2024. július 20. szombat
Hírek

HungaroMet: 2024. június 5. 08:37

A legmelegebb tavasz 1901 óta – előzetes elemzés

A HungaroMet Zrt. mérései alapján a 2024-es tavasz középhőmérséklete országos átlagban 2,3 Celsius fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a legmelegebb 1901 óta. A legnagyobb mértékben március végén és április első felében haladta meg a hőmérséklet a sokéves átlagot. Az évszak első felében inkább szárazabb volt az időjárás, majd a tavasz második felét csapadékosabb idő jellemezte és országos átlagban a 2024-es tavasz átlag közeli csapadékú lett.

Hőmérséklet

Az évszak középhőmérséklete országosan 13,4 °C (1991–2020-as átlag: 11,1 °C), ami a legmagasabb érték a XX. század kezdete óta (1. ábra). A 2024. tavaszi középhőmérséklet országos átlagban 0,14 fokkal haladta meg az eddigi legmelegebb, 1934-es tavasz hőmérsékletét (2. ábra). Mindhárom hónap pozitív anomáliával zárt, a március 3,7 fokkal, az április 1,8 fokkal, míg a május 1,4 fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot. A március a legenyhébb március lett 1901 óta. A tavasz középhőmérséklete az ország legnagyobb részén, síkvidéken 13 és 14 fok között alakult, de a Dél-Alföldön többfelé a 14 fokot is meghaladta. 10 fok alatti értékek csak az Északi-középhegyég magasabb hegyein fordultak elő (3. ábra).

 1. ábra

1. ábra
A tavaszi középhőmérséklet Magyarországon 1901 és 2024 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

 2. ábra

2. ábra
A legmelegebb tavaszok Magyarországon országos átlagban 1901 óta

 3. ábra

3. ábra
Középhőmérséklet (°C) Magyarországon 2024 tavaszán


Csapadék

A csapadék tekintetében, országos átlagban a szokásoshoz közeli mennyiséget mértünk, ugyanakkor az évszakos csapadékmennyiségben jelentős különbségek alakultak ki az egyes tájegységek között. Az évszak csapadékösszege országos átlagban 131,6 mm – az előzetes adatok alapján –, ami az éghajlati normál 95%-a (1991–2020-as átlag: 139,1 mm) (4. ábra). A márciusi csapadék 30%-kal, az április 6%-kal elmaradt az átlagtól, majd a május 8%-kal csapadékosabb volt az éghajlati normálnál. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Lentiben (298,0 mm), a legkisebbet Kunmadarason (55,2 mm) mértük. A legcsapadékosabb területek a Dunántúl nyugati és délnyugati részei, valamint a hegyvidékek voltak. Ezeken a tájakon az évszak csapadékösszege meghaladta a 200 mm-t is. A legkevesebb csapadék a Tiszántúlon és a Dél-Alföldön hullott, ahol a tavaszi csapadék mennyisége általában a 100 mm-t sem érte el, és kisebb körzetekben 70 mm alatt maradt (5. ábra).

 

 4. ábra

4. ábra
A tavaszi csapadékösszeg Magyarországon 1901 és 2024 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

