A villám árvíz (flash flood) fogalmat olyan gyors lefolyású áradások leírására alkalmazzák, amelyek lokálisan, rendszerint egy-egy patak vagy mellékfolyó vízszintjének nagyon gyors ütemű emelkedésével, a vízfolyás kiöntésével járnak. A jelenség rendszerint nem okoz folyami árvizet, azonban helyben nagyon komoly károkkal járhat. A tanulmányban bemutatott összetett időjárási helyzetben egyszerre fordult elő klasszikus villámárvizes konvekció, illetve szupercellás zivatarokhoz kapcsolható intenzív csapadék.

2022. május 25-én a délutáni órákban nyugati irányból egy hidegfronthoz kapcsolódó zivatarlánc érte el az országot. A Dunántúlon keresztül vonuló rendszernek egyre inkább a délnyugati szárnya erősödött meg és benne forgó zivatarfelhők, szupercellák alakultak ki. A leghevesebb zivatarok Somogy megyében, majd Baranya és Bács-Kiskun megye déli területein alakultak ki. A legerősebb zivatarok magukkal hordozták a szupercellák tipikus jegyeit: a hosszú élettartamot, erős radar reflektivitást, magas felhőtetőt, a kampós formájú radar echókat és a cellákhoz kapcsolódó szélsőséges időjárást. Az erős villámlás és a viharos szél mellett kiemelkedő volt az intenzív jégesők előfordulása: sokfelé 3-5 cm átmérőjű, néhol az 5 cm-es átmérőt is meghaladó jégről érkezett jelentés. Kaposvár térségében keletkeztek a legjelentősebb károk, ahol a jég tetőszerkezeteket rongált meg, ablakokat tört be, de a károk a déli országrészben másutt is jelentősek voltak. Jelen tanulmány a vihar lefolyását, illetve sajátos meteorológiai hátterét tekinti át.

2022. január 15-én heves, robbanásos vulkánkitörés történt a Csendes-óceáni Tonga egyik szigetén. A rendkívüli erejű kitörés több 10 km magasra lövellte fel hamufelhőjét, és egy nyomáshullámot is elindított, mely többször megkerülte a Földet. Jelen cikk leginkább a kitörés meteorológiai vonatkozásait mutatja be, összehasonlítva néhány korábbi vulkánkitöréssel.

A Föld számos pontján megfigyelhető, hogy bizonyos időjárási helyzetekben az alapáramlás és a domborzati (orografikus) hatások eredményeként sajátos szélviszonyok alakulnak ki, melyek akár igen heves szélrohamokat is eredményezhetnek. Ezeknek a szeleknek minden területen megvan a maga neve, az Alpokban ilyen a főn, a Keleti-Kárpátokban a nemere, az Adriai-tenger térségében a bóra. Főnszerű szelek az Alpok mellett előfordulnak többek között a Skandináv-hegységben és a Pireneusokban is, de Magyarországon is többször megfigyelhető főnös hatás (például Tüskés, 2010). A bóra létrejöttében sok tényező játszik szerepet, így nem csoda, hogy az elmúlt évtizedekben, a numerikus modellek fejlődésének köszönhetően sokat módosult a kialakulását magyarázó elmélet.

A Magyarországon 2022. január 30-án végig söprő vihar sok szempontból egy jellegzetes téli viharnak számít, amely egy északi viharciklonhoz kötődött, s mint az ilyen különleges jelenségeknek, ennek is összetett kialakulása és szerkezete volt. A Malik nevű viharciklon két légköri folyamat eredményeképpen alakult ki: egy szubtrópusi eredetű nedves légörvény és egy a nyugati szelek övében kialakuló, szokásosnak mondható erős ciklonból jött létre. A folyamat során az északi ciklon egy olyan nedves légtömegű hozzájárulást kapott, amelynek során a déli oldalán különösen nagy légnyomáskülönbségek és az ezzel járó orkán erősségű szelek alakultak ki. A hazánkban tipikusan 90-120 km/h körüli szeleket okozó légörvény nálunk már gyengébb formában jelentkezett, hiszen Észak-Európában sokfelé előfordultak ezt jelentősen meghaladó széllökések is. A vihar Skóciában 237 km/h-s, Sziléziában 180 km/h-s, Norvégiában, az Északi-tenger partján 175 km/h-s, a Magas-Tátrában 154 km/h-s széllökést okozott. Jelen tanulmány a ciklon kialakulását és a ciklonhoz tartozó hidegfront hazai átvonulását mutatja be.

Az időjárási helyzet vizsgálata során elsősorban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az előrejelzési paraméterek (pl. labilitás, szélnyírás) mely értékei esetén lehet minél biztosabban elkülöníteni az inkább nagy jéggel/ szignifikánsan nagy jéggel (>2, >5 cm) kísért helyzeteket az inkább nagy területet érintő konvektív károkozó szélrohammal (> 90 km/h) járó helyzetektől. Az elemzés során felhasználtuk az ECMWF modell 2021. augusztus 1. 0000 és 1200 UTC-s futásait (továbbiakban: modell) a valós eseményekkel történt összehasonlításához.

