2022. június 29. szerda
OMSZ hírek

OMSZ: 2022. június 2. 08:06

Száraz, kissé hűvös tavasz – előzetes elemzés

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2022-es tavasz az átlagnál 0,5 Celsius fokkal hűvösebb volt. Főleg az évszak első fele telt az átlagnál jóval hidegebb idővel, sok napon fagyott is, majd a május melegebb időt hozott. A tavaszt nagyrészt szárazság jellemezte, országos átlagban az évszakos csapadékösszeg az 1991–2020-as átlagnál 26%-kal kevesebb volt, amivel a tizenhatodik legszárazabb 1901 óta.

Az évszak középhőmérséklete országosan 10,6 °C (1991–2020-as átlag: 11,1 °C), ami kissé átlag alatti (1. ábra). A március és az április negatív anomáliával zárt, előbbi 0,8 Celsius fokkal, utóbbi 2,0 fokkal maradt el a normáltól. Ezzel pedig a tavalyi április után az idei is 10 fok alatt maradt. Hasonló legutóbb 40 éve, 1981–1982-ben fordult elő két egymást követő évben. Sorozatban három nagyon hűvös május után az idei a szokásosnál 1,2 Celsius fokkal melegebb volt, többször már nyári hőmérséklettel, így az 1901 óta 32. leghidegebb áprilist a 20. legmelegebb május követte.

 1. ábra

1. ábra
A tavaszi középhőmérséklet Magyarországon 1901 és 2022 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

A tavasz átlag alatti hőmérséklettel kezdett, március első felében végig a normál alatt maradt a hőmérséklet (2. ábra). Éjszakánként általában fagyott, és északkelet felől fokozatosan egyre hidegebb levegő áramlott a Kárpát-medencébe egy anticiklon keleti oldalán. A napi középhőmérséklet 11-én és 12-én országos átlagban is fagypont alatt, az évszak leghidegebb napján, március 11-én –1,7 °C volt. Ezeken a napokon többfelé –10 °C alatt alakult a legalacsonyabb hőmérséklet, a március 12-én Zabaron mért –14,3 °C a 2022-es tavasz minimuma. Ezt követően délies áramlással melegedés jött a hónap közepéig, de éjszakánként továbbra is fagyott. A továbbiakban kelet felől ismét hidegebb levegő érkezett, erősödött a reggeli fagy, és több fokkal visszaesett a maximum is. Március 21-től jelentősebb melegedés kezdődött, ami ismét nappal volt jobban érezhető. Továbbra is anticiklon alakította az időjárást, így általában síkvidéken reggel fagyott, a nappali csúcsértékek viszont 20 fok körül, de pl. 24-én több helyen afelett alakultak. Március 23-án és 24-én a fagyzugos helyeken – ahol a legjobban le tud hűlni a levegő – rendkívüli, 30 °C feletti hőingás is előfordult. Március 24-én Szécsényben –7,5 fokról 23,6 fokra melegedett