Csapadékos és átlag közeli hőmérsékletű tavasz – előzetes elemzés

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2023-as tavasz középhőmérséklete országos átlagban az 1991–2020-as éghajlati normál közelében alakult, de az évszakban több, az átlagnál jóval hűvösebb, illetve néhány melegebb időszak is előfordult. A csapadékos telet követően tavasszal is a szokásosnál több csapadék hullott, országosan mindhárom tavaszi hónapban több csapadék esett, mint a sokéves átlag.

Hőmérséklet

Az évszak középhőmérséklete országosan 10,9 °C (1991–2020-as átlag: 11,1 °C), ami átlag közeli érték, csak 0,2 fokkal marad el attól. A 2020-as években még nem volt az 1991–2020-as éghajlati normálnál melegebb tavasz (1. ábra). A nagyon enyhe telet még egy enyhe március követett, aminek a középhőmérséklete 1,7 fokkal átlag felett alakult. Az április viszont idén is kifejezetten hűvös időt hozott, az országos átlag 2,0 fokkal elmaradt a szokásostól. Sorozatban a harmadik április maradt országos átlagban 10 fok alatti középhőmérséklettel, amihez hasonló legutóbb több, mint 40 éve, 1980 környékén fordult elő. A május átlag közeli hőmérsékletű volt, 0,3 fokos negatív anomáliával. A tavasz középhőmérséklete az ország legnagyobb részén 10 és 12 fok között alakult, 10 fok alatti érték csak a hegyvidéki és fagyzugos helyeken fordult elő (2. ábra).

1. ábra
A tavaszi középhőmérséklet Magyarországon 1901 és 2023 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

2. ábra
Középhőmérséklet (°C) Magyarországon 2023 tavaszán

Csapadék

A csapadékos tél után a tavasz is összességében csapadékos időt hozott. Az évszak csapadékösszege országos átlagban 161,9 mm – az előzetes adatok alapján –, ami az éghajlati normál 116%-a (1991–2020-as átlag: 139,1 mm) (3. ábra). A március 21%-kal, az április 13%-kal, a május 16%-kal volt csapadékosabb az éghajlati normálnál. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Kékestetőn (281,5 mm), a legkisebbet Nagyhegyes Elep állomáson (87,1 mm) mértük. A legcsapadékosabb területek a Dunántúl nyugati és délnyugati részei, valamint a hegyvidékek voltak. Ezeken a tájakon az évszak csapadékösszege többfelé meghaladta a 200 mm-t. A legkevesebb csapadék a Tiszántúlon hullott, ahol a tavaszi csapadék mennyisége általában 100 és 150 mm közötti volt, de kisebb körzetekben 100 mm alatt maradt.

3. ábra
A tavaszi csapadékösszeg Magyarországon 1901 és 2023 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

