2025. februári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen van rossz állapotban (vörös területek) bolygónkon: többek között Afrika északnyugati részén, Mexikóban és Texasban, illetve Dél-Amerika középső területein. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index Marokkóban és Algériában, Mozambikban, a Közel-Kelten, Pakisztán északi részén valamint Argentína és Paraguay térségében lát (2. ábra). A becsült januári csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a trópusokon hullott, de sok esett Európa nyugati és északi vidékein is. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány, de többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között India jelentős részén, a Hindusztáni-félszigeten, Argentínában és Afrika döntő részén is (4. ábra). 

Az északi féltekén többnyire kedvező a kalászosok állapota, de Európa keleti részén és Északnyugat-Afrikában a csapadékhiány, míg Európa egyes nyugati és déli részein inkább a sok eső okozhat terméskiesést (5. ábra). A kukorica Afrika déli felén, Kubában és Argentínában sokfelé problémás, Afrika középső vidékein pedig kifejezetten rossz állapotban van (6. ábra).

Európa

A vizsgált időszakban (2024. december 1. - 2025. február 15.) Európa középső, keleti és déli részén az átlagosnál szárazabb és kissé melegebb körülmények uralkodtak, míg számos nyugati régióban az átlagosnál kissé hűvösebb és csapadékosabb időjárás volt jellemző (7. ábra).

Csapadékhiány jelentkezett Kelet-Litvániában, Lengyelország nagy részén, Kelet-Csehországban, Szlovákiában, Ausztria nagy részén, Magyarországon és Nyugat-Romániában, valamint Ukrajna keleti, nyugati és északi peremvidékein, továbbá Közép- és Kelet-Törökországban, Spanyolország déli részén. A legtöbb érintett térségben az összesített két és fél havi csapadékmennyiség legfeljebb 30 mm volt, ami a sokéves átlagnak csak a fele, háromnegyede. Egyes régiókban a vizsgált időszak a három legszárazabb közé tartozott 1991 óta.

Jelentős csapadéktöbblet alakult ki ezzel szemben Olaszország déli részén (Szardínia és Szicília egyes területei), valamint Észtország északi és Finnország délkeleti vidékein. E térségekben az összesített csapadékmennyiség a sokéves átlagnak akár a két és félszeresét is elérte. Az olasz régiókban több mint 15 olyan napot regisztráltak, amikor a napi csapadék meghaladta az 5 mm-t, és a teljes csapadékmennyiség meghaladta a 250 mm-t. (8. ábra)

Az átlagosnál jelentősen enyhébb volt az idő Kelet-Európában, Oroszország európai területének északi részén helyenként 6°C-kal volt enyhébb az idő a szokásosnál két és fél hónap átlagában, ez az 1991 óta mért három legmelegebb periódus közé tartozott ebben az időszakban.

Nem túl intenzív hideghullámok érték el ugyanakkor a kontinens nyugati területeit, illetve Kelet-Törökországot. Ezeken a területeken az átlaghőmérséklet kissé elmaradt a sokéves átlagtól. A hideghullámok időszakában a napi minimumhőmérsékletek -5 és -10 °C között mozogtak, Kelet-Törökországban pedig -15 °C alá is csökkentek. (9. ábra)

Az Európai Unió legtöbb részén az őszi vetések állapota kielégítő vagy jó. Egyes területeken azonban már most hozamveszteségek fordulnak elő, sőt a szomszédos országokban – különösen Kelet-Ukrajnában, Marokkóban és Algériában – a helyzet ennél is súlyosabb.

Franciaország északnyugati régióiban jelentős csapadék hullott januárban. Bár a december óta összesített csapadékmennyiség nem számít kirívónak, a már amúgy is magas talajnedvesség-szintekkel és a viszonylag alacsony hőmérsékletekkel együtt kedvezőtlen körülményeket teremtett a növények fejlődéséhez.

