Budapesti radarleállás hatása a csapadékmezőre

Ennek a jelenségnek egyszerű geometriai oka van, nevezetesen a Föld görbülete. A 0 fokos magassági szögön köröző radarnyaláb, a radartól távolodva egyre magasabban halad a felszín fölött. A földgörbület hatását a refrakció (radarhullám elhajlás) valamelyest mérsékli, de a radartól 240 km távolságban a radarnyaláb magassága már meghaladja a 3.5 km-t. Ha a 0 fokos nyaláb útjába például egy hegység kerül, akkor a hegyek mögé, csak a következő (0.5 fokos) nyaláb "lát" be, természetesen magasabban. A radarhullám terjedés törvényszerűségei és a domborzati adatok alapján a radarok hatókörében bármely földrajzi pontra meghatározhatjuk azt a legalacsonyabb magasságot, amelyet radarhullámokkal még el tudunk érni, ott mérést tudunk végezni. Ezen minimális mérési magasságok térképe látható az 1. ábrán.

A fehér szín azt a területet jelöli, ahol a legalacsonyabban detektálható jel 250 méter alatt van, a sötétlila a 250-500 méter közötti magasságot ábrázolja. A színek 250 méterenként követik egymást. Jól látható, hogy ha a budapesti radart a képről eltávolítjuk, akkor a főváros és környezete területén a minimális mérési magasság mintegy 1500 méterre emelkedik (kék szín). A csapadék zónák függőleges irányú kiterjedése tág határok között mozoghat, térben és időben változatosan alakulhat. Ennek megfelelően, a vidéki radarok - a budapesti mérés hiányában - a középső országrészben kialakuló csapadékzónák közül csak a magasra nyúló felhőket tudják érzékelni, az alacsonyakat azonban nem.

Az 1. ábráról az is kiderül, hogy a hazai időjárási radarmérések, a megbízható detektálhatóság szempontjából, a dél-alföldi régió területén mutatják a legrosszabb képet. A méréseknek sem az átlagos minimális magassága, sem pedig a legközelebbi radartól való átlagos távolsága nem éri el a megbízhatósághoz szükséges küszöbértéket, azaz, távolságban kevesebb, mint 120 km-t, magasságban kisebb, mint 1 km-t.

A térségben a radarmérések megbízhatóságának, pontosságának javítását egy további (negyedik) radarnak a déli országrészben történő működtetésével érhetjük el. Az Országos Meteorológiai Szolgálat az "Új Magyarország Fejlesztési Terv" (NFT II.) részét képező Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében pályázatot nyert el új időjárási radar beszerzésére és Szentes közelében történő telepítésére. Az új radar belépésével a déli országrészben bekövetkező minőségi javulást, a minimális mérési magasság tükrében, a 2. ábra szemlélteti.

A folyamatban lévő radarberuházás mellet napjainkban (2013. január 16-28.) történik a budapesti (legrégebbi) radar felújítása, a többi radarral való „egy szintre” hozása.

A radarhálózat kibővítésével, illetve részleges korszerűsítésével, lehetővé válik az ország egész területére vonatkozóan közel azonosan magas minőségű, megbízható radarmérések végzése. Ezek alapján pedig a korábbiakhoz képest pontosabban lesznek lokalizálhatók, követhetők és előre jelezhetők a csapadékfolyamatokkal összefüggő időjárási események.