Egyelőre marad a száraz, északkeleti áramlás

A múlt heti hűvös, hajnalonként fagyos hétkezdet után a hét második felében ismét melegebbre fordult az idő, számottevő csapadék azonban nem érkezett a hétvégén átvonult hidegfronttal sem. Az ország nagy részén 0 és 2 mm közötti mennyiség esett, csak a Dunántúl délnyugati részén öntözte ennél több, 5-10 mm a talajokat. A heti csapadékmennyiség így jellemzően 0,5 és 10 mm között alakult (1. ábra), de a gyakran napos és szeles időben ez a kevés is hamar felszáradt. A talajok felső 20 cm-es rétege továbbra is igen száraz, a növények számára hasznosítható vízmennyiség mindössze 20-35%-át tartalmazza (2. ábra). A 20 cm alatti talajrétegek vízellátottsága egyelőre lényegesen kedvezőbb ennél (3. ábra), a késő őszi illetve téli csapadék feltöltötte a mélyebb rétegeket.
A hőmérséklet csütörtöktől gyorsan emelkedett, megszűntek a károkozó hajnali fagyok, a legmelegebb órák hőmérséklete pedig jellemzően 20 fok fölött alakult. Csak északon, északkeleten volt ennél hűvösebb vasárnap, ahova már ekkor megérkezett a lehűlés. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a hét közepi 10 fok körüli értékekről vasárnapra már 11-15 fokig emelkedett, de a legszárazabb, jellemzően homokos talajokon ennél is jobban felmelegedett (4. ábra).

Az őszi kalászosok a szárbaindulás, az őszi káposztarepce pedig egyre többfelé a virágzás fenológiai fázisában jár (5., 6. ábra). Ezek a növények ilyenkor, április-május hónapokban igénylik a legtöbb csapadékot, a csapadékhiány egyre érzékenyebben érinti őket. Ha továbbra sem érkezik számottevő eső, és a levegő páratartalma is a mostani alacsony értékeken marad, a száraz időben a repce a kelleténél hamarabb elvirágzik, ezért nem kötődik jól. A múlt heti hajnali fagyok is károsították a már virágzó állományokat, bár egy-egy kedvezőtlen napot még kihever a növény. A virágzó gyümölcsfákban azonban komolyabb károkat is okozott a fagy. Az őszibarack, szilva, cseresznye, meggy, körte, alma esetén többnyire a -4 fok alatti hőmérsékleteken keletkezik jelentős kár.   
A kapás növények vetéséhez a talaj hőmérséklete már elérte az ideális értéket, a jó magágyhoz azonban nedvességre is szükség lenne. A napraforgó vetése már javában zajlik, és egyre több helyen vetik a kukoricát és a burgonyát is.   

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken az április első két hetére vonatkozó állapotokat láthatjuk. Az index értéke már nem növekedett olyan dinamikusan, mint az előző időszakban, most a növekedés inkább középhegységeink erdeiben figyelhető meg, ahol előbb az aljnövényzet zöldült ki, majd az elmúlt egy hétben mind nagyobb magasságokban a lombosodás is beindult. Az anomália térkép szerint a zöld tömeg mennyisége még mindig nagyobb az ilyenkor szokásosnál. Ez a pozitív eltérés a folytatásban a száraz idő miatt csökkenni fog.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek folyamatosan frissülő térképei ismét elérhetőek. Az aktuális értékek mellett az előző éves hőösszegtől, illetve az átlagtól vett eltérés is megtalálható, valamint tíz napos előrejelzés. A különböző növények számára (és sok kártevő számára is) az egyes fenológiai fázisok eléréséhez, így a teljes éréshez is meghatározott mennyiségű hőösszegre van szükség. Az egyes növényfajták csak bizonyos hőmérséklet fölött fejlődnek, a különböző növényeknél ez eltérő úgynevezett bázishőmérsékletet jelent (kukoricánál ez a hőmérséklet 10 Celsius fok). Az értékekből arra is következtethetünk, hogy a növények, elsősorban a kukorica fenológiai fázisai az átlaghoz képest hamarabb vagy később következnek be. Egyelőre a szezon elején, vagy még az előtt járunk, az eddigi értékekből sok következtetést még nem érdemes levonni.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr, Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (7., 8. és 9 ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától mind a mai napig, immár hat hete alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából, főleg a fölső réteg. Összességében jelenleg a halmozott csapadékösszeg az ország nagy részén egyre inkább az ideális érték alá csökken. A növények egyelőre még találnak nedvességet a talaj mélyebb rétegeiben, de optimális fejlődésükhöz ebben a kritikus időszakban ez kevés. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket.

Az előttünk álló hét első felében marad a napos, száraz, gyakran szeles, mérsékelten meleg időjárás. A csaknem zavartalan napsütés mellett a levegő páratartalma igen alacsonyan, éjszaka is 50% alatt, a legmelegebb órákban pedig 30 % körül alakul. Erős lesz az UV sugárzás. Csapadék egyáltalán nem várható, így a talaj felső rétegének további száradására lehet számítani. A szél továbbra is élénk, kedden többfelé erős lesz, a növényvédelmi munkákat csütörtök délutántól szombat délelőttig érdemes ütemezni, a héten ekkor várható a leggyengébb légmozgás. Hajnalonként csak a fagyzugokban valószínű igen gyenge fagy, máshol +2 fok fölött alakulnak a minimumok. A legmelegebb órák hőmérséklete 15-20 fok között várható. Péntektől kissé labilizálódik a légkör, több lesz a gomolyfelhő, és a hétvégén egy-egy zápor, zivatar is előfordulhat, nagyobb területre kiterjedő csapadék azonban ekkor sem valószínű. A hőmérséklet lassan emelkedik, a hétvégére mindenütt megszűnnek a fagyok, napközben pedig 20 fok fölé melegszik a levegő. A talajhőmérsékletben visszaesés nem valószínű, lassú melegedésre lehet számítani.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. április 20.

1. ábra
Az elmúlt 7 nap csapadékösszege 2020. április 19-én (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. április 19-én (%)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50 és 100 cm közötti rétegében 2020. április 19-én (%)

4. ábra
5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga 2020. április 19-én (%)

5. ábra
Őszi kalászos vetés Himod térségében (Győr-Moson-Sopron megye) 2020. április 11-én (fotó:Kiss Márton)

6. ábra
Virágzó repce Himod térségében (Győr-Moson-Sopron megye) 2020. április 11-én (fotó:Kiss Márton)

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. április 19-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2020. április 19-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. április 19-ig
(részletes magyarázat a szövegben)