2021. március 8. hétfő
Tanulmányok

OMSZ: 2021. március 5. 10:00

Folyékony víztartalmú felhők negatív hőmérsékleten

A légköri folyamatok egyik fontos összetevője a víz halmazállapot változásával kapcsolatos felhőképződés. A felhőképződést meghatározó ún. felhőfizikai folyamatok eredményeként gyakran találhatóak a magasban túlhűlt vízcseppek akár -20, -30 fok alatti hőmérsékleteken, illetve szilárd halmazállapotú csapadékkal találkozhatunk nyáron, 30 fokos felszíni hőmérsékleten egy-egy jégeső során. A számítógépes előrejelzési modellek segítségével lehetőség van a víz fázisátalakulásait, és a különböző ütközési folyamatok követésére, olyan gyakorlati problémák miatt is, mint a repülőgépeken előforduló jegesedés vagy a jégesők kialakulásának előrejelzésére. Az alábbiakban az Országos Meteorológia Szolgálatnál is alkalmazott WRF (Weather Research and Forecasting model) modell által leírt időjárási helyzeten keresztül mutatunk be egy olyan téli időjárási esetet, amikor a magasban a hideg ellenére is hosszabb időszakon át folyékony víz volt a felhőkben.

OMSZ: 2021. február 12. 10:30

Honnan fúj a szél? Akár a Szahara felől...

Senki meg nem mondja, mit senkise tud, hogy a szél honnan indul és hova fut.” olvashatjuk Alan Alexander Milne versében. Ám mára a meteorológusok a mérések, megfigyelések és modellek segítségével nemcsak analízist, de előrejelzést is készítenek számos időjárási paraméterre, köztük a szélre is. A száraz területeken fújó szél könnyen felkapja a port és akár hetekig is a levegőben tartja, mialatt több ezer kilométerrel elszállítja.

OMSZ: 2021. január 11. 10:53

Aszályos, fagykáros tavasz után nyári csapadéktöbblet – 2020-as év agrometeorológiai áttekintése

A 2020-as év időjárási szempontból elég szeszélyesen alakult, ami sosem kedvez igazán a mezőgazdaságnak. Összességében azonban jó évet tudhatunk magunk mögött a szántóföldi növények szempontjából, a zöldség- és gyümölcstermés viszont gyengébben alakult.

OMSZ: 2020. október 27. 09:00

Álló léghullám a Balaton felett: miért fúj erősebb szél a Balatonnál hidegfront esetén?

Egy-egy hidegfront, vagy ciklon átvonulása során a Balaton térségében sokszor kiugróan erős szél fúj az országos átlaghoz képest. A jelenség hátterében gyakran a Bakony és a Balaton együttes hatása áll: az északnyugati szélre merőleges hegyvonulat és a sík, eltérő hőmérsékletű vízfelszín hatására sajátos légköri folyamatok alakulnak ki a térségben. A Bakony hegység miatt függőleges kilengésű légköri hullámok jöhetnek létre a Bakony déli területei, illetve a Balaton felett. Az ilyen, un. lee hullámok hatására a Balatonnál különösen erős szél fújhat, és a szél erősségének térbeli változékonysága szokatlanul nagy lehet.

OMSZ: 2020. szeptember 24. 10:26

Ianos "hurrikán" zivatarjainak megfigyelése meteorológiai műholdról

2020. szeptember 14. és 18. között az elmúlt évek legerősebb földközi tengeri hurrikánját figyelhettük meg. Az Ianos névre keresztelt, nagyon intenzív, trópusi ciklonra jellemző tulajdonságokat is mutató légörvény kezdetben Szicíliától délkeletre, a nyílt tenger felett örvénylett. Majd északkeleti irányba mozdult el, az olasz csizma talpa és görög partok felé. A Földközi-tenger felett örvénylő ciklon kialakulása előtt, majd a ciklonban is számos igen erős zivatar alakult ki, melyek jól megfigyelhetők a meteorológiai műholdképeken.

OMSZ: 2020. szeptember 2. 15:30

Szupercellák Nyugat-Magyarországon

2020. augusztus 29-én a késő délutáni órákban Ausztria irányából rendkívül intenzív zivatar érte el Szombathely környékét, amely először Vas, majd Győr-Moson-Sopron megyében okozott jelentős károkat a helyenként tojás nagyságú jéggel, illetve az orkán erejű széllel. A szélsőséges időjárás hátterében egy rendkívül hosszú életű szupercella állt, amely az osztrák-szlovén határ közelében, Ljubljanától északra 14 óra körül jelent meg először a hazai időjárási radarok látókörében, majd 570 km-t megtéve Zakopane térségében tűnt el a Tátra hegyei mögött kevéssel éjfél után.

