A HungaroMet Zrt. mérései alapján a 2024-es ősz középhőmérséklete országos átlagban a szokásos közelében alakult, csak 0,2 fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált. A szeptember még hőhullámmal indult, majd az évszak nagy része átlag közeli, a november normál alatti hőmérsékletű volt. Az évszak csapadékösszege országos átlagban ugyan kevéssel meghaladta az átlagot, viszont a néhány nagyon csapadékos időszak mellett, hosszú száraz periódus is volt 2024 őszén.

Globális skálán tekintve 2024 nyara volt a mérések kezdete óta a legmelegebb nyár, és ez Magyarország időjárásában is szélsőségekben nyilvánult meg. A valaha mért ötödik legmelegebb júniust a legmelegebb július követte. 2024 augusztusa a mérések kezdete óta második legmelegebb volt, mindössze 0.01 fokkal lemaradva 1992 augusztusától. A júliusi és augusztusi forróságot hosszú száraz időszakok kísérték. A szeptemberbe áthúzódó nyarat Közép-Európában egy rendkívül csapadékos időszak zárta le, súlyos árvizeket okozva. A hosszú száraz és rövid nedves, de minden esetben az átlagosnál melegebb időjárási periódusokkal lefedett nyárnak jól kirajzolódó globális háttere van, amely a nagytérségű cirkulációban beállt anomáliákra vezethető vissza. Jelen írás egyrészt a szélsőségek mögött álló cirkulációs hátteret, másrészt annak tükrében a nyári hőhullámok időjárási sajátosságait próbálja bemutatni.

A szélsőségesen meleg és száraz nyári időjárást követően 2024 szeptemberében a Boris névre keresztelt közép-európai ciklon hatására több napon keresztül rendkívül nagy mennyiségű csapadék hullott a Duna felső vízgyűjtőjére. A közel hét napon keresztül tartó esőzésben elsősorban Ausztria északi területein, illetve Csehországban, valamint Lengyelország délnyugati részén sokfelé 200 mm-t meghaladó eső esett pár nap alatt. A legsúlyosabb helyzet Alsó- és Felső-Ausztriában alakult ki, ahol nagyobb területeken 300 mm fölötti csapadékot is regisztráltak, amelyhez erős vagy viharos északi szél is járult. Magyarországra a ciklonhoz tartozó csapadékrendszerek több hullámban érkeztek és az Alföldön jellemzően 50-60 mm, a Nyugat-Dunántúlon pedig helyenként 100 mm-t is meghaladó csapadék hullott. A ciklon hátoldalán a Balaton térségében 100 km/h-t meghaladó széllökések is előfordultak. A légörvény hatására a hőmérséklet is markánsan csökkent, a 30 fok feletti maximum-hőmérsékleteket a 10 fokot alig meghaladó értékek váltották fel. A ciklonnal járó nagy csapadék rendkívüli folyami árvizet okozott a Dunán, viharkárokat a Balatonnál, járulékos hatásként pedig a madárvonulás idején jött hirtelen lehűlés tömeges madárpusztulást (elsősorban a fecskék körében) okozott.

Az idei év júliusa a legmelegebbnek és a hetedik legszárazabbnak adódott. Mi a helyzet akkor, ha együttesen vizsgáljuk ezt a két meteorológiai elemet, azaz a hőmérsékletet és a csapadékot? Vajon így hol helyezkedik el 2024 júliusa extrémitás szempontjából az elmúlt 154 év júliusai között? Egyáltalán mit is jelent többdimenzióban a szélsőérték? És ha meghatároztuk a többdimenziós szélsőérték fogalmát, akkor össze tudjuk-e hasonlítani a többi hónap extrémitásával? Tanulmányunkban ezekre a kérdésekre adunk választ.

2024 januárjában az északi féltekén sokfelé szélsőséges időjárási helyzet alakult ki. Észak-Amerikán rendkívül erős téli vihar söpört végig, majd az Atlanti-óceánon kialakult viharciklonok csaptak le Európára. Mindkét kontinensen sok problémát okozott a szélsőséges időjárás, amely egy összefüggő, egymásra épülő meteorológiai eseménysorozat része volt. A sarkvidéki légtömegek amerikai hidegbetörése hozzájárult a magaslégköri futóáramlások (jet stream) felerősödéséhez, amely a gyorsan mélyülő ciklonok kiváltója volt. Mindezt kiegészítette az alacsony szélességi övekről feláramló meleg, nedves levegő, amely a ciklonok további erősödését segítette.

