Nyári hőhullámok

A nyári hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése az éghajlatváltozás egyik leginkább érzékelhető következménye térségünkben. Ezekben a napokban nagy területen tombol forróság Európában, hazánkban is hőségperiódus kezdődött.

Hőhullámos napok száma 1901 és 2024 között

A hőhullámos napok (a középhőmérséklet legalább 25 °C) éves összegeinek országos átlaga látható az 1. ábrán az 1901–2024 közötti időszakra vonatkozóan. Számuk a XXI. század kezdete óta több, mint 9 nappal növekedett lineáris trendet feltételezve. 2024-ben kiugróan sok, 36 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 Celsius fokot országos átlagban.

1. ábra
A hőhullámos napok éves számának országos átlaga 1901 és 2024 között

A változás trendje (2. ábra) országszerte pozitív. A legkisebb mértékű, 1-2 napos növekedés a középhegységek területén adódott, a Nyírségben és a délnyugati határ mentén (Belső-Somogy, Zala-dombság) 3-6 nappal, míg az Alföld déli részén, valamint a Duna középső szakasza mentén 15-17-tel növekedett a hőhullámos napok száma 1901-től kezdődően.

2. ábra
A hőhullámos napok éves számának változása Magyarországon 1901 és 2024 között
lineáris trend feltételezése mellett

Leghosszabb hőhullámok Budapesten

Amikor több, egymást követő napon, tartósan teljesül a hőhullámos napra vonatkozó kritérium, hőhullámról beszélünk. Elemzésünkben azt az időszakot tekintjük hőhullámnak, amikor a napi középhőmérséklet legalább 3 egymást követő napon eléri a 25 fokot. Két hőségperiódust összefüggőnek tekintünk, ha közöttük nem történt számottevő lehűlés; abban az esetben számítanak különállónak, ha a kettő között a napi középhőmérséklet vagy visszaesik 21 °C alá, vagy legalább 3 napig 25 °C alatt marad.

A 3. ábrán láthatjuk a Budapest belterület állomáson előforduló, leghosszabb hőhullámokat évente a XX. század elejétől kezdődően. Már az 1900-as évek első felében is előfordultak 10 napnál tovább tartó hőségperiódusok, de több olyan évet is látunk, amikor nem alakult ki hőhullám a fővárosban. Míg az 1961–1990-es klímanormál idején 2 évben detektáltunk 10 napnál hosszabb ideig tartó hőségperiódust, addig az 1991–2020-as referencia időszakban már az évek felében előfordult ilyen. 2024 nyarán a leghosszabb hőhullám 27 napig tartott, amelyiknél csak a 2018-as volt hosszabb (30 napos).

3. ábra
A leghosszabb hőhullámok évente Budapest belterület állomáson 1901 és 2024 között

2025 júniusa

Az idei nyár első hónapjában két hőhullám is sújtotta Nyugat-Európát, több régióban mértek rekordmagas júniusi hőmérsékleteket (például Spanyolországban, ahol 46 °C-ot regisztráltak). A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) adatai alapján 2025 júniusa bekerülhet az 5 legmelegebb közé Európában.

Magyarországon is rendkívül forró júniust tudhatunk magunk mögött, az előzetes adatok alapján az idei országosan a második legmelegebb június 1901 óta.

A magyarországi éghajlat megfigyelt változásairól, többek között a leghosszabb hőhullámok jellemzőiről részletesebben is szó esik a HungaroMet Nonprofit Zrt. által készített videósorozatban.