OMSZ: 2020. augusztus 10. 08:00

Hullámok – 2020-as Balaton-átúszás időjárási háttere

A Balaton-átúszás a balatoni nyár egyik legnagyobb és legismertebb rendezvénye, amikor közel 10.000 ember vág neki a több mint 5 km-es távnak, és egy időben több ezer ember is tartózkodik a vízben. A rendezők mindent megtesznek az úszók biztonsága érdekében, a több mint száz hajó alkotta úszó folyosó mentén gyorsjáratú motorcsónakok állnak készenlétben, és maguknak az indulóknak is előzetes egészségügyi vizsgálaton kell átesniük az indulás előtt. A végső szó azonban az időjárásé: bizonyos szélirányok mellett már a 25-30 km/h-s széllökésekkel fújó, egyébként élénknek számító szél is okozhat komoly nehézséget, egy váratlanul érkező erős vagy viharos szél komoly veszélyhelyzettel járna. Mivel a rendezvény megtartásáról az esemény előtt két nappal döntést kell hozni, ezért a meteorológusok arra figyelnek, hogy az adott napon ne legyen semmilyen markánsabb szinoptikus skálájú folyamat, és ne alakulhasson ki zivatar. A lokális hatások, így a tavi cirkuláció vagy a Bakony déli oldalában létrejövő gyenge helyi rendszerek önmagukban nem okozhatnak problémát. Egy egyébként ugyancsak gyenge, nagyobb léptékű (mezo-szinoptikus skálájú) légköri objektum és a helyi szélrendszerek együttes kölcsönhatása azonban már tud olyan időjárási helyzetet teremteni, amely az átmenetileg megélénkülő széllel és a hullámzással együtt nehézséget okozhat. A 2020-as átúszás utolsó két órájában ilyen helyzettel szembesültek az úszók és a rendezők egyaránt.

OMSZ: 2020. április 30. 15:11

Súlyos aszály 2020 áprilisában

2020 árpilisa 2007 és 1946 után a három legszárazabb április között lehet az 1901-től kezdődő idősorban. Már március közepe óta nem érkezett jelentős mennyiségű országos csapadék hazánk területére és az áprilisi havi csapadékösszeg is messze elmarad a szokásostól. A tartósan csapadékmentes, komoly tavaszi fagyokkal járó, olykor szeles  időjárás nemcsak a mezőgazdaság számára jelent kihívást.

OMSZ: 2020. március 31. 09:15

10 éves a viharjelzés a Tisza-tavon

Az ország legnagyobb mesterségesen létrehozott taván 2010-ben balatoni, illetve velencei-tavi mintára indult el a viharjelzés, melynek jogi alapját a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló, a 10/2010. (III. 31.) IRM rendelettel módosított 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet 4. § (1) adta. E szerint "a Balatonon, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik”. Az első két év teszt időszaknak számított a Tisza-tavi viharjelzésben, annak érdekében, hogy a tó sajátosságainak minden részletét kiismerhessük, és hogy minden érintett – vízi rendőrség, kikötők üzemeltetői, strandok, önkormányzatok, és nem utolsó sorban a vízen tartózkodók – megismerhesse az új szolgáltatást. 2012. április 1. óta napi 24 órában a teljes viharjelzési szezonban működik a rendszer.

OMSZ: 2020. február 14. 12:21

Viharciklon Amerikából – Ciara nevű ciklon meteorológiai háttere

2020. február 10-én a reggeli óráktól a Dunántúlon erős délnyugati szél jelezte, hogy Magyarországot is megközelítette a Ciara nevű ciklon, amely az előző napokban súlyos károkat okozott Nyugat-Európában. Az óceán felől a kontinensre lecsapó viharciklon Nagy-Britanniában az orkán erősségű szél mellett árvizeket is okozott. A vihar Németországban egyes tartományokban megbénította a vasúti közlekedést és Közép-Európában is áramellátási zavarok kísérték az átvonulását. A kontinens nyugati részéhez képest Magyarországon visszafogottabb volt a ciklon hatása. Február 10-én a délnyugati szelet a Balaton környékén kísérték 100 km/h körüli széllökések, majd a következő napon, a ciklon hátoldalán ugyancsak a Dunántúlon mértek 110 km/h-t is meghaladó lökést, ekkor már északnyugati irányból. A február 10-én este, illetve 11-én reggel kialakult zivatarok tovább tarkították az időjárási képet. A vihar mellékhatásaként jelentős vízmozgás alakult ki a Balaton hossztengelye mentén.

Cikkek száma:
Tanulmányok