2020. szeptember 29. kedd
Szakmai ismertetők

OMSZ: 2020. március 5. 16:00

Időjárás és egészség – barlangi klíma, gyógybarlangok

A barlangok gyógyászati célú felhasználása (tudományos néven speleoterápia) az ősidőkig nyúlik vissza. A középkorig a gyógyító hatást jobbára csodaként tartották számon, emiatt egyes barlangok messze földön ismert zarándokhellyé váltak. Sokáig azonban nem elsősorban a barlangi klíma gyógyhatását használták ki, hanem a barlangokban talált cseppkövek, csontmaradványok vagy gyógyvizek felhasználása volt jellemző.

Hazánk barlangokban viszonylag gazdag ország. Éppen ezért nem meglepő, ha a magyarországi barlangok éghajlati, majd klímaterápiás kutatása hamar megkezdődött. Ennek eredménye, hogy a Béke-barlangban már 1959-ben megkezdték az Észak-magyarországi Szénbánya Vállalat bányá-szainak kezelését. Már az első évben jelentős eredményekről számoltak be, a kezelt betegek 87%-ánál tartós vagy átmeneti javulást tapasztaltak. Az itt elért eredményeknek köszönhető, hogy hazánk a világon elsőként ismerte el a gyógybarlang fogalmát.

OMSZ: 2020. március 5. 15:00

Időjárás és egészség – gyógyklíma, klímaterápia, klimatikus gyógyhelyek

Az éghajlat és a gyógyítás kapcsolatának története hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Már Hippokratész is felismerte, hogy egyes betegségeknél a tünetek kialakulása, felerősödése jól köthető bizonyos időjárási eseményekhez. Az arab orvos, matematikus és filozófus Avicenna [Ibn Szína] ennél is tovább ment. Az éghajlatot patológiai szempontból vizsgálva vont le következtetéseket, többek között a lakóhely megválasztásával kapcsolatosan. Feljegyezték róla azt is, hogy a tuberkolózisban szenvedő betegeket a krétai hegyekbe küldte. Mondhatjuk tehát, hogy Avicenna volt az első, aki egy térség sajátos klímáját terápiás célokra alkalmazta. Avicenna óta – természetesen az orvostudomány és a klimatológia fejlődésével párhuzamosan – a különböző éghajlatok gyógy-hatásairól jóval több és komolyabb ismerettel rendelkezünk. Az empirikus megfigyeléseket mérések, kísérletek váltották fel. Egyes betegségek esetén a klímaterápiával jelentős eredmények érhetők el; sőt kiderült, hogy a megfelelő klíma gyakorlatilag minden betegség gyógyítását elősegíti.

OMSZ: 2020. március 5. 14:00

Időjárás és egészség – hőérzet, hőség

Azt, hogy az adott hőmérsékleti környezet milyen hatást gyakorol a szervezetünkre, mennyire megterhelő számunkra, az ún. bioklíma indexek segítségével jellemezhetjük. Ma már számtalan ilyen index áll rendelkezésünkre az egyszerű (csupán meteorológiai paramétereket kombináló) mutatóktól az összetettebb (az emberi test energiaegyensúlyát is figyelembe vevő), ún. energia alapú indexig.

Az OMSZ nyilvános honlapján általános élet- és vagyonvédelmi célokat szolgáló figyelmeztető rendszert működtet. Ennek része a hőségre vonatkozó speciális figyelmeztetés is.

OMSZ: 2020. március 5. 13:30

Időjárás és egészség – a frontok élettani hatása

Az élőlények, azon belül az ember szervezetének optimális működése a belső és külső környezet közötti egyensúly fennállását feltételezi. Az emberi szervezet belső környezete bonyolult, összetett rendszer, amely egymástól függő folyamatok révén vizsgálható, írható le. Ezeknek a folyamatoknak egy része arra irányul, hogy fenntartsa a külső környezettel a kapcsolatot, az egyensúly fenntartása érdekében a külső környezet változásaihoz igazítsa a belső folyamatokat.

