Enyhe tél, száraz évkezdet – előzetes elemzés

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2021/2022-es tél az átlagnál 1,7 Celsius fokkal melegebb volt, ezzel a tizenkettedik legenyhébb 1901 óta. Országos átlagban a télen szokásos csapadékösszeg kevesebb mint 70%-a esett, amivel a szárazabb telek közé került. Az évszakon belül a január és február telt tartósan száraz időjárással.

Az évszak középhőmérséklete országosan 2,1 °C (1991–2020-as átlag: 0,4 °C), amivel az enyhébb telek közé került (1. ábra). A december 1,0 Celsius fokkal, a január 1,1 fokkal, a február 3,1 fokkal haladta meg az átlagot.

1. ábra
A téli középhőmérséklet Magyarországon 1901/1902 és 2021/2022 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

A tél átlag feletti hőmérséklettel indult, majd egy hidegfront hozott lehűlést. A hónap első felében gyakori frontátvonulások mellett az országos átlag a szokásos érték közelében alakult (2. ábra). A reggeli fagyokat követően általában fagypont fölé melegedett a levegő. A december közepi kissé enyhébb napok után 20-án északról egy hidegfront hozott jelentősebb lehűlést. Visszatért országszerte a fagy, az északi országrészben 22-től egész napos faggyal. A hidegebb időjárás azonban nem tartott sokáig, 23-tól nyugat felől jelentős melegedés kezdődött. Jelentős hőmérséklet-különbség alakult ki a következő napokon az ország északkeleti és déli, délnyugati része között. Karácsony első napján Jósvafőn csak 0,5 fok, Sellyén még 14,6 fok volt a napi maximum. Karácsony másnapjára országszerte lehűlés érkezett, és a déli országrészben is többfelé egész nap fagyott. 27-én a derült, havas északi tájakon -10 fok alá csökkent a hőmérséklet (például Gagybátor: -15,2 °C). Az év legvége aztán jelentős melegedést hozott. 31-én az északkeleti megyék kivételével általában 15 fok köré melegedett a levegő. Fertőrákoson 18,0 °C volt a csúcsérték, ami új országos napi rekord. A szokatlanul enyhe időjárás folytatódott január első napjain is, újabb országos rekordokkal. Január 1-jén Főnyeden (17,5 °C), 4-én Drávaszabolcson (15,7 °C), 5-én Sellyén (18,2 °C) született új országos maximum rekord. Emellett 3-án a legmagasabb minimumhőmérséklet rekordja is megdőlt Pécs Árpádtető állomásunkon (7,8 °C), valamint 1-jén, 4-én és 5-én az adott napokon hasonlóan magas napi középhőmérséklet országos átlagban nem fordult elő 1901 óta. Az év első öt napja 8,1 fokos pozitív anomáliát hozott. Ennek az öt rendkívül enyhe napnak az egész hónap átlagára nézve is nagy hatása volt, mivel összességében a január úgy lett 1,1 fokkal melegebb az átlagnál, hogy a január 5. utáni 26 nap átlaga 0,3 fokkal még el is maradt az éghajalti normáltól. Tehát a hónap túlnyomó része az átlagnál hidegebb idővel telt. A lehűlést egy 6-án érkező hidegfront hozta meg. A hónap végéig több hullámban is hideg levegő érte el hazánkat. A minimum gyakran -10 fok közelében alakult, a havas keleti, északkeleti megyékben több napon is -15 fok alá csökkent a hőmérséklet. A január 13-án Pocsajon mért -18,0 °C a hónap és egyben az évszak legalacsonyabb hőmérséklete. Nagy napi hőingás volt jellemző, a reggeli fagyok után többnyire 5 és 10 fok közé emelkedett a hőmérséklet, de nagyobb területen csak 14-én volt 10 fok felett. Azon a napon a maximum az Alpokalján a 15 fokot is elérte (Fertőrákos: 15,7 °C), miközben a keleti tájakon egész nap fagyott. Január 26-án enyhülés kezdődött, és a tél hátralevő részén a sokévi átlagnál általában több fokkal melegebb volt, csupán február 13-án és 28-án volt átlag alatti az országos napi átlag. A február első felét az éjszakai fagyok után 10 fok körüli maximumok jellemezték, majd a hónap közepétől február 22-ig sokfelé az éjszakai fagyok is megszűntek, a csúcsértékek néhány napon 15 fok felett alakultak. A február 17-én Fertőrákoson mért 21,5 °C új napi rekord és az évszakban mért legmagasabb hőmérséklet. Február 18-án és 19-én az középhőmérséklet országos átlaga 1901 óta a legmagasabbnak adódott, ami eddig azokon a napokon előfordult. 23-tól visszatértek országszerte a reggeli fagyok, de még maradt az átlagnál enyhébb időjárás. A hónap legvégén egy anticiklon déli peremén északkelet felől egyre hidegebb levegő érte el a Kárpát-medencét, és a február kevéssel átlag alatti hőmérséklettel ért véget. A fagyos napok száma (Tmin ≤ 0 °C) országosan 58 (átlag: 63 nap), a zord napoké (Tmin ≤ -10 °C) 3 (átlag: 8 nap), míg a téli napoké (Tmax ≤ 0 °C) mindössze 6 volt idén télen (átlag: 22 nap).