A Kárpát-medence térségében számos helyi széllel találkozhatunk, amelyek különböző neveken váltak ismertté. Az adriai partvidéken fújó bóráról, vagy az Alpok főn szeléről talán már mindenki hallott, míg az olyan szelek, mint a nemere vagy a kossava kevésbé ismertek. Ezen szelek közös tulajdonsága, hogy egy nagytérségű időjárási helyzet és a domborzat kölcsönhatásaként jönnek létre. Meghatározott irányból fújnak és gyakran elérik a viharos fokozatot. Jelen tanulmányban áttekintjük, milyen módon képes a domborzat helyi szélviharokat kialakítani, majd a Kárpát-medencét körbejárva külön-külön bemutatjuk ezeket a sajátos légmozgásokat. Bár a helyi szelek gyakran a hőmérsékleti, légnedvességi mezőben vagy a felhőzet szerkezetében is megnyilvánulnak, ebben a tanulmányban kifejezetten a szélmezőre gyakorolt hatásukkal foglalkozunk.

Az évek óta tartó enyhe telek sorozatába a 2023-as év első két hónapja is beillett, különösen a január alakult sokkal melegebben az ilyenkor szokásosnál megzavarva ezzel a növények vegetációs ciklusát. Tavasszal változékony, szeszélyes időjárásban volt részünk. Az elmúlt évektől eltérően csapadékból nem volt hiány, azonban a fagyos hajnalok április végéig veszélyeztették a gyümölcsösöket. Az átlaghőmérséklet összességében a sokéves átlag körül alakult, azonban az átlag jókora kilengéseket is takart. Nyáron a nyugati és az északi országrészben a szokásosnál csapadékosabb, míg az Alföldön szárazabb volt az időjárás. Az aratást is gyakran zavarták záporok, a későn betakarított termés többször megázott. A kukorica és a napraforgó nagy területen ideális csapadékviszonyok között fejlődhetett, mely szép termést ígért. A sokszori és tartós levélnedvesség miatt azonban a növényvédelem nagy kihívást jelentett mind a szántókon, mind a kertészetben. A nyárias idő még szeptemberben is kitartott, meleg, nagyrészt száraz, napos időjárás segítette nyári kapás növényeink, valamint az őszi gyümölcsök érését. Október második felétől fordult csapadékosra az idő, de a hőmérséklet egészen november utolsó dekádjáig melegebben alakult az ilyenkor szokásosnál. Utolsó őszi hónapunk végén már beköszöntött a tél, ami csak átmenetinek bizonyult, december második felében tavaszias idő zavarta meg a növények épphogy elkezdődött nyugalmi állapotát.

Míg a 2022-es esztendő a történelmi aszály éve volt, addig 2023 a heves viharokról vált emlékezetessé. A fordulat már az év elején megmutatkozott az intenzívvé váló ciklontevékenység tekintetében. A ciklonok okozta szélviharok a tavaszi hidegbetörésekkel együtt már az év első felében jelentős károkat okoztak az infrastruktúrában és a mezőgazdaságban. A nyári félévben tovább folytatódott a szélsőséges időjárás, egymást követték a zivatarrendszerek pusztító széllel, jégesőkkel. A nyári zivatarszezon augusztus 5-én ért a tetőfokára, de még november 6-án is kialakult egy kisebb szupercella a Balatonnál. Az őszi intenzív, sokfelé viharkárokat okozó ciklonok sorát december elején tapadó havas helyzet zárta, fennakadásokat okozva az áramellátásban. Jelen tanulmány 2023 szélsőséges időjárási helyzeteinek meteorológiai hátterét mutatja be.

2023. november 1-én szélviharral és intenzív csapadékkal érte el egy viharciklon Európa atlanti-óceáni partvidékét. A Ciarán névre keresztelt viharra jellemző, hogy a legerősebb széllökések az angol és a francia partoknál többfelé meghaladták a 160 km/h sebességet. A vihar emberéleteket követelt és óriási károkat okozott épületekben és infrastruktúrában egyaránt. A tanulmány a sok tekintetben tipikusnak mondható, de különösen erős vihar meteorológiai hátteret tekinti át.

