra). A december 3,3 Celsius fokkal, a január 2,3 fokkal, a február 1,9 fokkal haladta meg az átlagot.

1. ábra
A téli középhőmérséklet Magyarországon 1901/1902 és 2020/2021 között az 1981–2010-es
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált országos átlagok alapján

A tél átlag alatti hőmérséklettel indult, majd gyors és jelentős enyhülést következett (2. ábra). A december legmagasabb hőmérsékletét 5-én mértük Pocsajon, 17,8 Celsius fokot. A hónap közepén tartósan borult, párás, helyenként ködös, de továbbra is enyhe időben volt részünk. Karácsony előtt ismét melegebb lett és elsősorban a déli, délnyugati országrészben tavaszias idővel telt a karácsony első napja, majd 26-ára egy hidegfront hozott némi lehűlést, de csak Kakucson hűlt 27-én reggelre -10 °C alá a levegő, ami a hónap legalacsonyabb értéke volt. December végén és az új év első hetében is folytatódott az enyhe idő, általában 3 és 6 °C közötti országos átlaggal, majd a hőmérséklet az átlagos köré, később alá csökkent. Január közepén több fokkal hidegebb volt az átlagosnál. Napközben is sokfelé fagypont alatt maradt a hőmérséklet és éjszaka a fagyzugos helyeken -15 °C alatti minimumok is előfordultak. Ez a hideg csak pár napig tartott, 19-én jelentősen enyhülés vette kezdetét, olyannyira, hogy 22-én (8,0 °C) és 23-án (7,7 °C) megdőlt az adott napra vonatkozó napi középhőmérséklet országos átlagának rekordja. Január 22-én Sellyén 16,6 fokot mértünk, ami új napi maximum rekord. Két átmeneti kisebb lehűlés mellett február 10-ig maradtak a többnyire szokatlanul magas hőmérsékletek. Az országos napi középhőmérséklet rekordja február 4-én (9,0 °C) is megdőlt, ahogy a maximumhőmérséklet rekord is Letenyén (18,1 °C). Február 10-én egy markáns hidegfront hozta meg a tél egyetlen igazán zord időszakát, ami egy hétig tartott. 12-én és 13-án az országos középérték, mindössze -7 °C körül alakult. Az évszak legalacsonyabb hőmérsékletét február 13-án Zabaron mértük (-25,8 °C). A tél utolsó hete az átlagosnál több fokkal melegebb időjárással telt. A 26-án Kiskunfélegyházán mért 22,4 °C az évszak legmagasabb hőmérséklete és új országos napi rekord is. A fagyos napok száma (Tmin ≤ 0°C) országosan 44 (átlag: 65 nap), a zord napoké (Tmin ≤ -10°C) 2 (átlag: 9 nap), míg a téli napoké (Tmax ≤ 0°C) mindössze 8 volt idén télen (átlag: 24 nap).

2. ábra
Országos napi középhőmérséklet 2020/2021 telén, valamint az 1981–2010-es átlag,
illetve a szélsőértékek 1901 óta a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

A 2020/2021-es tél csapadékösszege előzetes adatok alapján országos átlagban 121,5 mm, ami csak kevéssel haladta meg az átlagot (1981–2010-es átlag: 111,3 mm) (3. ábra).

3. ábra
Téli csapadékösszeg Magyarországon az 1901–2020-as időszakban az 1981–2010-es átlaghoz képest
a homogenizált, ellenőrzött, interpolált országos átlagok alapján

Decemberben a szokásosnál 2, februárban 5%-kal esett több. Csak január tért el kissé jobban az átlagtól, ami 19%-kal volt csapadékosabb a megszokottnál. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Tornyospálcán (241,9 mm), míg a legkisebbet Kistarcsán (51,7 mm) mértük. A tél csapadékos időjárással kezdődött. December 10-ig több front, mediterrán ciklon érintette hazánkat, több napon is jelentősebb csapadékot okozva. 2020/2021 telén a legnagyobb napi csapadékösszeget, 45,1 mm-t Felsőszölnökön mérte társadalmi csapadékmérőnk december 9-én. Ezt követően a hónap közepén egy anticiklon miatt állandósult a tartósan borult, párás, ködös idő, aminek egy melegfront vetett véget. A december végét, január elejét gyakori frontátvonulások jellemezték, többször esett, főleg eső, záporeső, néhol zivatar is előfordult, majd 7-én és 8-án a Dunántúlon többfelé havazott és kialakult néhány centis hóréteg. A hónap közepén is gyakran hullott csapadék, ami egyre inkább hó volt. Síkvidéken viszont kevés helyen alakult ki 10 cm feletti hóvastagság, de 17-én a dunántúli hegyeken (például a Bakonyban) néhol meghaladta a 20 cm-t a hó vastagsága. A január második felében és február elején is maradt a frontokkal tarkított, általában szeles időjárás és gyakran hullott kisebb mennyiségű csapadék, zömében eső. Február 11-re jelentősen lehűlés mellett elsősorban északon és az Alföldön sokfelé havazott. Vastagabb hóréteg az Északi-középhegység területén alakult ki (például Kékestető: 23 cm). A hónap második felében csökkent a csapadékhajlam, egyre inkább anticiklon határozta meg időjárásunkat és nagyrészt napos, száraz, tavaszias idővel ért véget a tél. Országosan 39 csapadékos nap fordult elő az évszakban, ami 9 nappal több az 1981–2010-es átlagnál.