2. ábra
Országos napi középhőmérséklet 2021/2022 telén, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a szélsőértékek 1901 óta a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján

A 2021/2022-es tél csapadékösszege országos átlagban 77,2 mm, ami csak kétharmada az átlagnak (1991–2020-as átlag: 115,8 mm) (3. ábra). Ezzel a 23. legszárazabb tél volt 1901 óta az előzetes adatok alapján.

3. ábra
A téli csapadékösszeg Magyarországon 1901/02 és 2021/22 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

Decemberben még a szokásosnál 18%-kal több csapadék esett. A január viszont nagyon száraz idővel telt, az átlagos érték csupán 29%-a hullott, amivel a hatodik legszárazabb január lett a XX. század eleje óta. A száraz időjárás februárban is folytatódott, ami 64%-kal volt szárazabb a megszokottnál és a tizenhatodik legszárazabb február 1901-től. Az év első két hónapjának együttes csapadékösszege mindössze 22,9 mm, ami a negyedik legalacsonyabb érték 1901 óta. Szárazabb évkezdet csak 1914-ben, 1949-ben és 1975-ben volt. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Gacsályon (150,0 mm), míg a legkisebbet Budapest Ferihegyen (36,4 mm) mértük. Egy mediterrán ciklon és hullámzó frontrendszer miatt a tél csapadékos idővel kezdődött. 2-án az országos átlag elérte a 15 mm-t, amivel az egész tél legcsapadékosabb napja lett országosan. Ezen a napon a Bakonyán mért 48,3 mm csapadék az évszak legnagyobb napi csapadékösszege. A december első felét gyakori frontátvonulások jellemezték. Csapadékosabb napok december 5. és 9. voltak. A hegyekben többször havazott, de 10-re a Dunántúl északi felén síkvidéken is többfelé vastagabb hóréteg alakult ki (pl. Peresznye: 16 cm). A Kékesetetőn ekkor mért csupán 23 cm-es hóvastagság az évszak maximuma. A Kékes csúcsát a december összes napján összefüggő hóréteg borította. A hónap közepén nagyrészt anticiklon határozta meg időjárásunkat, így nyugodt, száraz napok következtek. December 23-tól fordult változékonyabbra időjárásunk, majd karácsonykor egy hullámzó frontrendszer érte el térségünket. Az északi országrészben havazott, délen 25-én még eső, majd másnap ónos eső esett. 26-án a Dél-Dunántúlon az ónos esőt hó váltotta, de a délkeleti országrészben még 27-én is további jelentős mennyiségű ónos eső hullott. A folytatásban nyugatiasra fordult az áramlás, több front is átvonult, de számottevő csapadékot nem okoztak, és ez a tél hátralevő részéről is elmondható. A január országosan legcsapadékosabb napja egy 5-én érkező hidegfronthoz köthető, de az országos átlag 3 mm alatt maradt. Lokálisan csapadékosabb volt az idő 8-án, amikor a keleti megyékben helyenként 10 cm feletti hóréteg alakult ki (pl. Gyulavári: 11 cm). A folytatásban többnyire anticiklon határozta meg időjárásunkat, majd 17-én egy hidegfront vonult át, és az ország északi felén hullott néhány mm csapadék. 20-án egy újabb hidegfront okozott vegyes halmazállapotú csapadékot, majd a következő napokon elszórtan alakultak ki hózáporok. Tartósabb hóesés a Bakony környékén volt, így ott vastagabb hóréteg is kialakult (pl. Hárskút: 15 cm). 29-én még északkeleten hullott kevés hó, de országos csapadék már nem volt a hónapban. Január 30-án a Malik viharciklon hidegfrontja vonult át, ami után sokfelé viharossá fokozódott a szél, síkvidéken is többfelé 100 km/h feletti széllökésekkel. Az Alföldön porviharok alakultak ki. Februárban tovább folytatódott a száraz, nagyrészt napos, de gyakran szeles időjárás. 1-jén keleten és a hegyekben esett pár cm hó, 2-án inkább a Dunántúlon hullott kevés eső, majd 7-én egy hidegfront érte el a Kárpát-medencét. A csapadék általában 5 mm alatt maradt, a szél viszont ismét nagy területen viharossá fokozódott. A hónap közepéig anticiklon határozta meg időjárásunkat, majd több front is átvonult. Jelentősebb eső február 15-én a Nyugat-Dunántúlon volt (pl. Iklódbördőce: 15,0 mm). 16-án és 17-én inkább az ország északi felén volt néhány mm eső. 19-én egy mediterrán ciklon hatására főleg a Dél-Dunántúlon esett az eső, majd 21-én országszerte előfordult általában 5 mm alatti csapadékösszeg. Számottevő csapadék az évszak hátralevő részén már nem volt. Február végén az egyre hidegebb időben a záporokat hózáporok váltották fel. A tél utolsó napján többfelé intenzívebb hózáporok alakultak ki, és az esti órákra elsősorban a Dél-Dunántúlon nagyobb területen összefüggő pár centis hóréteg is kialakult. Országosan 29 csapadékos nap fordult elő az évszakban (1991–2020-as átlag: 31 nap), 5 mm-t elérő csapadékú nap viszont már csak 4 volt, ami a normál érték fele. Havas nap országos átlagban 13 volt (átlag: 16 nap).

Kapcsolódó oldalak:

Hírek

Pályázatok, projektek

Rendezvények

Elérhetőségek

Kapcsolatok