 5. ábra

5. ábra
Csapadékösszeg (mm) Magyarországon 2024 tavaszán


A rendkívül enyhe februárt követően a szokásosnál több fokkal magasabb hőmérsékletek márciusban is folytatódtak. Március első harmadában gyakran érintették ciklonok a Kárpát-medencét, de a lehulló napi csapadék csak ritkán haladta meg a 10 mm-t (pl. márc. 7., Tarpa: 26,5 mm). A gyakori frontátvonulások miatt sok volt a felhő, ami hozzájárult ahhoz, hogy az éjszakák általában fagymenetesek voltak, sőt március 1-jén és 2-án helyenként a minimumok 10 fok felett maradtak és ezzel mindkét napon megdőlt a legmagasabb minimumhőmérséklet országos rekordja. A legmagasabb hőmérséklet általában 15 fok közelében alakult, de március 10-én néhol a 20 fokot is megközelítette (pl. Hajós: 19,8 fok). Március 11-én a Dunántúl nyugati felén jelentős mennyiségű csapadék esett. Az Alpokalján 40 mm-t meghaladó napi csapadékösszegek is előfordultak (pl. Sopron Muck-kilátó: 49,8 mm). A folytatásban néhány napig elkerülték a frontok térségünket, csökkent a csapadékhajlam. A fagyzugos helyeken ugyan voltak reggeli fagyok, de az ország nagy részén továbbra is fagymentes volt a március és tovább folytatódott a szokásosnál több fokkal enyhébb idő, amiben változás március 17-én történt, amikor egy hidegfront hozott lehűlést és két napra a sokéves átlag alá hűlt a levegő. Március 18-án északon és az Alföldön, majd a következő két napon Magyarország nagy részén fagyott a reggeli órákban. A március 20-án Kakucson mért –6,5 fok az évszak legalacsonyabb mért hőmérséklete. Március 21-én még többfelé fagyott, majd átmenetileg megszűntek a fagyok. Egy rövid melegedést követően március 24-re egy hidegfront hozott lehűlést és a nyugati, délnyugati tájakra számottevő csapadékot (pl. Szalafő: 19,9 mm). Március 25-én és 26-án elsősorban az ország keleti felében visszatértek a hajnali fagyok is. A fagyra érzékeny helyeken –5 fok alá is hűlt a levegő. A hónap végén több front is átvonult. 10 mm-t meghaladó csapadékmennyiség március 28-án az északi, északnyugati országrészben hullott. Emellett több hullámban az év ezen szakaszában szokatlanul meleg légtömegek érték el hazánkat. Március 30-án a Kelebián mért 27,6 fok új országos napi melegrekord. A napi középhőmérséklet országos átlaga március 30-án 17,5 fok, március 31-én 18,1 fok volt. Ilyen magas értékek márciusban a XX. század elejétől korábban nem voltak. Március utolsó napján Napkoron a leghűvösebb órákban is csak 16,6 fokig csökkent a hőmérséklet, ezzel megdőlt a napi legmagasabb minimum hőmérséklet országos rekordja. A melegedés a hónap végével nem állt meg, tovább folytatódott és április 1-jén tetőzött. Április 1-jén Kelebián 30,2 fok volt a csúcsérték, ami új országos napi melegrekord. Emellett az éjszaka sem hűlt le jelentősen a levegő. Jászszentlászlón például már a hajnal is rendkívül enyhe volt hétfőn, ott csupán 17,4 fokig tudott lehűlni a levegő, amivel új országos napi legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord született. A napi középhőmérséklet országos átlaga 19,9 fok volt, ami 11,1 fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot. A 20 fok körüli középhőmérséklet június közepén szokásos. A tavasz további részében úgy alakult a középhőmérséklet országosan, hogy ennél az április 1-jei 19,9 foknál nem volt magasabb érték (6. ábra). A XX. század kezdete óta ez volt a nyolcadik alkalom, hogy a napi középhőmérsékletek országos átlagának a maximuma áprilisra esett és nem májusra, viszont az első, ami nem április utolsó hetében volt. Az eddigi legkorábbi dátum április 24-e volt, ami az 1926-os és 1943-as tavaszon volt. Április 2-re egy hidegfront hozott jelentős lehűlést, de még így is az átlagos felett maradt a hőmérséklet. A Dunántúlon jelentősebb mennyiségű csapadék esett (pl. Csurgó: 36,8 mm). Április 4-ig még volt csapadékhullás, nagyobb mennyiség az ország északi felén, majd a hónap közepéig szárazra fordult időjárásunk (7. ábra). Az északabbra vonuló ciklonok előoldalán viszont fokozatosan ismét egyre melegebb levegő érkezett a Kárpát-medencébe. Április 7-én már többfelé meghaladta a legmagasabb hőmérséklet a 25 fokot. Április 9-én megdőlt a legmagasabb minimumhőmérséklet rekordja, Pápán és Jánossomorja Hanságliget állomáson 15,7 fok volt a minimum. Április 10-én egy hullámzó frontrendszer közelítette meg Magyarországot, ami csapadékot nem okozott és csak a Dunántúlon okozott átmeneti jelentős lehűlést. Április 13-án már ismét országszerte 25 fok körüli hőmérsékletek voltak, és a Derekegyházon mért 27,6 fok új országos napi melegrekord volt és igen enyhe volt az éjszaka is, Bodán mindössze 15,9 fokig hűlt le a levegő, amely új országos napi legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord. Április 14-én már a 30 fokot is elérte néhol a hőmérséklet és a Baján mért 31,2 fok új országos napi melegrekord lett. Április 15-én hajnalban Pécs Árpádtető állomásunkon csak 18,3 fokig hűlt le a levegő, amivel megdőlt a napi legmagasabb minimumhőmérséklet országos rekordja, a délután Kiszomborban mért 31,4 fok pedig nem csak új országos napi melegrekord, hanem az egész 2024-es tavasz legmagasabb mért hőmérséklete. Ennél korábban a XX. század kezdete óta csak kétszer fordult elő a maximum: 1939-ben április 8-án, míg 1961-ben április 7-én mérték a tavasz legmagasabb hőmérsékletét.