4. ábra
Csapadékösszeg (mm) Magyarországon 2023 tavaszán

A tavasz első hetét az átlagoshoz közeli hőmérséklet jellemezte (5. ábra), a reggeli fagyok után délutánra általában 10 fok köré melegedett a levegő. Március 4-én Zabaron -9,2 Celsius fokig süllyedt a hőmérséklet, ami az évszak legalacsonyabb hőmérséklete. A februárt jellemző száraz időjárás március első három hetében is folytatódott. Március elején a frontok többnyire elkerülték térségünket, csapadék inkább a délnyugati, déli országrészben volt. Március 8-tól pár napig egy hullámzó frontrendszer előoldalán a szokásosnál több fokkal melegebb levegő áramlott térségünkbe. Március 9-én és 10-én a legmelegebb helyeken elérte a csúcsérték a 20 fokot (pl. Baja: 20,4 °C). Az éjszakák is enyhék voltak. 9-én Kaposváron csak 11,9 °C volt a minimum, ami új országos napi rekord. Március 11-re egy hidegfront hozott lehűlést. Hevesebb zivatar is előfordult felhőszakadással (pl. Vámosmikola: 30,0 mm). Visszatértek a reggeli fagyok is, de a lehűlés csak átmenetinek bizonyult, egy közeledő hidegfront előtt március 14-én többfelé 20 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Sellyén 24,1 volt a maximum, ami új országos napi rekord. A hidegfront 15-én átvonult, amiből nagyobb területen 5 mm-t meghaladó csapadék a Dunától keletre esett. A magasabb hegyeken havazott és összefüggő hóréteg is kialakult (pl. Kékestető: 5 cm). A következő napokban, egészen március 23-ig anticiklon határozta meg az időjárást. Országosan ez a nyolc nap volt a leghosszabb száraz időszak az évszakban (6. ábra). Kezdetben még országszerte (márc. 17-én Zabaron ismét -9,2 fok volt a minimum), majd már csak a fagyzugos helyeken hűlt fagypont alá a levegő. Napról-napra egyre melegebb lett. Március 24-én 14,5 fok volt a középhőmérséklet országos átlaga, ami 7,5 fokkal haladta meg az átlagot. Idén ezen a napon érte el először a hőmérséklet a 25 fokot (nyári nap). A Baranya vármegyei Drávaszabolcson 25,4 °C volt a maximum. Ezt követően változékonyabbra, csapadékosabbra és egyre hűvösebbre fordult az idő. Jelentős lehűlést egy március 26-án érkező hidegfront hozott, délnyugaton a legtöbb csapadékkal (pl. Murakeresztúr: 35,4 mm). Másnap a Dunától keletre volt többfelé 10 mm feletti napi csapadék, zömében eső, de északkeleten az esőt havazás váltotta és helyenként síkvidéken is kialakult összefüggő hótakaró március 28-án reggelre (pl. Nyírbogát: 3 cm). A hidegfront mögött a szél sokfelé viharossá fokozódott, március 27-én a Kab-hegyen a maximális széllökés 118,8 km/h volt, ami új napi szélrekord. Március 29-én országszerte fagyott, majd átmeneti melegedés következett március végén. Több front érintette a Kárpát-medencét, de nagyobb csapadék csak április elején esett elszórtan előforduló zivatarokból (pl. április 1., Pécs Egyetem: 20,8 mm). Április 3-tól jelentős változás következett be az időjárásban.

5. ábra
Napi középhőmérsékletek országos átlagai 2023 tavaszán, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a szélsőértékek 1901 óta a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

6. ábra
Napi csapadékösszegek országos átlagai 2023 tavaszán, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a maximumok 1901 óta a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