A Balaton időjárása számos sajátossággal rendelkezik. A nagy kiterjedésű vízfelület, valamint a tőle északra húzódó Bakony nagy mértékben képes módosítani a balatoni időjárás alakulását. Mindez határozottan meglátszik az időjárási elemek, így a levegő hőmérsékletének, a szélviszonyoknak, a felhőzetnek és a csapadékhullásnak az alakulásában is. A viharok látszólag hirtelen csapnak le a tóra, és különösen a nyílt vízen gyakran jóval erősebbek, mint a környező szárazföldi területeken.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2023-as szeptember középhőmérséklete országos átlagban 3,6 fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a legmelegebbnek bizonyult 1901 óta. A hónap jelentős részében anticiklonok határozták meg időjárásunkat, amik a száraz és napos idő mellett kedvezően hatottak a tartósan magas, nyári hőmérsékletek fennmaradásához, ami végül egy átlagos júniussal felérő hőmérsékletű szeptembert eredményezett.

Napjainkban a számítógépes előrejelzéseknek és a komplex meteorológiai megfigyeléseknek köszönhetően viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy nagyobb méretű zivatarrendszer megjelenését az előző napi numerikus előrejelzések nem jelzik egyértelműen. 2023. augusztus 25-re virradóra azonban ez történt. A tanulmány témája a nehezen előre jelezhető vihar időjárási hátterének bemutatása.

A 2023. augusztus 4-5-i rendkívüli időjárás meteorológiai háttere.

2023. július 10-én egy nagyon gyorsan fejlődő szupercellás zivatar csapott le Székesfehérvárra. Az orkán erejű szél fákat tört ki, a jégeső épületeket rongált meg. A helyzet érdekessége, hogy a váratlanul kialakuló zivatarcella hátterében a helyi időjárási tényezők, így a Bakony, illetve a Balaton sajátosságai is szerepet játszottak.

A Balatonhoz érkezők számára az egyik legfontosabb információ, hogy hány fokos a Balaton. Ennek a kérdésnek a megválaszolása nem mindig egyértelmű más a válasz a fürdőzőknek, más a válasz a szakembereknek. A tanulmányban a Balaton vízhőmérsékletének alakulása és annak hatása kerül röviden bemutatásra.

A Kárpát-medencében szaharai eredetű meleg légtömeg okozott kánikulát, hőhullámos napokat 2023. június 19-23. között. Június 18-án már néhány mérőállomáson elérte a 30 Celsius fokot a napi maximumhőmérséklet, de az igazi hőség 19-én kezdődött. Országosan 27 és 33 °C között alakult a maximum, csupán az ország északkeleti tájain maradt 30 °C alatt. Az ezt követő napokban fokozatosan emelkedett a hőmérséklet, a hőhullám tetőzése 22-23-ára tehető, sok helyen a napi minimumok nem süllyedtek 20 °C alá. A legmagasabb hőmérsékletet június 23-án, Kiskunhalason mértük (37,0 °C).

Változékony, szeszélyes, igazi tavaszi időjárás jellemezte az idei tavaszt. Az elmúlt évektől eltérően csapadékból nem volt hiány, azonban a fagyos hajnalok az idén is, akár tavaly és tavalyelőtt április végéig veszélyeztették a gyümölcsösöket. Az átlaghőmérséklet összességében a sokéves átlag körül alakult, azonban az átlag jókora kilengéseket is takart.

2020 óta La Niña állapot uralkodott a trópusi Csendes-óceán térségében, mely jelentős befolyást gyakorolt a légköri nedvesség eloszlására, ezzel hozzájárulva a globális szárazság és aszály kialakulásához, ami többek közt Magyarországon is jelentkezett. Két és fél év után, az elmúlt hetekben, hónapokban újra beköszöntött ellentétes hatásokkal bíró párja, az El Niño, mely az egyenlítői Csendes-óceán felszínhőmérsékletének pozitív anomáliájához köthető természeti jelenség. A tanulmányból kiderül, hogyan működik, miként hat a trópusok, valamint a mérsékelt öv időjárására és klímájára, mi köze a Medárd-időszaki zivatarok megjelenéséhez hazánkban, s hogyan hat a globális átlaghőmérséklet alakulására.

2023. február 4-én egy gyorsan mozgó ciklon hidegfrontja nyomán erőteljes szélvihar söpört végig az országon. Elsősorban a Dunántúlon és az ország északkeleti területein volt erős vihar.  A Balaton déli partján valamennyi mérőállomáson a legerősebb széllökések meghaladták a 100 km/h sebességet, a Bakonyban 130 km/h-t is mértek az OMSZ műszerei. A szélvihar hosszabb ideig fennmaradt, főként a Balatonnál hat órán keresztül előfordultak 100 km/h-s széllökések, így a károk is nagyon jelentősek voltak. Mint általában a szélsőséges időjárási helyzeteknek, úgy ennek a viharnak is sok szempontból különlegesek voltak a kialakulási körülményei, jelen tanulmány célja ezek áttekintése.