2023. február 5. vasárnap
Hírek a meteorológia világából

OMSZ: 2022. december 13. 13:18

Fellövik a Harmadik Generációs Meteosat műholdcsalád első tagját

Hosszas várakozás után a mai napon végre fellövésre kerül a Harmadik Generációs Meteosat (Meteosat Third Generation – MTG) műholdcsalád első tagja, az MTG-I1.

Ma, 2023. december 13-án este fellövik a Harmadik Generációs Meteosat műholdcsalád első tagját, a képkészítő MTG-I1-et Francia Guyanából, Kourou-ból. Helyi idő szerint 17:30-kor, magyarországi idő szerint 21:30-kor indul a másfél órás fellövési időablak.
Az ESA honlapján követhetők az előkészületek és a fellövés, már este 8 órától: www.esa.int/ESA_Multimedia/ESA_Web_TV

 

1. ábra

A fellövésre előkészített Ariane-5 hordozórakéta, fedélzetén az MTG-I műholddal
(forrás: ESA-CNES-ARIANESPACE)


Évekig tartó fejlesztéseknek köszönhetően modern, a felhasználók igényeinek jobban megfelelő műszerezettségű műholdat állít pályára az Európai Űrügynökség (ESA) és a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete (EUMETSAT). Az MTG-I műholdon főképp képkészítő műszerek kaptak helyet, egy adatgyűjtő és mentést segítő egység (D&G) mellett.

2. ábra

Az MTG-I műhold műszerei (forrás: EUMETSAT)

A mostani MSG műhold SEVIRI műszerének utódja, az FCI (Flexible Combined Imager) 16 csatornában, a jelenlegi 15 helyett 10 percenként készít majd képeket a félgömbről. A látható és közeli infravörös hullámhossz tartományú csatornákban a térbeli felbontás 1 km lesz, míg a többi infravörös sávban 2 km-es felbontásban mér majd a műszer (jelenleg a térbeli felbontás mindkét esetben 3 km). A jobb térbeli és időbeli felbontás lehetőséget ad a felhőzet és a felszín pontosabb megfigyelésére. (További információ a műszerről és a csatornákról.)

3a. ábra 3b. ábra

Példa konvektív felhők detektálására SEVIRI (balra) és szimulált FCI (jobbra) adatokkal, 2018. június 11. 11:37 UTC
A szimulált FCI adatok a NOAA Soumi NPP VIIRS mérésekből készültek (forrás: EUMETSAT)

A javuló térbeli és időbeli felbontás mellett az FCI jobb spektrális felbontással is rendelkezik, mint a jelenleg használatban lévő SEVIRI műszer, amely 12 csatornában mér. Négy új spektrális tartományban készít majd méréseket az FCI:

  • A 0,51 μm-es sáv (zöld) segítségével képesek leszünk ún. valós színezésű kompozit képeket előállítani. A valós színű műholdképek nagy segítséget jelentenek a különböző aeroszolok, füst, tengeri algavirágzás detektálásában, valamint a felszín megfigyelésében.
  • A 0,91 μm-es sáv a légkör alacsonyabb szintjeinek nedvességtartalmáról ad majd információt. Jelenleg ebben a tartományban csak poláris műholdak mérnek, így a geostacinárius pályáról ez az információ újdonság lesz.
  • Az 1,38 μm tartományú mérések segítséget adnak a nagyon vékony fátyolfelhőzet detektálásában. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy jelenleg több automatikus műholdas algoritmust is megtévesztenek a nem azonosított vékony cirrus felhők.
  • A 2,25 μm-es sáv információt ad a részecskeméretről. Az 1,6 μm-es csatornával együtt használva például jobban szét tudjuk majd választani a víz- és jégfelhőket. A felhőfázis képen jól elkülönülnek a jég- és vízfelhők egymástól, valamint információt kapunk a felhő tetején lévő részecskeméretről is.

4a. ábra 4b. ábra

Példa vulkáni hamu azonosítására a SEVIRI Természetes Színezésű kompozit kép alapján, 2006. november 26. 12:15 UTC (balra)
és MODIS Valós Szinű kompozit kép alapján, 2006. november 26. 12:20 UTC (jobbra) (forrás: EUMETSAT)

5a. ábra 5b. ábra

Példa vékony fátyolfelhő detektálásra a SEVIRI mérésekkel (balra, por kompozit kép)
és szimulált FCI adatokkal (jobbra, MODIS NIR1.3), 2005. május 23. 11:00 UTC (forrás: EUMETSAT)

6a. ábra 6b. ábra

Példa víz és jégfelhők elkülönítésére SEVIRI Természetes színű kompozit (balra) és
VIIRS felhőfázis kompozit (jobbra) képeken, 2022. december 12 11:40 UTC


Az MTG-I1 holdon kapott helyett a Lighning Imager (LI) villámdetektáló műszer, amely geostacionárius pályán újdonság Európa felett, eddig csak kínai és amerikai műholdakról végeztek ilyen méréseket. Nem a földi villámlokalizációs mérésekhez hasonlóan detektálja a kisüléseket, hanem ez is egy képkészítő műszer a látható tartomány oxigén emissziós sávjában, 777,4 nanométer hullámhosszon. Éjszaka könnyebb a villámok detektálása, de nappal is elkülöníthető a visszavert napsugárzástól. 4 műszer fedi le a félgömböt, a műhold alatti pontban 4 km-es a felbontás, míg hazánk felett 7 km körüli, az időbeli felbontás pedig 1 ms. A nyers adatok térbeli és időbeli csoportosításával kaphatók meg az egy villámcsapáshoz tartozó értékek. Az ilyen módon, felülről detektált mérések kiegészítik a földi megfigyeléseket, és nagyon hasznosak a zivatarok tanulmányozásában.

7. ábra
Az amerikai GOES-16 GLM (Geostationary Lightning Mapper) műszer villámadatai a műholdkép felett
(forrás: NOAA/NASA)

Előreláthatólag egy év beüzemelési és teszt időszak után válhatnak az MTG-I műhold adatai operatívvá.


További információk
: