Rekordmeleg július, eddig a legmelegebb nyár 1901 óta

Mind júniusban, mind pedig júliusban a Kárpát-medence térsége tartósan a Nyugat-Európa fölött örvénylő ciklonok ún. előoldali áramlási rendszerében helyezkedett el. Ezzel az áramlással déli, délnyugati irányból több alkalommal igen meleg, afrikai eredetű légtömeg érkezett a Kárpát-medence fölé. Nyugati, északnyugati irányból ugyan elérték a térségünket időjárási frontok, de az esetek többségében az átmeneti felfrissülést ismét erőteljes melegedés követte. Míg júniusban a fölénk érkező meleg levegő kifejezetten száraz volt, addig júliusban az érkező meleg légtömeg már nedvesebb, labilisabb volt, így többfelé előfordult zápor, zivatar, helyenként felhőszakadással. A júliusi csapadék így csak alig több mint 10%-kal maradt el a szokásostól.

A 2021 júliusi átlaghőmérséklet 2,3 Celsius fokkal múlta felül az 1991–2020-as normál értéket, s ezzel a jelentős pozitív anomáliával az eddigi legmelegebb júliussá lépett elő Magyarországon a 121 éves adatsorban. Az összes nyári hónapot tekintve is csak 1992 augusztusa előzi meg, amikor 24,72 °C volt a havi középhőmérséklet.

Idén eddig a legmagasabb hőmérsékletet Adonyban rögzítettük, 40,2 Celsius fokot mért az automata 2021. július 8-án. Érdemes kiemelni, hogy az országos abszolút hőmérsékletei rekord nem az idei július során lépett fel, hanem 2007-ben, (Kiskunhalas, 2007. július 20., 41,9 °C) ami épp lecsúszott a tízes toplistáról, igaz, csak egy századdal végzett 1936 júliusa mögött. 40 °C fölötti értékeket csak 2007-ben és idén júliusban mértünk az OMSZ digitális adatbázisának jelenlegi állapota szerint.

Eddig rekordmeleg 2021 nyara Magyarországon

A szélsőségesen meleg június és a rekordmeleg július az eddigi legmelegebb nyarat eredményezte ezidáig 1901-től. Hőségre vonatkozó piros (legmagasabb szintű) figyelmeztetést (napi középhőmérséklet 29 °C felett alakulhat) idén négyszer adott ki az OMSZ. Az OMSZ veszélyjelzéseit is figyelembe véve az Országos Tisztifőorvos több ízben másod, illetve harmadfokú hőségriadót rendelt el. Június 19. és 22. között másodfokú, 22. és 25. között harmadfokú, 28. és 30. között másodfokú; júliusban 7. és 9. között harmadfokú, 13. és 15. között másodfokú, majd 26. és 30. között harmadfokú hőségriadó volt érvényben.

A leghosszabb budapesti hőhullámokat szemléltető 1. ábrára is felírta magát az idei június. A június 18. és 30. közötti hőség periódusban tartósan 25 °C volt a napi középhőmérséklet Budapesten. Csupán egy olyan nap volt, amikor alul múlta ezt, de ez nem volt elegendő a valódi felfrissüléshez. Egy hőhullám hatása nemcsak a hosszától, hanem az intenzitásától és a hőhullám során tapasztalt legmagasabb hőmérséklettől is függ. A 2. ábrán a Budapesten tapasztalt hőhullámok tartam-intenzitás-csúcshőmérséklet szerinti osztályozását látjuk. Ennél az osztályozásnál figyelembe vettük az egymást követő hőségperiódusok összesített hatását is, mégpedig úgy, hogy két kánikulai időszakot összefüggőnek tekintettünk, ha a napi középhőmérséklet nem csökkent 21 °C alá, vagy legalább 3 napig 25 °C alá. A leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018 nyarán alakult ki Budapesten, míg a legmagasabb csúcshőmérsékletet elérő (33,4 °C napi középhőmérséklet), 15 napig tartó hőségperiódus 2007-ben lépett fel. A legintenzívebb (25 °C feletti hőmérséklet-összeg) hőhullám 2013-ban alakult ki, ez meglehetősen hosszú is volt, 25 napig tartott.

Június és július időjárásáról további részletek olvashatók visszatekintőinkben:
www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_honapok_idojarasa

A legmelegebb júliusok 1901 óta

1. ábra
A július havi középhőmérsékletek 1901 óta homogenizált, rácsponti adatok alapján.
A júliusi melegedés 1,1°C (90%-os megbízhatóság) 1901 óta a lineáris trendmodell szerint.

2. ábra
A június-júliusi kéthavi átlaghőmérséklet 1901 óta homogenizált, rácsponti adatok alapján.

3. ábra
A Budapesten előforduló, 13 napot elérő hosszúságú hőhullámok az 1901–2021 közötti időszakban.
A vízszintes tengelyről leolvasható a hőhullám időtartama napokban kifejezve,
a függőleges tengelyen az előforduló legmagasabb napi középhőmérséklet szerepel,
a buborékok nagysága pedig arányos az intenzitással (a 25 °C feletti hőmérséklet-összeggel).