A legmelegebb nyár 1901 óta – előzetes elemzés

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2022-es nyár az átlagnál 2,0 Celsius fokkal melegebb volt, ezzel a legmelegebb 1901 óta. Június végétől az időjárásunkat gyakran hőhullámok határozták meg, de a június is nagyrészt az éghajlati normálnál melegebb idővel telt. A tavalyi száraz nyarat idén egy hasonlóan száraz követte, így országos átlagban a nyári csapadékösszeg ismét jelentősen elmaradt az 1991–2020-as átlagtól, ezzel pedig tovább folytatódott a súlyos aszály hazánkban.

Hőmérséklet

Az évszak középhőmérséklete országosan 22,8 °C (1991–2020-as átlag: 20,8 °C), ami fél fokkal melegebb az eddigi csúcstartó 2003-as nyárnál (1. ábra). A június 2,3, a július 1,6, az augusztus 2,0 fokkal volt melegebb a szokásosnál. Országos átlagban a július és az augusztus középhőmérséklete is 23 fok felett alakult. A június a harmadik, a július az ötödik, az augusztus a második legmelegebb lett a XX. század kezdete óta.

1. ábra
A nyári középhőmérséklet Magyarországon 1901 és 2022 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

Június első felében gyakran frontok értintették térségünket, de számottevő változást a középhőmérsékletben nem okoztak. A legmagasabb hőmérséklet általában 30 fok közelében alakult, de egy-egy felhősebb és csapadékosabb napon pl. a Dunántúlon június 8-án és 9-én csak 20 fok közelében maradt. A hónap közepén egy hidegfront után anticiklonális hatások érvényesültek. 15-én a nyugodt, derült időben a fagyzugos helyeken 5 fok közelébe hűlt le a levegő (pl. Zabar: 4,2 °C). A következő napokon egy hullámzó frontrendszer előoldalán jelentős melegedés volt, 19-én és 20-án sokfelé 30, néhol 35 fok felett alakult a csúcshőmérséklet, majd egy hidegfront hozott pár nap felfrissülést, majd a hónap végén és július elején érkezett az év első hőhulláma az ország nagy részén 35 fok feletti, keleten, délkeleten 40 fok közeli maximumokkal. A napi középhőmérséklet országos átlaga június 29-én és 30-án 27,8 fok, július 1-jén 28,2 fok volt. Ezeken a napokon ilyen magas érték 1901 óta nem volt. Két napon is megdőlt a napi maximumhőmérséklet országos rekordja. 29-én Dévaványán 38,4, míg 30-án Berettyóújfaluban 39,6 fokig melegedett a levegő. Jelentős lehűlés 5-én érkezett. Előbb a Dunántúlon, majd 6-án a Tiszántúlon is megszűnt a forróság. Általában 30 fok alatt maradt a hőmérséklet, majd 10-én egy újabb hidegfront hozott további pár fokos lehűlést. Július 11-én mindössze 17,3 fok volt az országos középhőmérséklet, ami a 2022-es nyár legalacsonyabb értéke, majd 12-én sokfelé 10 fok alatt alakult a minimumhőmérséklet. Észak felől 15-én érte el a Kárpát-medencét egy hidegfront, előtte azonban forró légtömeg érkezett hazánkba. 14-én sokfelé újból elérte a csúcsérték a 35 fokot. A hidegfrontot követően jelentősen visszaesett a hőmérséklet. Július 17-én hajnalban 5,4 fok, 18-án 3,8 fok volt Zabaron, mindkettő új országos napi minimumrekord. A száraz és anticiklonos időben gyakran jelentős napi hőingás alakult ki idén júliusban. A továbbiakban jelentős melegedés, hőhullám kezdődött, aminek a csúcsa 23-án volt. Július 23-án 28,2 fok volt az országos napi középhőmérséklet. Ilyen magas érték ezen a napon a XX. század eleje óta nem volt. A legmagasabb hőmérséklet az Alföldön több helyen meghaladta a 40 fokot. Az országos napi melegrekord is megdőlt. A Kiskunfélegyházán és Hódmezővásárhely Szikáncs állomásokon mért 41,5 fok az idei nyár legmagasabb értéke is. A maximumok országos átlagát tekintve csak 2007. július 20-a volt melegebb az elmúlt 121 évben. A hónap végén több hullámban érkezett lehűlés. A legtovább a délkeleti megyékben tartotta magát a hőség. A hónap legvégére átlag alá csökkent a hőmérséklet, majd augusztus elején ismét hőhullám érkezett, ami nem volt olyan intenzív, mint a júliusi, de 5-én és 6-án sokfelé 36 fok feletti maximumok fordultak elő. Augusztus második hete átlag közeli hőmérsékletet hozott, majd a hónap közepétől ismét melegedés, kánikula következett. Augusztus 17-én (Baja és Kübekháza: 37,0 fok) és 19-én (Baja: 39,6 fok) ismét országos napi maximumrekordok dőltek meg. 17-én a 25,6 fokos országos átlag napi maximum 1901 óta. Augusztus 20-ra érkezett meg a lehűlés, majd az évszak végén, augusztus 27 körül még egyszer visszatért a kánikula 35 fok körüli legmagasabb hőmérséklettel. Az átlagban rekordmeleg 2022-es nyár a szokásosnál több fokkal melegebb idővel ért véget. A nyári napok száma (Tmax ≥ 25 °C) országosan 84 (átlag: 65 nap), a hőségnapoké (Tmax ≥ 30 °C) a szokásosnál húsz nappal több, 46 (átlag: 26 nap) volt idén nyáron. Forró nap (Tmax ≥ 35 °C) országos átlagban 11 fordult elő, ami nyolc nappal több a sokévi átlagnál.