Nyugat-Romániában és Bulgáriában az őszi vetések a szezon kezdete óta vízhiánnyal küzdenek, ami egyes területeken tavaszi újravetést vagy vetésterület-csökkenést eredményezhet. Kelet-Ukrajnában is a folyamatos csapadékhiány akadályozta a növényállomány regenerálódását a kelés során tapasztalt kedvezőtlen körülmények után. Törökország délkeleti régiót is december vége óta tartó vízhiány jellemzi. A csapadékhiány különösen az öntözés nélküli földeket érintette hátrányosan, és az öntözést szolgáló víztározók alacsony szinte is gondokat okozhat.

Afrika
Súlyos vízhiány sújtja Észak-Afrikát 2024 novembere óta, amely nyugat felé haladva egyre fokozódik Tunéziától Marokkóig. A január második felében érkezett jelentős csapadék részben enyhítette a vízhiányt az Algéria keleti részén és Tunéziában fekvő mediterrán partvidéken. Ezzel szemben Marrákes és Casablanca egyes mezőgazdasági területein a vizsgált időszak az 1991 óta mért harmadik legszárazabbnak bizonyult. Ez már a hatodik egymást követő szezon, amikor Marokkóban súlyos vízhiány sújtja az őszi vetéseket.

Amerikai Egyesült Államok
Február első hetében több csendes-óceáni vihar hozott jelentős csapadékot Észak-Kaliforniától a Sziklás-hegységig, míg délnyugaton szokatlanul meleg idő uralkodott, csökkentve a hóolvadásból származó vízutánpótlás esélyeit. A középnyugati és északi területeken hidegebb idő volt jellemző, míg a déli és délnyugati államokban rekordmagas hőmérsékleteket mértek. A folytatásban a délkeleti államokat heves esőzések sújtották, amelyek különösen Kentuckyban vezettek több halálos áldozattal járó súlyos áradásokhoz. A havazás és ónos eső kiterjedt az Appalache-hegységre, a Középnyugatra és az északkeleti régiókra is. Ezzel párhuzamosan Dél-Kaliforniában a szezon legerősebb vihara okozott árvizeket és földcsuszamlásokat a korábban leégett területeken. A hónap közepén rendkívüli hideghullám érte el a Sziklás-hegységtől keletre fekvő államokat, de a búzatermő területek nagy részén a hó megvédte a vetést a fagykártól. A hideg súlyosan érintette az állattenyésztést, különösen a bárány- és borjúnevelő farmokat. A hóborítottság február 11. és 20. között az egész országot tekintve 32%-ról 57%-ra nőtt, és havazás volt a Mississippi-deltánál és az Atlanti-óceán középső partvidékén is. A fagy és jég súlyosbította az árvízi helyzetet Kentuckyban és környékén. A nyugati államok nagy részén viszont enyhébb idő uralkodott, különösen délnyugaton. Összességében az USA időjárása februárban rendkívüli szélsőségeket mutatott, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a mezőgazdaságra és a mindennapi életre.

Ausztrália
Február elején csak elszórt, majd közepén már kiterjedt esők, záporok öntözték Ausztrália keleti fő mezőgazdasági területeit, nagy területen hullott egy hét alatt 25-50 mm. A csapadék az átlagos szintre vagy a fölé emelte a gyökérzóna talajnedvesség szintjét, és bár hátráltatta a korai vetésű cirok betakarítását, ugyanakkor a még érés előtt álló kései-cirok, gyapot és egyéb nyári növények fejlődését jelentősen segítette. A hónap első felében az átlagosnál magasabb hőmérsékletek is kedvezően hatottak a nyári növények növekedésére, a legtöbb helyen 30 fokot meghaladó, néhol 40 fokot is elérő értékeket mértek.

Dél-Afrika
Esők, záporok öntözték a kukorica övezet nagy részét február első két dekádjában. Az északnyugati termőterületeken hullott kevés csapadék, ott az öntözés nélkül termesztett állományok szárazságtól szenvednek. A hónap első hetében 30 fok fölött alakult a hőmérséklet, majd lehűlés érkezett, de a kukorica és egyéb nyári növények állományai alapvetően kedvező időjárási körülmények közt fejlődnek. A délnyugati mezőgazdasági területeken az évszaknak megfelelő forró, száraz időjárás uralkodik.  

Argentína
Február első felében kiterjedt, áztató esők voltak jellemzőek Argentína legfontosabb nyári növényeket termesztő területein, sokfelé mértek 50-100 mm közötti csapadékot. A megelőző hetek forró, száraz időjárása után igen nagy szükség volt ezekre az esőkre a kukorica és szója állományok állapotának stabilizálásához, és még további csapadék is jól jönne. Ezzel szemben az északi termőterületeken ebben az időszakban is igen meleg időjárás volt a jellemző 40 fok feletti hőmérsékletekkel, és csak kevés csapadék hullott, ami nem ellensúlyozta a párolgási veszteséget.
Az ország kukorica termelését 50 millió tonnára becsülik a 2024/25-ös piaci évre, ami megegyezik az előző év termésmennyiségével. A várható hozam 7,81 tonna hektáronként.
Argentínában korai és késői vetésű kukoricát egyaránt termesztenek. Előbbit novemberben, míg utóbbit decemberben ültetik. Az idén a korai vetésű fajtából mintegy 30%-kal többet ültettek, mint más években szoktak, mert ez tavaly ellenállóbbnak bizonyult egy komoly fertőzéssel szemben. A késői vetésű fajtának viszont az az előnye, hogy a januárra jellemző forró, száraz időjárás még nem a kritikusan vízigényes fázisban éri, szemben a korai vetésű kukoricával. Sajnos az idei január még az átlagosnál is szárazabb és melegebb volt, ami kedvezőtlenül hatott a korai vetésű kukorica állományok terméskilátásaira.    

Brazília
A hónap elején több, közepén kevesebb helyen hullott számottevő csapadék a legfontosabb termőterületeken. Az első vetésű kukorica és szója betakarítását hátráltatta az esős idő, ugyanakkor a nedvesség nagyon jókor jött a már földben lévő második vetésű növények számára. A legdélebben fekvő termőterületeken különösen jól jött az eső a vegetációs időszak nagy részét jellemző szárazság után, viszont túl későn érkezett az aszály sújtotta szója állományok számára. Ezek fejlődését jelentősen visszavetette a tartós csapadékhiány.
Az ország szójatermését ezzel együtt is rekord magasra, 169 millió tonnára várják, ami 10%-kal több a tavalyi termésnél. A becsült hozam 3,57 tonna hektáronként. A kukorica termést 5,65 tonnás hektáronkénti hozam mellett 126 millió tonnára becsülik, ami szintén több a tavalyi mennyiségnél és az elmúlt öt év átlagánál.  

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2025. február 26.

1. ábra
VHI Index 2025. február második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat,
felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2025. február második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.

3. ábra
A 2025. január havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2025. január becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)

5. ábra
Búza monitor 2025. januárban (forrás: www.cropmonitor.org)
(A térképen a színezett részek a búza fő termőterületei, a színek jelentése: sötét szürke - szezonon kívül (az északi féltekén pl. Kazahsztánban főként tavaszi búzát termelnek), barna - nincs adat, zöld - kedvező állapot, sárga - kisebb probléma van, narancs - gyenge fejlettség, vörös – kifejezetten rossz termés)

6. ábra
Kukorica monitor 2025. januárban (forrás: www.cropmonitor.org)
(A térképen a színezett részek a kukorica fő termőterületei, a színek jelentése: sötét szürke - szezonon kívül, barna - nincs adat, zöld - kedvező állapot, sárga - kisebb probléma van, narancs - gyenge fejlettség, vörös –
kifejezetten rossz termés)

7. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2025. februárjában
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet)

8. ábra
A 2024. december 1. és 2025. február 15. között lehullott csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. ábra
A 2024. december 1. és 2025. február 15. között mért középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)