Egy markáns hidegfront hatására április 3-tól jelentősen visszaesett a hőmérséklet és az egész tavasz leghidegebb időszaka vette kezdetét. Kisebb megszításokkal a szokásosnál általában több fokkal hűvösebb idő egészen május 20-ig folytatódott. Április 4-től 8-ig 5–8 fokkal az átlag alatt maradt a középhőmérséklet, a leghidegebb napon mindössze 2,4 fok volt az országos átlag, ami a 2023-as tavasz legalacsonyabb értéke. 1901 óta nyolcadik alkalommal fordult elő, hogy a napi középhőmérsékletek országos átlagait tekintve a leghidegebb tavaszi nap nem márciusban, hanem áprilisban volt. A korábbi hasonló évek: 1903, 1905, 1911, 1912, 1923, 2002 és 2017. Ezen a napon északkeleten egész nap fagypont körül volt a hőmérséklet, és egy tőlünk keletre, északkeletre örvénylő ciklon miatt sokfelé hullott vegyes halmazállapotú csapadék, ami nagyobb területen hó volt. Kékestetőn csak -2,0 fok volt a legmagasabb hőmérséklet, ami új országos napi rekord. Az északi hegyek mellett az északkeleti vármegyékben síkvidéken is többfelé vastagabb hóréteg alakult ki április 7-re (pl. Nyírtelek: 10 cm). A következő napokban fokozatosan emelkedett a hőmérséklet, ami április 11-től az átlagos közelében volt. A többnyire felhős idő viszont maradt, és elszórtan, jellemzően 10 mm alatti napi csapadékok fordultak elő. Április 13-án egy mediterrán ciklon érte el térségünket, és országszerte esett az eső, a csapadékosabb nyugati, északnyugati országrészben nagy területen 50 mm-t meghaladó eső esett. A korábban hónapokon át legszárazabb Sopron környéke volt a legcsapadékosabb, például Sopron Brennbergbányán három nap alatt 113,9 mm eső esett. A folytatásban csökkent a csapadékhajlam, elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok, majd április 20-tól egy anticiklon hatására száraz és naposabb volt az idő. Április 24-én egy hidegfront érkezett, és főleg a Dél-Dunántúlon, valamint az Északi-középhegységben többfelé 10 mm-t meghaladó napi csapadék volt, majd másnap már csak keleten, északkeleten esett nagyobb mennyiségű eső. Április 27-én a fagyzugos helyeken fagyott. A hónap utolsó napjai nagyrészt száraz és a szokásosnál hűvösebb időjárással teltek. Csak április 29-én, nyugaton volt nagyobb csapadék egy-egy hevesebb zivatarból (pl. Sárvár: 17,2 mm). A május első hete átlag körüli középhőmérsékletű volt. Május 2-án a Dunántúlon esett az eső, majd a következő két napon elszórtan alakultak ki zivatarok, néhol felhőszakadással, jégesővel (pl. május 3, Dunaújváros: 29,4 mm). Az Alföldön ezeken a napokon 25 fok körül alakult a legmagasabb hőmérséklet. Május 6-7-én Magyarország déli felén sokfelé 25 fok felett alakult a maximumhőmérséklet (pl. Kémes: 27,0 °C). Május 8-ra egy hidegfront hozott jelentős lehűlést. A következő napokon a fagyzugokban fagyott is (pl. május 9., Zabar: -1,9 °C). Pár szárazabb napot követően május 11-től egy hullámzó frontrendszer és mediterrán ciklon miatt csapadékosra fordult az időjárás. A következő 8 nap az egész tavasz legcsapadékosabb időszaka volt. Ezeken a csapadékos napokon a középhőmérséklet több fokkal elmaradt az átlagtól. Május 11-én a Dél-Dunántúl volt a legesősebb (pl. Pécs Árpádtető: 36,2 mm), 12-án csak északkeleten nem esett, 13-án ismét a Dél-Dunántúl volt a csapadékosabb, majd 14-én a keleti határvidék kivételével országszerte jelentős mennyiségű eső hullott. Sokfelé a napi csapadék 30, néhol 50 mm felett alakult (pl. Kékestető: 60,5 mm). Az országos átlag meghaladta a 18 mm-t, amivel országos átlagban május 14-e lett az évszak legcsapadékosabb napja. Május 15-én a keleti vármegyék voltak esősebbek, majd 16-án a Dunántúlon voltak nagy csapadékok (pl. Hárskút: 60,3 mm). Május 17-én a Dunától keletre záporok, zivatarok alakultak ki, helyenként felhőszakadással (pl. Elek: 59,2 mm). A csapadékos időszak után május 19-től melegebb levegő érkezett a Kárpát-medencébe, és május 20-tól a hónap hátralevő részén a szokásosnál néhány fokkal magasabban alakultak a középhőmérsékletek, és a maximumok többnyire 25 °C köré estek. Május 23-án általában 25 és 30 fok közé melegedett a levegő. A Fülöpházán ekkor mért 29,8 °C a tavasz legmagasabb hőmérséklete. A tavasz utolsó napjait általában erőteljes gomolyfelhő-képződés jellemezte, és délutánonként gyakoriak voltak a záporok, zivatarok, amiket felhőszakadás, jégeső is kísért. Május 22-én délkeleten volt nagy csapadék (pl. Makó: 30,3 mm), majd másnap nagyobb területen alakultak ki zivatarok. A Mátra lábán fekvő Verpeléten május 23-án mért 67,7 mm az évszak legnagyobb napi csapadéka. Május 24-én Kétegyházánál tornádót észleltek. Nagyobb területen záporok, zivatarok még május 26-án, 29-én és 30-án alakultak ki.

Az enyhe március ellenére, de a hűvös április miatt a fagyos napok száma (Tmin ≤ 0 °C) az átlagos közelében volt, országosan 14 (átlag: 15 nap), nyári nap (Tmax ≥ 25 °C) 8 (átlag: 11 nap), míg hőségnap (Tmax ≥ 30 °C) országos átlagban általában 1 napon előfordul, idén tavasszal viszont egy állomáson se volt hőségnap. Országosan 35 csapadékos nap (átlag: 30 nap) volt 2023 tavaszán.

Kapcsolódó oldalak:

Hírek

Pályázatok, projektek

Rendezvények

Elérhetőségek

Kapcsolatok