Tovább csökkenő csapadékhiány

A múlt hét közepén derült, száraz időnk volt, majd szombattól délnyugat felől több hullámban is nedves légtömegek érkeztek fölénk. Sokfelé hullott újabb jelentős,10-30 mm csapadék, zivatarok is kialakultak (1. ábra). A legtöbb eső a középső országrészben fordult elő, míg északnyugaton csak pár csepp esett. Tovább csökkent így a csapadékhiány, az elmúlt 30 nap csapadékösszege hazánk döntő részén 40-80 mm között alakul (2. ábra), mely már jelentős pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest (3. ábra), sőt a 90 napos összeg is helyenként már meghaladja a szokásos értéket (4. ábra). Sokfelé telítődött a talaj felső 60-80 cm-es, délnyugaton és északkeleten az 1-1,5 méteres rétege is (5. ábra), helyenként belvízfoltok is megjelentek. Hiány északnyugaton inkább a felszínhez közeli, délkeleten nagyjából a 70-80 cm-nél mélyebb talajrétegben van. A telítettséghez képesti vízhiány az Alföldön és a Dunántúl északi részén 20-50 mm-re csökkent a felső egy méteres rétegben (6. ábra). Sokat javult tehát a helyzet március elejéhez képest.
A múlt hét közepén még száraz, hideg légtömeg töltötte ki térségünket, komoly éjszakai fagyokkal. A hőmérséklet kedden és szerdán sokfelé csökkent -3 és -8 fok közé (7. ábra). A szelesebb északnyugati tájak kivételével még csütörtökre virradóra is sokfelé volt -4 foknál hidegebb. Péntektől enyhébb léghullámok érkeztek, a hét végére megszűntek a fagyok és a nappali felmelegedés is erősödött (8. ábra). Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a múlt hét közepére 4-6 fokra esett vissza, jelenleg azonban már újra 10 fok körül alakul.   

Az őszi vetések tavaszi fejlődése a március első felére jellemző meleg idő, majd a hónap közepétől érkezett esők hatására már intenzíven megindult (9. ábra). A kedvező időjárás következtében a gyengébben áttelelt őszi búza táblák is látványosan fejlődnek (10. ábra).  
A korai csonthéjasok közül a kajszi és a mandula csaknem országszerte virágzik (11. ábra). A múlt heti -4, -7 Celsius fokos fagyok a déli és középső területeken teljes virágzásban kapták a fákat, védekezés nélkül súlyos károkat okozhattak a termésben, északkeleten azonban még csak rügypattanásban voltak. A kajszi a rügypattanás fenológiai fázisában -4 Celsius foknál, a virágzás fenológiai fázisában -2, -3 Celsius foknál erősebb fagy estén már károsodik. Az őszibarack is hasonló hőmérsékleti értékeknél károsodik, de az a kajszihoz képest később kezd virágozni.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a február legvégére, március első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke még meglehetősen alacsony ebben az időszakban, bár a változás mutató térképeken már egyértelműen látszik, hogy a legtöbb helyen már megindult a zöld tömeg növekedése. Az anomália térképen hazánk túlnyomó részén pozitív eltérés figyelhető meg, vagyis a sokéves átlagnál kissé előrébb jár a tavaszi kizöldülés.   

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (12. és 13. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos eső érkezett, ideális körülményeket teremtve. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimális mennyiség körül vagy kissé a fölött alakul, a délkeleti országrészben van 10-40 mm elmaradás.
A halmozott hőösszeg viszont jócskán meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban a jövő hét elejéig még marad a csapadékos idő, több hullámban várható összességében újabb 5-25 mm eső. A nagyobb mennyiség a déli területeken valószínű, folytatódik tehát a talaj feltöltődése. Keddtől csökken a csapadékhajlam, és előre láthatólag egy szárazabb periódus kezdődik. A hőmérséklet a jövő hét elejére kissé visszaesik, a tartósabban borult, esős részeken csak 10 fok körüli maximumok várhatók, míg a részben napos északkeleti területeken 15 fok köré emelkedik a csúcsérték. Ahogy a hét közepére kevesebb lesz a felhő, erősödik az éjszakai lehűlés, de a jelenlegi számítások szerint csak a fagyzugos helyeken lehetnek talajmenti fagyok, napközben pedig 15-20 fok lesz a jellemző a jövő hét közepén. A hosszabb távú, nagyobb bizonytalanságú előrejelzések szerint még érkezhet komolyabb hideghullám áprilisban.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. március 27.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2025. március 26-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2025. március 26-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. március 26-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. március 26-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. március 25-én (%)

6. ábra
Vízhiány a talaj felső 1 méteres rétegében a telítettséghez képest 2025. március 25-én (mm)

7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2025. március 19-én (Celsius fok)

8. ábra
Maximum hőmérsékletek 2025. március 26-án (Celsius fok)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2025. március 26-án (fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Virágzó kajszi Miskolcon 2025. március 27-én (fotó: Kovács Attila)

12. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2025. március 26-ig (részletes magyarázat a szövegben)

13. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2025. március 26-ig (részletes magyarázat a szövegben)