a levegő, ami 31,1 fokos napi hőingást jelent. Ez pedig az adatbázis jelenlegi állapota alapján a Magyarországon eddig előfordult legnagyobb napi hőingás. A korábbi maximum 30,7 fok volt, ami Szamosangyaloson volt 1956. február 18-án. 27-én súrolta térségünket egy hidegfront, de lehűléssel nem járt, majd a hónap utolsó napján egy mediterrán ciklon melegfrontja érte el hazánkat. Az április markáns lehűléssel kezdett a ciklon hátoldalán beáramló sarkvidéki levegővel. 3-án csupán 2,3 fok volt az országos napi középérték, ami több, mint 8 fokkal elmaradt az átlagtól. Kékestetőn csak –2,2 °C volt a maximumhőmérséklet, ami új országos napi rekord. 4-én reggel sokfelé fagyott síkvidéken is. Kékestetőn ekkor –7,1°C volt a minimum, ami szintén új országos rekord. Ezt követően azonban nyugati áramlással melegedés érkezett. 6-án már a szokásosnál melegebb volt. 8-án és 9-én viszont két hidegfront vetette vissza a hőmérsékletet, majd a hónap közepéig anticiklon volt Magyarország felett. Éjszakánként többfelé fagyott, de nappal egyre melegebb lett. 15-én egy érkező hidegfront előtt a déli határ mentén 25 °C köré melegedett a levegő. A front jelentős lehűlést hozott, április 21-ig többfelé, de utoljára visszatértek a fagyok is. Ezt követően már csak fagyzugos helyeken fordult elő fagy. A folytatásban ugyan több front is átvonult, viszont egyik sem okozott nagyobb hőmérséklet-változást. Fokozatos és tartós melegedés kezdődött, ami májusban is folytatódott. Május 4-től már a szokásosnál melegebb volt. Május 10-től egy hullámzó frontrendszer előoldalán tovább fokozódott a meleg. Május 12-én az országos napi középhőmérséklet 21,6 fok volt, ami az évszak legmagasabb értéke. Ezen a napon az évben először 30 fok fölé melegedett a levegő, a Zagyvarékason mért 32,9 °C az idei tavasz maximuma. 13-án átvonult egy hidegfront, de nem okozott nagyobb lehűlést, a 17-én érkezett hidegfront ugyanakkor pár napra jelentősebb visszaeséssel járt. Május 19-én reggel Zabaron –1,2 °C volt, ami új országos napi rekord. 20-21-én visszatért a 30 fokos nyári meleg, majd átlag körül alakult a hőmérséklet. Május 28-ra még érkezett egy hidegfront, így a tavasz utolsó napjai az átlagosnál több fokkal hűvösebb időt hoztak. A fagyos napok száma (Tmin ≤ 0 °C) országosan a szokásos közel duplája, 28 nap (átlag: 15 nap), zord nap (Tmin ≤ –10 °C) 1 (átlag: 0 nap), nyári nap (Tmax ≥ 25 °C) 12 (átlag: 11 nap), míg hőségnap (Tmax ≥ 30 °C) 1 (átlag: 1 nap) volt idén tavasszal.

