Széles nemzetközi részvétellel hazánkban rendezik meg 2021. november 29. és december 5. között a Planet 2021 fenntarthatósági konferenciát, Áder János fővédnökségével. A Planet 2021 keretében Hungexpo területén megrendezett magas szintű világtalálkozó vendége lesz a WMO Főtitkára, Petteri Taalas is, aki a Water and Food Security – A Gate to Support Transformation and Address Climate Crisis? címmel megrendezésre kerülő kerekasztal-beszélgetésen vesz részt.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) 2021. október 31-én, a glasgow-i COP26 éghajlati konferencia első napján tette közzé Földünk éghajlatának állapotáról szóló átfogó jelentését a 2021-es évre vonatkozóan. Az előzetes évértékelő beszámoló  szerint a rekord magas légköri üvegházhatású gázkoncentráció és az emiatt felhalmozódott hő eddig nem ismert helyzetbe sodorta a bolygót, s ez messzemenő következményekkel jár a jelenlegi és a jövő generációi számára.

Az ECMWF honlapján megtalálható, illetve PDF formátumban le is tölthető a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjának negyedévente megjelenő szakmai, angol nyelvű kiadványa. Az ECMWF Newsletter általános célja az ECMWF modellelőrejelzésekhez kapcsolódó fejlesztések minél szélesebb szakmai körű megismertetése, így az új lehetőségek várhatóan széles körben ismerté és alkalmazottá válnak.

Az Európai Unió által támogatott PROBE COST Action (Profiling the atmospheric boundary layer at European scale, probe-cost.eu) egyik fő célja a planetáris határréteg részletes feltérképezése különböző távérzékelési eszköz hálózatok közötti együttműködés szorgalmazásával. Felismerték, hogy a különböző meteorológiai elemek (szél, nedvesség, aeroszolkoncentrációk stb.) mérésére szolgáló távérzékelési eszközök együttes használata (szinergiája) lehetőséget teremthet olyan mérésekre is, amelyekre máig nem sikerült egyetlen műszert megalkotni.

Október 28-án a Meteoszkóp, az OMSZ élő beszélgetős műsorának hatodik vendége Kovács László alezredes, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatatának szolgálatfőnök helyettese volt. A beszélgetés során részletesen megismerkedhetünk a katonai meteorológiával.

Október 11. és 22. között zajlik az ENSZ Meteorológiai Világszervezet (WMO) rendkívüli Kongresszusa, amelyen az új, meteorológiai és hidrológiai adatok cseréjére vonatkozó határozatot (WMO Unified Data Policy) október 18-án fogadták el. Az OMSZ nyílt adatpolitikája révén minden olyan meteorológiai adat be fog kerülni a nemzetközi forgalomba, amelyet ez a határozat, és az ezt végrehajtó rendelkezések megszabnak. A Unified Data Policy határozat nagy jelentősége, hogy minden adattípust (meteorológia, hidrológia, éghajlat, levegőkörnyezet) egységesen kezel, illetve megszabja a nemzetközi forgalomba kerülő adatok előírt térbeli sűrűségét (olyan országokban is, ahol sokkal ritkább a mérőhálózat), ösztönözve a minél nagyobb fokú adatcserét az állami és magáncégek között is.

A korábbi tervekkel összhangban, 2021. október 12-én a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjában (ECMWF) futtatott modellben a légköri nedvesség változását meghatározó fizikai folyamatok pontosabb figyelembevételével az intenzív csapadékképződéssel járó konvektív rendszerek mellett a látástávolság, a széllökés és a légköri turbulencia előrejelzése is javul.

A kormány úgy döntött, rendet tesz a meteorológiai szolgálatok háza táján, amelyek többek között előrejelzik nekünk az időjárást. Dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke adott interjút az Indexnek az új rendszerről, amelyben mostantól csak ők adhatnak ki időjárási riasztást és veszélyjelzést.

Syukuro Manabe, az egyesült államokbeli Princeton Egyetem meteorológusa elsőként ismerte fel a kapcsolatot a légköri sugárzási egyenleg, a konvekció hatására meginduló vertikális légmozgások és a vízkörzés során történő hőcsere között. A 60-as években kidolgozott egydimenziós modellje, melyben az egyes üvegházhatású gázok hatását is figyelembe vette, megalapozta a mai éghajlati modellezést és nagyban hozzájárult ismereteink bővítéséhez. Klaus Hasselmann, a németországi Max Planck Intézet kutatója egyszerűsített modelljével elsőként bizonyította, hogy a gyors légköri mozgások lassú változásokat indítanak el az óceánokban, amivel letette az óceáni modellezés alapjait. Számszerűsítette az egyes éghajlatalakító tényezők hatását, s ezzel bizonyította, hogy az emberi tevékenység jelentősen hozzájárul a globális átlaghőmérséklet emelkedéséhez. Giorgio Parisi, az olaszországi Sapienza Egyetem tanára a komplex fizikai rendszerek terén elért eredményeivel hozzájárult többek között a meteorológia alapjainak (például az éghajlati események periodikusságának, a káosz-elmélet, a turbulencia) pontosabb leírásához.