A június 25-i vihar a Dél-Dunántúlon igen nagy számban kialakuló szupercellás zivatarokról és az azokban előforduló károkozó jégverésekről maradt emlékezetes.

A 2021-es év időjárása sok szempontból nem kedvezett a mezőgazdaság számára. A tél második felét nagy hőmérsékleti ingások jellemezték, hamar beindult a vegetáció, ugyanakkor márciusban és áprilisban is jelentős fagyok okoztak súlyos károkat elsősorban a gyümölcsösökben, de többfelé a repcében is. A csapadék eloszlása sem volt egyenletes az első hónapokban. Január végétől az Alföldön több hétre belvizes területek alakultak ki, ami néhol az őszi vetésekben is kárt tett, ugyanakkor március végére már kritikusan szárazzá vált a talajok felszín közeli része, és a tavaszi gabonák vetését száraz, poros talajba kezdték. A kapás növények vetése a hideg miatt késett, és korai fejlődésükben is a meleg hiánya okozott elmaradást. Június első felében volt egy rövid időszak, amikor a talajban is megfelelő nedvesség állt rendelkezésre a fejlődésükhöz, és még a nagy forróság sem tett kárt. Később a nyári szárazság végül az átlagosnál alacsonyabb hozamokat eredményezett napraforgóból és kukoricából. Az őszi csapadék is elmaradt az átlagtól, de amikor már nagy szükség volt rá, akkor esett, így az őszi vetések végül jó állapotban, megerősödve néztek a tél elé.

December 21-én a Kárpát-medencét nagy mennyiségű hideg, sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el. Nem sokkal később (22-én) az óceán felől egy erősödő ciklon előoldalán meglehetősen enyhe léghullámok indultak el a szárazföld belsejébe, amelyek 24-ére virradóra hazánkat is elérték, csapadékot (északon, északkeleten ónos esőt, havazást is) okozva.

Hetekkel karácsony előtt még nem lehet nagy megbízhatósággal megmondani, hogy milyen lesz az időjárás az ünnepen, azonban a meteorológiai adatbázisban tárolt hazai megfigyelések adatai alapján tudjuk, hogy milyen időjárás volt az elmúlt karácsonyok ideje alatt. A fehér karácsonyhoz legalább két feltételnek kell teljesülnie: legyen kellően hideg ezeken a napokon, és legyen csapadék, hó formájában.

A Földközi-tenger medencéjében az őszi időszakban gyakran alakulnak ki a térségre jellemző mediterrán ciklonok és hozzájuk kapcsolódóan nagy csapadékot adó heves zivatarok. Ha a nyár folyamán a tenger vize különösen magas hőmérsékletre emelkedik, akkor az őszi zivatartevékenység következtében olyan légörvények is létrejöhetnek, amelyek a trópusi ciklonok, a hurrikánok jegyeit viselik magukon. A néhány száz kilométer átmérőjű, gyorsan forgó spirális felhőörvény közepén a hurrikán szemére emlékeztető felhőmentes középpont figyelhető meg. Jelen írásban a mediterrán ciklon és a hurrikán közötti átmenetet képző, találóan medikánnak nevezett jelenség időjárási hátterét mutatjuk be a 2021. október végén lezajlott, Apolló névre keresztelt légörvényen keresztül.

2021. szeptember 29-én az ország nyugati részén, Bajánsenye-Őriszentpéter térségében rendkívül hosszú életű zivatarcella alakult ki. A radarképeken 15:15 körül megjelenő cellából 18:30-ig intenzív csapadék hullott. A számítások szerint egy viszonylag kis területen 110 mm eső is leeshetett, amely a térségben elöntéseket, villámárvizet okozott. Jelen tanulmány célja a szokatlan és veszélyes időjárási helyzet meteorológiai hátterének bemutatása.

A gyorsan fejlődő zivatarok előrejelzése még napjainkban is gyakran jelent problémát. A numerikus modellek által általában jól kezelt szinoptikus skálájú folyamatokra zajszerűen rátelepülő légköri konvekció sokszor megzavarja a ciklonok, vagy frontrendszerek áthelyeződését. Ilyen helyzet alakult ki 2021. augusztus 1-jén térségünk felett is, amikor pár nappal korábban még ártalmatlannak tűnő, kevés zivatarral járó időjárás helyett szupercellák sorozata alakult ki a Dunántúlon és zivatarlánc söpört végig a keleti országrészen. A szélsőséges időjárási helyzet közvetlen kiváltó okát az egy nappal korábban, tőlünk 2000 km-re az Ibériai-félsziget felett kialakult zivatarokra lehet visszavezetni.