6. ábra

6. ábra
Napi középhőmérsékletek országos átlagai 2024 tavaszán, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a szélsőértékek 1901 óta a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

 7. ábra

7. ábra
Napi csapadékösszegek országos átlagai 2024 tavaszán, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a maximumok 1901 óta a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján


A március 30-tól április 15-ig tartó 17 napos időszakban a középhőmérséklet átlagosan 6,6 fokkal haladta meg az éghajlati normált, a 2024-es tavasz első fele pedig 4,5 fokkal volt melegebb az átlagnál. Ezt követően április második felére drasztikusan megváltozott az időjárás jellege és tartósan a sokéves átlag alá esett vissza a hőmérséklet és az április második fele közel 6 fokkal hűvösebb volt, mint az első. Ez a legjelentősebb visszaesés a középhőmérsékletben április első feléről a másodikra, ami a XX. század kezdete óta előfordult. A markáns lehűlést hozó hidegfront az északnyugati határ közelében felhőszakadással is járt (pl. Fertőrákos: 53,7 mm). Az április 15-ei hőségnapot követően másnap a Kőszegi-hegység magasabb részein már havazott és pár centis hóréteg is kialakult. A frontrendszer fokozatosan távolodott és április 19-től több helyen, leginkább a fagyzugos térségekben több napon is fagyott és csúcsértékek is jobbára 15 fok alatt alakultak. Április 16-tól 26-ig a középhőmérséklet több, mint 4 fokkal elmaradt a szokásostól. Csapadék ebben az időszakban több napon is volt elszórt jelleggel. A legtöbb április 23-án egy mediterrán ciklonhoz kapcsolódóan hullott, és többfelé meghaladta a napi csapadékösszeg a 10 mm-t. A magasabb hegyeken havazás is előfordult, a Kőszegi-hegység mellett április második felében elsősorban az Északi-középhegység magasabb részein is előfordult több napon havazás, átmeneti hótakaróval. Április utolsó napjai szárazabb időt hoztak, valamint április 26-tól jelentős melegedés vette kezdetét, és az április a szokásosnál 2-3 fokkal melegebb idővel ért véget. Az átlagnál kissé magasabb hőmérsékletek május első hetében is folytatódtak, de a 30 fok feletti értékek nem tértek vissza, inkább 25 fok körüli maximumok voltak jellemzőek. A nappali gomolyfelhő-képződés egyre intenzívebbé vált, így napról-napra elszórtan zivatarok is kialakultak, helyenként felhőszakadással és jégesővel. Május 2-án és 3-án inkább az ország délnyugati, nyugati tájain fordult elő nagyobb csapadék (pl. máj. 2.: Váralja: 44,5 mm), majd május 7-én többfelé volt nagyobb csapadék, míg 8-án délnyugaton és északkeleten fordult elő felhőszakadás (pl. Vése: 62,0 mm). A folytatásban a hónap közepéig anticiklon határozta meg időjárásunkat. A hőmérséklet átlagos volt, és csökkent a csapadékhajlam. Május 15-én a Tiszántúlon alakultak ki zivatarok, majd 16-án egy Közép-Európa felett feloszlóban levő ciklon hidegfrontja közelítette meg a Kárpát-medencét, és a Dunántúlon nagy területen alakultak ki zivatarok, és nagyobb mennyiségű csapadék esett (pl. Zalalövő: 56,0 mm). Május 17-én az ország északi felén alakultak ki zivatarok nagyobb számban. Május 18-tól pár fokos melegedés következett be és május hátralevő részén végig maradtak az éghajlati normálnál 1-2 fokkal magasabb hőmérsékletek. Ezzel együtt egyre erőteljesebbé vált a gomolyfelhő-képződés és május 25-ig minden nap sokfelé alakultak ki záporok, zivatarok, melyekhez többször heves kísérőjelenségek is tartoztak (pl. felhőszakadás, jégeső, szélerősödés). Több napon is előfordultak 50 mm-t meghaladó napi csapadékösszegek, például május 20-án Tiszafüreden 52,2 mm-t, május 21-én Sümegen 55,7 mm-t, május 23-án Jászapátiban 66,0 mm-t mértünk. Május 24-én Rákóczifalvánál tornádót is észleltek. A május 25-én Hagyárosböröndön mért 94,2 mm csapadék a 2024-es tavasz legnagyobb mért napi csapadékösszege. A folytatásban is alakultak ki zivatarok napközben, de a korábbinál kisebb területen és a lehulló csapadékmennyiség is kevesebb volt. Május 30-án keleten, északkeleten volt sokfelé zivatar, felhőszakadással is (pl. Mezőkovácsháza: 51,8 mm), majd május utolsó napján egy ciklon hatására országszerte kialakultak záporok, zivatarok, sokfelé 10 mm-t meghaladó csapadékkal, sőt néhol, például a Dél-Dunántúl nagyobb területen a 30 mm-t is elérte, és a napi csapadékösszeg országos átlaga megközelítette a 13 mm-t, ami az idei tavasz legnagyobb értéke.

A meleg tavasz az éghajlati indexek értékén is megmutatkozik. A fagyos napok száma (Tmin ≤ 0 °C) országos átlagban csupán 4 (átlag: 15 nap) fordult elő, míg téli nap (Tmax ≤ 0 °C) nem is volt (átlag: 1 nap). Nyári napból (tmax≥25 °C) viszont a szokásos közel duplája, 21 nap adódott országos átlagban (átlag: 11 nap), viszont hőségnap (Tmax ≥ 30 °C), ami országos átlagban általában 1 napon előfordul, idén tavasszal országos átlagban nem volt. Országosan 31 csapadékos nap (átlag: 30 nap) volt 2024 tavaszán.

8. ábra

Kapcsolódó oldalak: