2024. március 19. kedd
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2020. május 19. 14:14

2020. májusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép európai termésbecslésekkel

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Idén tavasszal Európában sokfelé komoly szárazság alakult ki, mely az őszi és a tavaszi vetéseket is visszaveti a fejlődésben, a termésbecslések lefelé módosultak. Az USA-ban május elején újabb fagykárokat okozott a kései hideg.

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) Kína középső vidékein, Ausztrália nagyobb részén, Afrika északnyugati és déli területein, az USA középső vidékén, valamint többfelé Dél-Amerika déli részén. Az aszállyal érintett területeket bemutató, műholdas méréseken alapuló ábra szerint látszólag kedvezőek a viszonyok (2. ábra), aszályos területek inkább csak az USA középső vidékén fordulnak elő. Az áprilisi csapadékösszeg globális térképén azonban óriási különbségeket, és nagy hiányokat láthatunk többek között Európában, Kínában, Indiában, de nagy területen Dél-Amerikában és az USA-ban is (3. ábra).


Európa

Az április 1. és május 10. közötti időszak főleg a csapadék eloszlásában hozott nagy különbségeket a kontinensen (4. ábra).
Az átlagosnál több eső hullott Franciaországban, Spanyolországban (errefelé akár 50-80%-kal is több esett), Görögországban, Törökországban, Oroszországban és Norvégia egyes területein (5. és 6. ábra). Ezzel szemben a kontinens középső, széles sávjában a Brit-szigetektől Magyarországig az átlagos mennyiségtől 50-80%-kal maradt el a csapadék a szokásostól. Ehhez hozzá tartozik, hogy hazánkban, Szlovéniában, Horvátországban és Olaszországban a Pó völgyében már márciusban is csapadékhiány volt. Franciaországban és Spanyolországban 2-4 Celsius fokkal melegebb időt hozott ez az időszak az átlagosnál (7. ábra). A kontinens keleti felén ugyanakkor a szokásosnál hűvösebb volt, sokfelé 2 fokkal is elmaradt a hőmérséklet az átlagtól. Ezeken a területeken 5-15 fagyos nap is előfordult (8. ábra).

A csapadékhiányos területeken (Franciaország és az Egyesült Királyság keleti része, a Benelux államok, Németország, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Horvátország) a talajnedvesség nem elegendő sem az őszi, sem a tavaszi növények optimális fejlődéséhez. A biomassza gyarapodás e miatt lelassult, mely jelenleg a 2019-es mennyiségtől elmarad. Ráadásul az őszi búza a virágzás fenológiai fázisához közeledik, amely kritikus időszak, a növény ekkor igényelné a legtöbb nedvességet a talajban. A repce virágzása a fönt említett területeken egybe esett a csapadékhiányos időszakkal, mely meg is mutatkozik a táblák kedvezőtlen állapotában. Románia keleti részén, valamint Ukrajna nyugati részein a hosszan tartó aszályos időszak miatt a növények helyenként már a hervadásponthoz érkeztek és sárgulnak a levelek.
Az április végén-május elején érkezett némi csapadék a tavaszi vetések keléséhez elegendőnek bizonyult, de a kelés sokfelé hiányos, a növények gyengék. A korábban bemutatott, csapadékhiánnyal nem érintett területeken ilyen problémák nincsenek, a növények szépen fejlődnek.

A vizsgált időszak (2020. április 1. – május 10.) után pár nappal komoly hideghullám okozott éjszakai fagyokat és így nagy valószínűséggel fagykárokat a tavaszi vetésekben, a virágzó repcében, a gyümölcsösökben és a szőlőkben Németországban, az Egyesült Királyságban és a Benelux államokban.

Franciaországban nagyon enyhe volt az április, a keleti részeken csapadékhiánnyal. A meleg felgyorsította az őszi vetések fejlődését, lerövidítve a fenológiai fázisok idejét, végeredményben a termés mennyiségét csökkentve. Ez rárakódott a vegetációs időszak kezdete óta tartó kedvezőtlen hatásokra (a vetés idején sáros, belvizes idő; enyhe, nedves tél – a kórokozók nagy nyomása), így az őszi kalászsokból és a repcéből átlag alatti mennyiség valószínű. A tavaszi vetések számára viszont az ország nagyobb részében kedvezően indult a szezon.

Németországban szinte csontszáraz volt az április, sok napsütéssel, nem túl jók a terméskilátások. Bár április végén, május elején érkezett csapadék, de záporos formában, vagyis nem mindenhová jutott, végeredményben az aszályt alig enyhítette. Az őszi búza a kalászhányás kezdetén jár, nagy szüksége lenne a csapadékra. A repce a virágzás végén jár, a csapadékhiány és a tavaszi fagy gyenge termést ígér. A tavaszi vetéseket befejezték, de száraz körülmények között. A vegetációs periódus kedvezőtlenül indult, de ha a következő hetekben megérkezik az eső, akkor még lehet jó termés.

Lengyelországban hasonló a helyzet hazánkhoz: március eleje óta alig esett, az április végi-május eleji eső tűzoltásra elegendő volt, de még mindig nagy a csapadékhiány.

Spanyolországban és Portugáliában a téli hosszú száraz időszak véget ért, a talaj tavasszal feltöltődött nedvességgel, bár a félsziget déli része valamivel kevesebb csapadékot kapott, ott még van hiány. Az őszi és tavaszi kultúrák terméskilátásai kedvezőek.

Ukrajnában májusban megérkezett a csapadék, de a korábbi hosszú száraz időszak nem múlik el nyomtalanul. A csapadékhiány és a tavaszi hideg éjszakák illetve fagyok mind az őszi, mind a tavaszi vetéseket visszavetette. A terméskilátások romlottak a korábbiakhoz képest, és jobbára az átlag alatt alakulnak.

Oroszország európai területén áprilisban többször komoly éjszakai fagyok alakultak ki (-5 és -10 fok között), melyek fagykárokat okoztak az őszi kalászosokban még a déli részeken is. A csapadék általában több volt a szokásosnál, csak a Fekete-tenger térségében alakult ki csapadékhiány. Ez utóbbi viszont az őszi búza fő termőterülete, ahol a vegetációs periódus kedvező indulása után fokozódik a csapadékhiány. A tavaszi vetések korán kezdődtek és jól haladnak.

A JRC által készített európai termésbecslésekben a termésátlagok lefelé módosultak az előző elemzéshez képest, leginkább az őszi vetésű kultúráknál (őszi búza, őszi árpa, őszi káposztarepce) (9-11. ábra). A tavaszi vetésű növényeknél a számítások egyelőre a hosszú távú trendeken alapulnak, nagy a bizonytalanságuk, mi is csak a két legnagyobb területen termelt szántőföldi növényünk számait mutatjuk be (12. és 13. ábra).


Amerikai Egyesült Államok
Április végén, május elején lassú mozgású ciklon szállított jelentős csapadékot a Kukorica Öv keleti részére, míg a Mississippitől nyugatra, enyhe, száraz időben haladhattak a kukorica és szója vetésével. Ezt követően az április eleji illetve közepi fagykárok után, május első dekádjában is kemény hidegbetörés veszélyeztette a frissen kelt kukoricát, szóját és tavaszi kalászosokat, valamint a gyümölcsfák terméskezdeményeit (alma, cseresznye, őszibarack) a középnyugati államoktól egészen az atlanti partvidék középső államaiig. A hideg május 9-én érte el tetőfokát, amikor -4; -7 fokos fagyok fordultak elő a Kukorica Öv északi és keleti részén, de fagyok voltak az  Iowa – Kentucky vonaltól északkeletre szinte mindenhol. Ugyanekkor a nyugati, délnyugati államokban az átlagosnál melegebb, Kaliforniában és Arizonában 10 fokkal melegebb időjárás uralkodott.  

Kanada
A kanadai préri területén késéssel bár, de megkezdődtek a vetési munkák. A tavalyi termés betakarítása is nagyon elhúzódott a kedvezőtlen időjárás miatt, de a vetés késői kezdéséhez az alacsony talajhőmérséklet, a foltszerűen, többfelé hó formájában hulló csapadék, és az átlagosnál több fokkal hidegebb léghőmérséklet is hozzájárult. Az ország délkeleti részén száraz, de az átlagosnál szintén 3-6 fokkal hidegebb idő, lassította illetve többfelé akadályozta a frissen vetett kukorica kelését.

Közel-Kelet
Április második, és május első felében is folytatódott a csapadékos idő a térségben, ami a téli gabonák tekintetében kiváló terméskilátásokkal kecsegtet Törökország belső területin és Irán északnyugati részén. Ugyanakkor Szíriában és Irán keleti felén az érésben lévő búzának szárazabb időjárás kedvezne.

Kelet-Ázsia
Május elején záporokból jelentős mennyiségű csapadék hullott Kelet-Kína nagy területein. A nedves időjárás főként az északkeleti tájakon nemrég elvetett kukorica és szója fejlődésének kedvez, az őszi vetésű búza és repce, valamint a már érésben lévő korai vetésű rizs számára szárazabb feltételek lennének ideálisak.

Ausztrália
Nyugat-Ausztrália termőterületein száraz idővel kezdődött a tenyészidőszak, majd május első hetében záporok öntözték a talajt. Habár a repce, árpa és búza vetését már megkezdték, a csapadék hatására további területeket vetettek be őszi növényekkel. Jóval keletebbre, Victoria állam és Új Dél Wales területén szintén záporok öntözték a friss vetést. A búza öv más területein, Queensland déli részén száraz idő uralkodott, ami kedvez a gyapot és a cirok zavartalan betakarításának, de hátráltatja az őszi vetések fejlődését.

Dél-Amerika
Alapvetően száraz az idő a fő termőterületeken. Brazíliában ez a meleggel párosulva gyorsítja a kukorica és a gyapot fejlődését. A déli országrészben a csapadékhiány rontja a termésmennyiséget, de az északabbra eső, fő termőterületeken kedvezőbbek a körülmények. Argentínában a száraz idő kedvez a kukorica betakarításának és a tavaszi kalászosok vetésének.


Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India


2020. május 19.


1. ábra
VHI Index 2020. május első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)


2. ábra
ASI Index szántóföldi kultúrákra 2020. május első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs szántóföldi kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)


3. ábra
2020. április csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)


4. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2020. április 1. és május 10. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(vörös csíkozás: csapadékhiány, sötétkék csíkozás: csapadéktöbblet, pontozott terület: aszály)


5. ábra
A 2020. április 1. és május 10. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


6. ábra
A 2020. április 1. és május 10. közötti időszakban azon napok száma, melyeken legalább napi 5 mm csapadék előfordult (db)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


7. ábra
A 2020. április 1. és május 10. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


8. ábra
A 2020. április 1. és május 10. közötti időszakban a fagyos napok (Tmin<=0 Celsius fok) száma (db)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


9. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában - a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)


10. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában - a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)


11. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában - a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)


12. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában - a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)


13. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában - a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)