2. ábra
2. ábra
Országos napi középhőmérséklet 2022 tavaszán, valamint az 1991–2020-as átlag,
illetve a szélsőértékek 1901 óta a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján

A 2022-es tavasz csapadékösszege előzetes adatok alapján országos átlagban 102,4 mm, ami 26%-kal elmarad az éghajlati normáltól (1991–2020-as átlag: 139,2 mm) (3. ábra). A száraz januárt és februárt is figyelembe véve az év első öt hónapjában csupán 124,7 mm csapadék hullott országosan, amivel az ötödik legszárazabb január-május időszak 1901 óta.

3. ábra
3. ábra
A tavaszi csapadékösszeg Magyarországon 1901 és 2022 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

A télen tapasztalt szárazság tavasszal is folytatódott. A márciusi csapadék országosan a szokásos mennyiség 60%-át sem érte el, majd áprilisban csapadékosabbra fordult az idő, az átlagnál mintegy 25%-kal több esett, amit ismét egy szárazabb hónap követett. A májusi csapadékmennyiség csak a normál fele volt. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Kőszegen (190,4 mm), míg a legkisebbet Tiszacsermelyen (40,5 mm) mértük. Március 1-jén reggelre a délnyugati országrészben vékony hóréteg alakult ki (pl. Máza: 4 cm), majd a hónap legvégéig alapvetően anticiklonok határozták meg időjárásunkat. A derült, száraz idő miatt sokfelé tovább súlyosbodott az aszály. 9-én a keleti északkeleti megyékben volt pár mm vegyes halmazállapotú csapadék (pl. Baskó: 3,5 mm), majd legközelebb 15-én vastagodott meg a felhőzet, és a Dél-Dunántúl kivételével esett általában kevés eső. Másnap az északi, északkeleti országrészben volt csapadék, néhol 10 mm felett (pl. Záhony: 13,0 mm). A folytatásban tartósan derült, száraz, napos idő volt. 30-án kezdődött változás, egy mediterrán ciklon érte el a Kárpát-medencét és a hónap utolsó napján a délkeleti megyéket leszámítva jelentős mennyiségű csapadék érkezett. Az országos átlag 17,5 mm volt, amivel a tavasz legcsapadékosabb napja lett, délnyugaton és északkeleten 30 mm-t meghaladó összegek is előfordultak (pl. Páka: 37,2 mm, Bükkábrány: 45,1 mm). Áprilisban folytatódott a csapadékos idő. 1-jén a keleti határ mentén zivatarok alakultak ki jégesővel és felhőszakadással (pl. Penyige: 36,6 mm). 2-án jelentős lehűlés érkezett, az esőt sokfelé havazás váltotta, és 3-án reggelre síkvidéken is többfelé összefüggő hóréteg alakult ki. Nagyobb hóvastagság a hegyvidékek mellett elsősorban a Dunántúl északi részén gyűlt össze (pl. Tardos: 10 cm). A következő napokban változóan felhős idő mellett nagyobb csapadék nem volt, majd április 8-9-én egy ciklon hatására sokfelé esett, a legtöbb a középső országrészben. A hónap közepéig egy anticiklon miatt száraz idő volt, majd 15-16-án hidegfrontok okoztak elszórtan záporokat, nyugaton zivatarokat is. A folytatásban egy magassági hidegörvény miatt többször erősen megnövekedett a felhőzet, elszórtan kisebb csapadék is volt. 22-én egy mediterrán ciklon érte el hazánkat, és dél felől egyre többfelé eleredt az eső, a déli megyékben zivatarok alakultak ki. Többfelé 10 mm-t meghaladó csapadék esett. 24-én és 25-én elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok, 26-án főleg a Dunántúlon esett nagyobb területen. 27-én egy hidegörvény miatt sokfelé esett, majd 28-án a keleti határ mentén fordult elő nagyobb csapadék (pl. Zsadány: 24,1 mm). A változékony időjárás májusban is folytatódott, a nappali órákban általában erőteljes volt a gomolyfelhő-képződés, és elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok, melyeket helyenként felhőszakadás kísért (pl. máj. 4.: Orosháza: 33,6 mm; máj. 8.: Pér: 43,9 mm; máj. 9.: Kiskunmajsa: 38,6 mm). Május 1-jén és 3-án az Alföldön gyengébb tornádók is kialakultak. Pár szárazabb nap után 12-én az északnyugati országrészben voltak zivatarok, nagyobb csapadékkal, majd egy anticiklon miatt átmenetileg megnyugodott a légkör felettünk. 16-án és 17-én ismét többfelé, majd 20-án északon, 21-én a délnyugati országrészben volt konvektív csapadék. 24-én egy közeledő frontrendszer előtt északnyugaton és a déli megyékben heves zivatarok is kialakultak felhőszakadással. A Kőszegen ekkor mért 49,9 mm az évszak legnagyobb napi csapadékösszege. 25-én a Dél-Dunántúlon több szupercellás zivatar vonult át, amiket többfelé nagy méretű jég és felhőszakadás kísért (pl. Máza: 31,5 mm). 28-án a délnyugati határ mentén alakultak ki heves zivatarok nagy csapadékkal (pl. Csurgó: 44,5 mm), majd a hónap utolsó napjain gyakran esett az eső, tartósabban a déli, délnyugati országrészben. Országos átlagban 26 csapadékos nap (átlag: 30 nap), 2 havas nap (átlag: 3 nap) és 6 zivataros nap (átlag: 4 nap) volt az évszakban. Hótakarós nap (hóvastagság≥1 cm) országos átlagban nem volt, de a hegyvidéki területeken többször is kialakult hóréteg.

Kapcsolódó oldalak: