Vasárnap tetőzött az aszály

A mögöttünk álló egy hétben is a megelőző hetekhez hasonlóan alakult időjárásunk. A hőséget a hét elején és pénteken átvonult hidegfrontok mérsékelték átmenetileg, de csapadék a legtöbb helyen semmi vagy csak nagyon kevés hullott ezekből (2. ábra). Utoljára - szintén hosszú száraz időszakot megszakítva - május 27-én esett országszerte, de ekkor is csak elszórtan mérhettünk 10 mm-t meghaladó mennyiséget. Így az elmúlt 30 nap csapadékösszege csak a Dunántúl északnyugati felén alakult többfelé 10-30 mm, az Alpokalján 30-40 mm között, a keleti országrészben csak elszórtan esett több 10 mm-nél (3. ábra). Ez a csapadékosabbnak számító északnyugati területeken is 40-50 mm-rel kevesebb az ilyenkor szokásosnál, míg máshol 50-80 mm hiányzik a sokéves átlaghoz képest (4. ábra). Már az elmúlt 90 nap is igen száraz volt, hazánk területének jelentős részén csak fele-harmada hullott a szokásos mennyiségnek (5. ábra), utoljára a március volt az átlagosnál országszerte csapadékosabb hónapunk. A talaj felső egy méteres rétege országszerte kritikusan kiszáradt, nedvességtartalma a növények számára hasznosítható víztartalom arányában 30% alá esett (6. ábra). A telítettséghez képest 120-160 mm hiányzik a talajból (7. ábra).
A mezőgazdasági aszályt tovább súlyosbította a múlt héten gyakran fellépett légköri aszály, amikor az igen magas nappali hőmérsékletekhez rendkívül alacsony, akár 20% alatti páratartalom társult. A maximum értékek egész héten 30, olykor 35 fok fölött alakultak (8. ábra). A száraz levegő ugyanakkor éjszakánként jobban lehűlt, így nagy napi hőingás mellett, többször is 15 fok alá esett a hőmérséklet (9. ábra).

Az őszi vetések is megsínylették a májusi, júniusi csapadékhiányt, a szokásosnál hamarabb beértek, javában tart az aratás (10. ábra). A még le nem aratott táblákban nagy károkat tudnak okozni a jelenlegi heves zivatarok.
A nyári növényeket rendkívül megviseli a csapadékhiány. Ilyen száraz időben a kukorica mélyebbre hatoló gyökérzetet fejleszt, de az idén a mélyebb talajrétegekben is kevés nedvességet talál. Az állományok zöld tömege jóval kevesebb az ilyenkor szokásosnál (11. ábra), alulról már száradnak a levelek. A kukorica többfelé már a címerhányás fázisában van, a napraforgó pedig virágzik, de nagyon rossz állapotban vannak a kultúrák (12, 13. ábra), égető szükség van számottevő mennyiségű csapadékra.

Az elmúlt egy hét során nem volt jellemző, hogy vizes lett volna a növények levélének felülete, ami nem kedvezett a gombás megbetegedések kialakulásának. Párás időszak gyakorlatilag nem fordult elő, inkább a légköri aszály okozott súlyos gondokat.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke hazánk nagyobb részén tovább csökkent a csapadékhiány és az őszi vetések érése miatt, a csökkenés csak az erdőkkel nagyobb arányban borított vidékekre nem jellemző. Az anomália térkép egyre nagyobb területen mutatja az aszály hatását, a legsúlyosabb helyzet az Alföldön van.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 660 és 780 foknap között alakul, a magasabb értékek a déli országrészben jellemzőek, az alacsonyabbak északon. Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 40-110 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagnak keleten, északkeleten nagyjából megfelelnek, míg máshol 20-60 foknappal meghaladják azt. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, többnyire átlagosnak mondható.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr körüli területre vonatkozó agrogramokon* (14. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények között vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet. Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. Május nagyobb részét hűvös idő jellemezte, de a csapadék elmaradt az átlagtól és a szükségestől, különösen az Alföld középső részén, így arrafelé egyre jobban kiszáradt a talaj. A repce virágzásának végén és a búza virágzásakor, amikor a legtöbb nedvességre lenne szükség, egyre nagyobb terültre kezdett kiterjedni és fokozódni az aszály a keleti tájakon. Május utolsó dekádjában azonban erre a területre is jelentősebb csapadék érkezett, ami a szemképződés fázisában igen jól jött ezen kultúrák számára. A hűvös május után a meteorológiai nyár beköszöntével rögtön az első hőhullám is megérkezett, de csapadék alig hullott júniusban, az aszály a hónap közepére az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott, csak északnyugaton enyhítette némi eső június utolsó hetében. A búza június közepén gyors érésnek indult, a hónap végéhez közeledve pedig megkezdődött az aratás. A szeptember elejétől a vegetációs időszak végéig összegzett csapadék hazánk nagyobb részén az optimálistól 90-110 mm-rel marad el, de az országon belül nagyok a különbségek: délnyugaton 30 mm-rel több, a délkeleti országrészben viszont 170-180 mm-rel kevesebb esett.
A halmozott hőösszeg novembertől-decembertől folyamatosan meghaladta az optimális értéket.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (15. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. Egész június alig hozott csapadékot, az aszály egyre nagyobb mértéket öltött, majd július első hetének végén tetőzött. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség jelenleg csak töredéke (harmada-ötöde) az optimális mennyiségnek.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást mostanra behozta, mely így nagyjából megfelel az optimális értéknek.

A héten jelentősen mérséklődik a meleg, és a hét első felében csaknem mindenhol valószínű több-kevesebb csapadék is. A hétfői záporok, heves zivatarok után kedden is sokfelé várhatók záporok, helyenként a maihoz hasonlóan károkozó széllel és jéggel járó zivatarok. Szerdán kissé csökken a csapadékhajlam, heves események már nem valószínűek, de még többfelé lesznek záporok, akár tartósabb esők is. A hét második felében már csak helyenként előforduló záporokra, zivatarokra lehet számítani. Összességében 10 és 30 mm közötti mennyiség várható, de főként az északi országrészben helyenként ennél lényegesen több is hullhat. Az aszály országszerte mérséklődik, helyenként meg is szűnik a hét második felére. A ma érkezett hidegfront mögött jelentősen visszaesik a hőmérséklet, szerdán már csak 20, a tartósabban csapadékos tájakon 15 fok körüli értékek lesznek jellemzőek. Bár csütörtöktől lassú melegedés kezdődik, de a kánikula a hét végéig sem tér vissza, csak a jövő hét elejére emelkedik az átlagos köré a hőmérséklet. Éjszakánként 15 fok környékére hűl a levegő hasonlóan a múlt heti éjszakákhoz.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. július 7.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2025. július 6-án

2. ábra
5 napos csapadékösszeg 2025. július 5-ig (mm)

3. ábra
30 napos csapadékösszeg 2025. július 6-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. július 6-ig (mm)

5. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. július 6-ig (mm)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. július 6-án (%)

7. ábra
Vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében a telítettséghez képest 2025. július 6-án (mm)

8. ábra
Maximum hőmérsékletek 2025. július 3-án (Celsius fok)

9. ábra
Minimum hőmérsékletek 2025. július 3-án (Celsius fok)

10. ábra
Részben learatott búzatábla Himod (Győr-Moson-Sopron vármegye) térségében 2025. július 6-án (fotó: Kiss Márton)

11. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

12. ábra
Kukorica Balatonkiliti térségében 2025. július 7-én (fotó:Kovács Attila)

13. ábra
Napraforgó Himod (Győr-Moson-Sopron vármegye) térségében 2025. július 6-án (fotó: Kiss Márton)

14. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Győr térségére 2025. július 6-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

15. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2025. július 6-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)