OMSZ: 2018. június 20. 14:21

Levegőtisztaság- védelmi Referencia Központ

A Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ (LRK) az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) szakmai irányításának operatív feladatait és minőségellenőrzését látja el, jog-szabályi kijelölés alapján nemzeti referencia-laboratórium, biztosítva a levegőminőségi vizsgálatok visszavezethetőségét.
Korszerű műszerekkel felszerelt, MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szerint akkreditált kalibráló labora-tóriumunk végzi a mérőhálózat és egyéb mérőszervezetek gázelemző készülékeinek ellenőrző kalibrálását a laboratóriumban és telepített műszereknél a helyszínen különböző metrológiai minőségű etalonok használatával.

OMSZ: 2018. június 20. 14:20

Magyarország éghajlata és a meteorológiai aszály

A XX. század kezdete óta globális tendenciának megfelelően hazánkban is módosulnak az aszály kialakulását befolyásoló éghajlati elemek jellemzői. Hazánkban az évi középhőmérséklet 1901–2016 között átlagosan 1,86 °C-kal, 1981 óta 1,62 °C-kal emelkedett. A melegedés főként a nyári és téli hónapokat érintette.
A meteorológiai aszály a csapadékmennyiség éghajlati normál-hoz (sokévi, legalább 30 éves időszakhoz) viszonyított eltérése.

OMSZ: 2018. június 19. 15:13

Meteora - veszélyjelzés és előrejelzés mobil eszközökre

A Meteora alkalmazás egy mobileszközökön futtatható óra, ami egyben időjárási információt is szolgáltat. A program használja a mobileszköz helymeghatározó és internetes adatlekérési lehetőségeit. A cellainformációk alapján meghatározza a használó helyzetét, és az adatkapcsolaton keresztül automatikusan letölti az Országos Meteorológiai Szolgálat számítógépéről az aktuális helyi riasztásokat, előrejelzéseket, megfigyelési és éghajlati adatokat. A Meteora alkalmazás Android™ 2.2 és újabb készülékekre tölthető le, illetve iPhone és iPad (iOS 8.0 vagy újabb) platformon is működik.

OMSZ: 2018. június 19. 15:12

A 2017-es év időjárása – éghajlati elemzés a hőmérsékleti és csapadékviszonyokról

A 2017-es év hazánk területén összességében az átlagosnál melegebb volt. Az országos évi középhőmérséklet (11,14 °C) szinte teljesen megegyezett a 2016. évivel, azonban elmaradt az eddigi legmelegebb 2014-es évtől. A 2017-es év átlagosan csapadékosnak tekinthető az 1901-től induló adatsorban, de az éven belüli eloszlása eltért a szokásostól. Az év eleje augusztusig jellemzően csapadékszegény volt, majd a szeptemberben érkezett jelentősebb mennyiségű eső és az év végén hulló csapadék pótolta a korábbi hiányt.

OMSZ: 2018. június 19. 15:11

Légszennyezés és a probléma kezelése

A légkör a Föld egyedüli erőforrása, melyen mindenki és minden osztozik. A légkörbe kerülő anyagok nehezebb része a kibocsátó forrás közelében kiülepszik, főként száraz ülepedéssel. Jelentős része, főleg a magas kéményekből távozó anyagok azonban nagy távolságot megtesznek, majd száraz vagy nedves ülepedés útján – pl. eső, köd vagy harmat formájában – hagyják el a légkört.

A Genfi Egyezmény részes feleként Magyarország is készít légszennyező anyagokra vonatkozó emissziós leltárt és leltárjelentést. A légszennyező anyagok (pl. nitrogén-oxidok, kén-dioxid, ammónia, szén-monoxid, kisméretű részecskék, nehézfémek, környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok) kibocsátása jelentős mértékben függ az alkalmazott technológiáktól, így a – főképp az ipari, energetikai és közlekedési szektorban megvalósult – környezetvédelmi beruházások kedvező hatása közvetlenül kimutatható a leltár idősoraiban.

OMSZ: 2018. június 19. 15:10

Magyarország városi légszennyezettségi állapota

Az Országos Meteorológiai Szolgálat részeként működő Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ végzi az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) szakmai irányítási, minőségirányítási feladatait, ellátja a nemzeti referencia-laboratóriumi feladatokat. NAH által akkreditált, mint jártassági vizsgálatot szervező szervezet és kalibráló laboratórium, valamint elvégzi az országos adatközponti feladatokat. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat keretében jelenleg 89 településen működik manuális mérőpont, illetve 33 településen üzemel 53 db automata mérőállomás a levegőminőség vizsgálatára.

Cikkek száma:
Szakmai ismertetők