2. ábra
Országos napi középhőmérséklet 2022 nyarán, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a szélsőértékek 1901 óta a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

2022 nyarán június végétől augusztus végéig öt hőhullámos időszak fordult elő, amik között csak rövid időre hűlt le a levegő. A gyakori hőség a hőhullámos napok számában is megmutatkozik (3. ábra). Országos átlagban 21 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 fokot, ami megegyezik a tavalyival. Ennél több 1901 óta csak 2012-ben (24 nap) és 2015-ben (28 nap) volt. A legtöbb hőhullámos nap az Alföldön fordult elő, ahol nagy területen 30 felett volt ez az érték.

3. ábra
A hőhullámos (napi középhőmérséklet ≥ 25 fok) napok száma Magyarországon 2022 nyarán

Csapadék

A 2022-es nyár a gyakori hőség mellett nagyon száraz volt. Az évszak csapadékösszege országos átlagban 137,3 mm, ami a tavalyi nyárhoz hasonló érték és 32%-kal elmarad az éghajlati normáltól (1991–2020-as átlag: 203,5 mm) (4. ábra), ezzel pedig a 24. legszárazabb nyár a XX. század eleje óta– az előzetes adatok alapján.

4. ábra
A nyári csapadékösszeg Magyarországon 1901 és 2022 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

Mindhárom hónapban a szokásosnál kevesebb csapadék esett. A június volt a legcsapadékosabb, de még akkor is csak 53 mm hullott országosan. A júliusi csapadék a szokásos mennyiség kevesebb, mint fele volt, majd augusztusban a normál mennyiség mintegy 86%-a hullott. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Rábagyarmaton (347,8 mm), míg a legkisebbet Mezőberény Hosszúfokon (31,5 mm) mértük. Nagy különbségek alakultak ki az országon belül, a csapadékosabb Nyugat-Dunántúlon többfelé elérte a 250 mm-t a nyári csapadékösszeg, míg az Alföldön, azon belül is főleg a Tiszántúlon nagy területen 80 mm sem esett, így tovább súlyosbodott az aszály.