2021 időjárási szempontból szélsőséges nyarának egyik legmarkánsabb eseménye annak a ciklonnak az átvonulása volt, amely szerte Európában szélsőséges időjárással járt. A kontinens partjait július 11-én elérő ciklon felhőszakadásokat, villámárvizeket, pusztító zivatarokat és jégesőket okozott szerte a kontinensen. Jelen írás célja annak bemutatása, hogy miért volt különleges ez a légörvény, miért okozott rendkívüli időjárást, illetve milyen időjárási események kísérték Magyarország feletti átvonulását.

2021. július 13-tól 16-ig egy lassan mozgó magassági légörvény hatására zivatarok sorozata csapott le Németországra, Belgiumra és részben Hollandiára. A folyamatos intenzív csapadék hatására elsősorban a Ruhr-vidéken és az Ardennekben kiöntöttek a folyók és a patakok, utakat, vasutakat és házakat mosott el a víz. A természeti csapás áldozatainak száma meghaladta a 170 főt, az első becslések szerint az anyagi károk elérik az 1 milliárd Eurót. A pusztító villámárvíz (flash flood) kialakulásának körülményeit és annak lefolyását mutatja be a tanulmány.

2021. július 9-én a délutáni órákban egy rendkívül forró időjárási periódus lezárásaként heves zivatarok alakultak ki a Dunántúl középső részén. Az egyes zivatarcellák rövid idő alatt vonalba rendeződtek és Baranyától a Dunakanyarig húzódó összefüggő zivatarláncot alkottak. A zivatarláncban több szupercella is kialakult és a nagyméretű jéggel, az orkán erősségű széllel, valamint az intenzív villámlással óriási károkat okoztak elsősorban az ország déli és középső részén. Egy rendkívül magasra nőtt szupercella csapott le a dél-baranyai Sellye községre, amely a vihar által leginkább sújtott településsé vált. A tanulmány részletesen bemutatja a vihar átvonulásását és az egész Közép-Európában szélsőséges időjárást okozó helyzetet.

A szokásosnál sokkal hűvösebb és kissé csapadékosabb május után 2021 júniusa rendkívül csapadékszegény volt. A június második felének időjárását meghatározó, ritkán előforduló tartósan extrém meleg, hőhullámos időszak tovább fokozta a szárazságot. Dobogós helyre került 2021 júniusa, mert országos átlagban, 1901 óta a legszárazabb és harmadik legmelegebb volt.

2021. június 25-én a délutáni órákban heves zivatarok alakultak ki hazánkban. A déli, majd nyugati irányból megjelenő zivatarok között számos szupercella is kifejlődött, amelyek átvonulását nagyméretű jégszemekkel járó jégesők, orkán erősségű széllökések kísérték, illetve tornádót is megfigyeltek. A forgó szupercellák jellegzetes felhőformáit  jól meg lehetett figyelni az érintett területeken, így a Balatonnál is. A vihar jelentős károkat okozott épületekben, távvezetékekben és mezőgazdasági kultúrákban egyaránt. Elsősorban a nyugat- és dél-dunántúli megyék, valamint az Alföld déli területei szenvedtek el jelentős pusztítást. A magyarországi vihar csak egy epizódja volt annak a viharzónának, amely több nap alatt haladt át Közép-Európa térsége felett, a hazainál is nagyobb pusztítást végezve egy nappal korábban Csehországban.

Napjainkban az operatív előrejelző munkát folyamatosan frissülő és nagy mennyiségben érkező mérési, megfigyelési, távérzékelési adatok, nagy felbontásban készülő objektív analízisek, illetve számos modell naponta többszöri futtatása támogatja. Gondolhatnánk, hogy a szolgálatban lévő meteorológusok az időjárás szinte minden rezdülését nyomon követhetik az előttük lévő monitorokon. Több esetben azonban egy-egy lokálisabb szélsőséges eseményről, viharról az előrejelzők is csak a hírportálokon keresztül értesülnek. Ilyen jelenségek jellegzetesen a nyári félév zivataros időjárási helyzeteiben fordulnak elő, amikor kisebb területre korlátozódva komolyabb károkat okozhat a viharos vagy orkán erejű szél, a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék, illetve akár a nagy méretű jég is.

2021. május 23-án egy sok szempontból különleges zivataros hidegfront haladt végig az országon. A zivatarok között számos örvénylő cella, szupercella is kialakult. A rendszer átvonulását sokfelé viharos széllökések, erős villám tevékenység, helyenként felhőszakadás és jégeső is kísérte. Az időjárási helyzet nem volt tipikus. Milyen tényezők befolyásolták a különleges időjárási helyzet kialakulását, és mi magyarázza a szokatlanul nagyszámú, de „visszafogott” szupercellák kialakulását?
Ezt az írást dr. Götz Gusztáv emlékének ajánljuk. A napokban elhunyt kollégánk sokat tett a légköri konvekció megismeréséért. A légkör – a maga módján – ezzel a különleges viharral búcsúzott a kiemelkedő magyar meteorológustól.