Az elmúlt napok sajtóértesülései szerint Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy országa kilép az Párizsi Klímaegyezményből. Az előzetes becslések szerint az USA kilépése esetén további 0,3°C-os globális hőmérséklet emelkedéssel kellene számolni. A jövőben várható változásokat modellek segítségével írjuk le, melyekben fontos éghajlatalakító tényezőként figyelembe vesszük az emberi tevékenység hatását is. Ennek a modellezési hátteréről, a valószínűsíthető globális felszínhőmérséklet emelkedésről, a hazai megfigyelt és Közép-Európában várható hőmérsékleti és csapadék tendenciákról ad rövid áttekintést az írás.

2017. május 23-án intenzív csapadékrendszer özönvízszerű esőzést okozott Budapest több pontján. Egy óra alatt mintegy 44 mm csapadék hullott Budapest belvárosában, ami a május havi összeg közel háromnegyede. Az automata mérések kezdete óta ennél egyszer mértünk többet (83,3 mm), 2015. augusztus 17-én. A legnagyobb órás összegek az utóbbi években fordultak elő Budapest belvárosában. Az éghajlatváltozás következtében a rövid idejű, intenzív csapadékhullással járó események gyakoribbá, esetenként hevesebbé váltak, s ez szükségessé teszi a mérnöki gyakorlatban használt mértékadó csapadékok felülvizsgálatát.

2017. április 19-én egy ciklon alakult ki középpontjával a Kárpát-medence fölött. A ciklon szélsőséges, télies időjárást okozott elsősorban a magasabban fekvő területeken, de az alföldi sík vidékeken is helyenként összefüggő hótakaró alakult ki. A vihart megsínylette az ország infrastruktúrája, így az áramszolgáltatásban, a közlekedésben egyaránt jelentősebb fennakadások keletkeztek. A szokatlanul hideg levegő ugyancsak csapást jelentett a mezőgazdaságra és az élővilágra is. Elsősorban a ciklon hátoldalán, a Nyugat-Dunántúlon jelentős károk keletkezetek a gyümölcsösökben, az Északi- Középhegységben pedig az erdőállományban. A vihart és a hideget megszenvedték a költést kezdő madarak is.

Az év első hónapja a múlt század elejéig visszanyúló éghajlati adatsorok alapján extrém hideg volt, a tizedik leghidegebb az 1901 és 2017 közötti januárok rangsorában. 1985 óta nem volt olyan hideg a január országos átlagban, mint az idén. Feltehetjük a kérdést, vajon nincs-e ez ellentmondásban a globálisan és a régiónkban is tapasztalható melegedő tendenciával?

A Viharvadász Egyesület az év végéhez közeledve összegyűjtötte az év említésre méltó vadászatait és helyhez kötött viharmegfigyeléseit (szpotterkedéseit), amelyet szervezett formában, egyesületi keretek között, az Országos Meteorológiai Szolgálattal együttműködésben bonyolított le. Az alábbiakban közlünk egy látványos terepi fotókkal és a hozzájuk tartozó radarképekkel gazdagon illusztrált összefoglalót a legfontosabb idei történésekről.

Amikor a híradóban halljuk, hogy a karibi térségben, vagy éppen a Fülöp-szigetek környékén hurrikánok, tájfunok pusztítanak, akkor a hagyományos trópusi ciklonokra kell gondolnunk, melyek a meleg, trópusi óceánok felett jönnek létre örvénylésbe kezdő zivatarrendszerekből. Létezik ugyanakkor egy másik út is a trópusi ciklonok kialakulásához, melynek egyik szintén híres képviselője az idei atlanti hurrikánszezont már januárban megnyitó Alex hurrikán volt. Ebben az esetben mérsékelt övi ciklonok alakulnak át szubtrópusi, majd trópusi ciklonná a mérsékelt és a szubtrópusi övezet határvidékén.

Manapság a repülés a távolsági utazás egyik leggyakoribb módjává vált. A repülőgépes utazások kiváló lehetőséget adnak arra, hogy megismerkedjünk a légkörünk változatosságával, illetve a különböző felhőtípusokat a megszokotthoz képest más perspektívából is megfigyelhessük. Egy-egy repülőút alkalmával többféle időjárási rendszert is keresztezhetünk rövid idő alatt, így a felhőzet gazdag formavilága tárulhat elénk. Ebben a tanulmányban a Róma-Fiumicino és Budapest Liszt Ferenc repülőtér közötti, 2016. október 6-ai utat elemezzük.

Mint ismeretes, a hurrikánok egyfajta speciális zivatarrendszerek, melyek leggyakrabban a trópusi övezet meleg vizei felett alakulnak ki. Útjuk során azonban több olyan légköri képződménnyel, tényezővel találkozhatnak, melyek a mérsékelt övezetben is előfordulnak, olykor akár hazánk időjárását is alakítják. Mindezek tárháza mindvégig befolyásolta a 2016-os atlanti szezon első „major” (szabad fordításban erős, legalább 3-as kategóriájú) hurrikánjának, Gaston-nak életét.

Egy hullámzó frontnak köszönhetően 2016. július 12-én és 13-án ismét kedvező feltételek mutatkoztak szupercellás zivatarok kialakulásához, mely során számos viharvadász és viharmegfigyelő (spotter) készített részletes fényképes dokumentációt. Jelen beszámoló nem érinti a zivatarok kialakulásának hátterét, hiszen erről már született egy korábbi esettanulmány, hanem a viharvadászok és spotterek szemszögéből követi végig az események lefolyását.