Több csapadékra lenne szükség

A mögöttünk álló egy hét során jobbára hideg és száraz idő jellemezte hazánk időjárását. Most szerdától érkezett nyugat felől nedvesebb és enyhébb légtömeg fölénk, melyből kevés csapadék, többfelé eső, keleten hó esett (1. ábra). Az elmúlt 30 nap alatt hazánk jelentős részén még 5 mm csapadék sem hullott le (2. ábra), így egyre gyűlik a csapadékhiány (3. ábra). A kilencven napos csapadékösszeg a déli országrész kivételével 30-80 mm hiányt mutat (4. ábra), és hasonló mennyiségű nedvesség hiányzik a talajok felső egy méteres rétegéből is a telítettséghez képest (5. ábra), aminek a tavasz beállta előtt jó lenne pótlódni. Az északkeleti országrész kivételével a felszín közeli talajréteg sokat veszített a nedvességéből, főleg északnyugaton vannak száraz területek (6. ábra). A talajban lefelé haladva országszerte van egy nedves réteg (7. ábra), majd főleg az Alföldön 70-80 cm környékén újabb szárazabb réteg kezdődik.  
Az idei tél eddigi leghidegebb napjai vannak mögöttünk, a derült éjszakákon főleg keleten sokfelé hűlt -10 Celsius fok közelébe a hőmérséklet (8. ábra). A felhősebb dunántúli tájakon enyhébb volt az idő. Napközben nyugaton a felhős, keleten a napos időben többnyire +6 fok közelébe melegedett a levegő. 5 cm-es mélységben továbbra sem jellemző talajfagy, a talajnak csak a felső pár cm-es rétege fagyott meg éjszakánként. Szerdától a nyugat felől érkezett melegfront felhőzetének hatására jelentősen mérséklődött az éjszakai lehűlés.

A repce fejlett, jó állapotban van az ősz első felére jellemző esős, de viszonylag enyhe időjárásnak köszönhetően. Az októberben vetett gabonák esetén azonban már nem ilyen egységes a kép (9. és 10. ábra). A november közepéig, egy hónapon át tartó száraz időszak többfelé egyenetlen kelést és nehézkes korai fejlődést eredményezett, elsősorban az Alföld déli részein. Ezen segített a november második felében hullott csapadék, azonban hiába volt valamivel enyhébb a december az átlagosnál, a kalászosok számottevő fejlődéséhez ez kevés volt, maradtak igen gyenge táblák.
A kártevők és kórokozók gyérüléséhez szükséges tartós -10 fok alatti fagyok az idén télen még csak néhány helyen és napon fordultak elő, az enyhe napokon pedig egyes kártevők már támadásba is lendültek. Az elmúlt napok hideg éjszakái és a folytatásban érkező sarkvidéki légtömeg igen jól jön növényvédelmi szempontból, illetve a gyümölcsfák idő előtti fejlődését is visszafogja.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. és 11. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Az első két téli hónapban mintegy 20-60 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, és február első felében ez tovább növekedett. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén még eléri az optimális mennyiséget, a délkeleti országrészben azonban számottevő elmaradás van.
A halmozott hőösszeg meghaladja az optimális értéket.

Az előttünk álló 8-10 nap a tél eddigi leghidegebb időszakát hozhatja. A mai melegfront után holnap a hidegfront is megérkezik, mellyel vegyes halmazállapotú csapadék is együtt jár. Ennek mennyisége a déli, délnyugati részeken akár a 10-15 mm-t is meghaladhatja, míg északon 5 mm alatt maradhat. Vasárnap van még némi esély pár hópehelyre, de a folytatás már száraz időt ígér. Szombattól sarkvidéki eredetű, hideg légtömeg érkezik, így éjszakánként országos fagyok, a szélvédett területeken -10 fok alatti minimumok is várhatók. Napközben a sok napsütés ellenére is csak 0 fok közelébe, kissé a fölé emelkedik majd a hőmérséklet.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. február 13.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2025. február 12-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2025. február 12-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. február 12-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. február 12-ig (mm)

5. ábra
Vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében a telítettséghez képest 2025. február 11-én (mm)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. február 11-én (%)

7. ábra
Talajnedvesség a talaj fölső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. február 11-én (%)

8. ábra
Minimum hőmérsékletek 2025. február 11-én (Celsius fok)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

11. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2025. február 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)

12. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2025. február 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)