A tavasz után a nyár is melegebb és kissé szárazabb volt a szokásosnál. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 22 °C volt, 1,7 fokkal haladta meg az 1981–2010-es normálértéket. 1901 óta az idei nyár az 5. legmelegebbnek adódott 2003, 2012, 2015 és 2007 nyara után. A három komoly hőhullám során több új napi rekord született, míg az átvonuló időjárási frontok heves szélviharokkal, felhőszakadásokkal, jégesővel jártak. A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 163,8 mm volt, mintegy 17%-kal kevesebb, mint az 1981–2010-es átlagos összeg. A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott. A délkeleti országrészben, illetve a Dunántúlon a Dráva, és a Zala mentén csapadékhiányt detektáltunk. A globálsugárzás összeg az ország egészén magasabbnak adódott az előző évekhez képest. További (tér)képes részletek az Éghajlati visszatekintőben találhatók.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a 46/2001 BM rendelet alapján minden évben április 1-től október 31-ig a balatoni, a velencei-tavi és a tisza-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására vihar-előrejelző szolgálatot üzemeltet. Tavainkon a szezonális vihar-előrejelző és viharjelző szolgáltatás 2017. október 31-én befejeződik. A viharjelzést és a riasztást a lakosság és az üdülőközönség részére a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) fényjelző rendszere biztosította.

Előrejelzéseinkben több nappal az ünnep előtt már szerepelt, hogy területi átlagban is igen jelentős csapadék hullhat és sokfelé erős, vagy viharos északias szél fújhat az idei október 23-án. Ahogy közeledtünk az ominózus hétfői naphoz, egyre biztosabbá vált a várt események bekövetkezése.

A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya Meteorológiai Tudományos Bizottsága a 43. Meteorológiai Tudományos Napokat 2017. november 23-án és 24-én rendezi az MTA budapesti, Széchenyi István téri székházában.
A tudományos napok témája: Mikro- és mezoskálájú légköri folyamatok modellezése.

A Légkör – OMSZ-MMT folyóirat oldalon megtalálható az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Magyar Meteorológiai Társaság szakmai tájékoztatójának, a LÉGKÖR folyóiratnak a legújabb száma (62. évfolyam, 3. szám).

A Földművelésügyi Minisztérium 2017. évi Október 23-i kitüntetési ünnepségén dr. Fazekas Sándor miniszter az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emléknapja alkalmából Életfa Emlékplakett Bronz fokozata kitüntetést adományozott Fejesné Sándor Valériának és Kövér Bélánénak, valamint Miniszteri Elismerő Oklevelet adott át az Országos Meteorológiai Szolgálat két, nyugdíjba vonuló munkatársának, Duska Gizellának és Énekes Lászlónénak. Ezúton is gratulálunk és jó egészséget kívánunk kitüntetett kollégáinknak!

Október 18-án és 19-én tartották Budapesten az EU Duna Stratégiájának 6. Éves Fórumát, amelynek keretében bemutatkoztak a Duna Transznacionális Program projektjei, többek közt a DriDanube projekt is, amelyben az OMSZ partnerként vesz részt.

Október 2. és 5. között rendezték meg az angliai Readingben található Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjában (ECMWF) a EWGLAM/SRNWP találkozót, amely a korlátos tartományú időjárás-előrejelző modelleket fejlesztő szakemberek évenkénti összejövetele.

Mint minden ősz, az idei is a MET-ÉSZ találkozó ideje. Immár harmadik alkalommal, 2017. november 11-én szeretettel várunk minden kedves jelenlegi és leendő MET-ÉSZ észlelelőt az Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatóriumába szervezendő szakmai-baráti találkozónkra!

Az év ezen időszakához képest meleg levegő alakítja időjárásunkat. Az éjszakai órákban az ország alacsonyan fekvő területein volt jelentősebb a lehűlés. Ugyanakkor a nagyobb városainkban és hegyvidéki tájaink magasabb részein több helyen maradt 10 fok felett a hőmérséklet. A legmelegebbet Budapest János-hegyen mértük, ott hajnalban 15,2 fok lett a minimum hőmérséklet, amely új fővárosi rekord. A korábbi rekord 14,5 fok volt, ezt 1953-ban regisztráltuk Kamaraerdő állomásunkon.