2024. november 24. vasárnap
Hírek

HungaroMet: 2012. május 18. 10:23

Hideg rekord 2012. május 18-án

Erősen lehűlt a levegő a május 18-ra virradó éjszakán. A Dunántúl nyugati, délnyugati részén többfelé fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. A leghidegebbet, -2,0 fokot Pápáról jelentették. Ezen a napon az eddigi rekord Szentgotthárdon volt 1973-ban, -0,9 fokos értékkel.

Az elmúlt napok során a sokfelé viharos széllel érkező hideg levegő kitöltötte a Kárpát-medencét. A nyugalomba jutott hideg, száraz levegőben a szél gyengülésével jól érvényesült a földfelszín kisugárzása miatt fellépő hűtő hatás. Ezért az éjszakai órákban voltak olyan helyek, ahol nem csak a talaj közelében, hanem a 2 méteres magasságban is fagypont alá csökkent a hőmérséklet.

A táblázatban Magyarország hőmérsékleti rekordjai láthatók az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos adatbázisa alapján.

Napi hőmérsékleti szélsőértékek (összes OMSZ állomás)

Szélsőértékek

Országos napi rekord
(1951-2011)

2012. május 18.

legmagasabb
maximum (oC)

35,0
Vásárosnamény, 1994

21,1
Tata

legmagasabb
minimum (oC)

19,5
Makó, 1994

9,4
Szeged belterület

legalacsonyabb
minimum (oC)

-0,9
Szentgotthárd, 1973

-2,0
Pápa

legalacsonyabb
maximum (oC)

4,2
Nagy-Hideg-hegy, 2010

11,3
Kékestető

 

 Napi hőmérsékleti szélsőértékek (500 m alatti állomások)

Szélsőértékek

Országos napi rekord
(1951-2011)

2012. május 18.

legmagasabb
maximum (oC)

35,0
Vásárosnamény, 1994

21,1
Tata

legmagasabb
minimum (oC)

19,5
Makó, 1994

9,4
Szeged belterület

legalacsonyabb
minimum (oC)

-0,9
Szentgotthárd, 1973

-2,0
Pápa

legalacsonyabb
maximum (oC)

6,2
Sopron Kuruc-domb, 1991

15,7
Pécs Árpádtető

 

1. ábra


A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.

Az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérés körülményeinek megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot az idősor egyébként átlag körüli eleme.