Június első felében többszöri frontátvonulásokhoz kapcsolódóan általában záporok, zivatarok formájában érkezett csapadék. A legkevésbé a délkeleti országrészben fordultak elő zivatarok. Június 4-én, 5-én, 7-én és 9-én elsősorban a Dunántúlon felhőszakadások is előfordultak (pl. jún. 9., Kaposvár: 74,0 mm), viharos széllel és főleg 9-én többfelé komolyabb károkat okozó jégesővel. A folytatásban megnyugodott a légkör felettünk, nagyrészt anticiklon alakította az időjárást és csak kisebb körzetekben volt csapadék. Június 20-tól 23-ig egy hullámzó frontrendszer volt térségünkben. Számottevő csapadék nagyobb területen csak 23-án alakult ki, ekkor a délnyugati országrészben többfelé 30 mm-nél is több esett (pl. Iklódbördőce: 55,3 mm). Június 25-én a Mátra-Szeged vonal mentén alakultak ki zivatarok, amiket helyenként felhőszakadás kísért. A csapadék konvektív, záporos jellege ezután is megmaradt. A délkeleti országrészben az idei június volt a legszárazabb 1901 óta. Július 1-jén egy hidegfront okozott többfelé záport, zivatart, majd 2-án a keleti határnál voltak zivatarok. Június 4-5-én elsősorban Dunántúlon nagyobb területen hullott jelentősebb, 10 mm-t meghaladó csapadék. Az Alföld jelentős része ezúttal is csapadék nélkül maradt. A folytatásban több hidegfront is átvonult, de nagyobb területen számottevő csapadék inkább csak délnyugaton volt. Ezt követő két hétben általában anticiklon alakította az időjárásunkat, majd július 23-án fordult elő többfelé zápor, zivatar. A hónap végén főképp az északi és keleti országrészben sokfelé heves zivatarok alakultak ki felhőszakadással és jégesővel. Tiszakarádon július 30-án rövid idő alatt 123,2 mm csapadék hullott, ami új országos napi rekord és az évszak legnagyobb napi csapadékösszege. Augusztus 19-ig nagyrészt száraz, napos időben volt részünk. A tartósan anticiklonos időjárás miatt tovább súlyosbodott az aszály. Augusztus első felében nagyobb területen csapadék csak 8-án volt, de általában 10 mm alatti mennyiségben. 19-én kezdődött jelentősebb változás időjárásunkban, ekkortól változékonyabbra és csapadékosabbra fordult az idő egy magassági hidegörvény miatt. Több napon is előfordult 50 mm feletti csapadékösszeg (pl. aug. 21., Körösújfalu: 66,6 mm). Augusztus 25-26, két csapadékmentes nap után a napról-napra elszórtan előforduló záporokkal, zivatarokkal tarkított időjárás augusztus végéig kitartott.

Országosan 25 csapadékos nap (átlag: 28 nap) és 13 zivataros nap (átlag: 12 nap) volt 2022 nyarán.

Mennyi csapadék volt eddig 2022-ben?

A száraz tél és tavasz után a szárazság tovább folytatódott nyáron is. Országos átlagban mindhárom nyári hónapban kevesebb csapadék hullott, mint az 1991–2020-as átlag. Az év első nyolc hónapjában országos átlagban 263,6 mm csapadék hullott, ami a harmadik legkevesebb a XX. század eleje óta, csak 1992-ben (244,2 mm) és 1993-ban (247,4 mm) volt. A csapadékosabb nyugati országrészben elérte helyenként a csapadékmennyiség az 500 mm-t, kelet felé haladva viszont gyorsan csökkent a csapadék mennyisége. Az Alföldön nagy területen még mindig 200 mm, kisebb körzetekben 150 mm alatti a 2022-es csapadékösszeg. Az Alföldön, főleg a Tiszántúlon sokfelé, de helyenként még a Dél-Dunántúlon is a 2022. január–augusztus időszak a legszárazabb első nyolc hónap volt a XX. század kezdete óta (5. ábra).

5. ábra
Január–augusztus nyolc havi csapadékösszeg (mm) Magyarországon 2022-ben, ahol
fehér pontozás a rekordszáraz területeket jelöli

Kapcsolódó oldalak:

Hírek

Pályázatok, projektek

Rendezvények

Elérhetőségek

Kapcsolatok