Kedvező időjárás a szaporodó mezőgazdasági munkákhoz

A mögöttünk álló héten is folytatódott az elmúlt hat hétre jellemző változékony, az átlagosnál enyhébb időjárás. Az átlaghőmérséklet ismét több fokkal meghaladta a sokéves átlagot (1. ábra). Ahogy az elmúlt hetekben megszokhattuk, a múlt hét második felében is átmeneti lehűlés érkezett, pénteken a maximum hőmérsékletek 10 fok alá estek vissza, az északi országrész hegyvidéki területein pedig havazott is. Vasárnaptól melegedés kezdődött, és csütörtökön a legmelegebb órák hőmérséklete már többfelé 20 fok körül alakul. A minimum hőmérsékletek is elég változatosan alakultak, pénteken, hétfőn és kedden még sokfelé hűlt fagypont alá a levegő.
Kiadós csapadék pénteken, illetve a Tiszántúlra szombaton is érkezett, de kedden is sokfelé eleredt az eső. A legnagyobb mennyiség, 20-30 mm délkeleten hullott, ezzel szemben a Belső-Somogyban és Miskolc tágabb térségében alig esett. Ezzel együtt március első dekádjának csapadékösszege országszerte meghaladja a sokéves átlagot, a legnagyobb, 40 mm-t is meghaladó többlet a Maros-Körös közének délkeleti felén tapasztalható (2. ábra). A déli, délkeleti megyékben sokfelé alakult ki belvíz, ami a 4 fokot meghaladó napi átlaghőmérséklet mellett már károsan hat az őszi vetésekre. A talajok felső 20 cm-es rétege, ami a tavaszi vetések során érintett, a Tiszántúlon sokfelé igen nedves sáros, nyugaton, délnyugaton vannak szárazabb területek (3. ábra). A felső egy méteres réteget tekintve országszerte jó a talajok vízellátottsága, elmondható, hogy a téli hónapok során kellő mértékben feltöltődtek nedvességgel (4. ábra).
Az 5 cm-es talajhőmérséklet 6 és 9 fok között alakul.

Az őszi vetésű kalászosok a bokrosodás fenológiai fázisában vannak (5. ábra), és a meleg, csapadékos időben már fejlődésnek indultak, ahogyan a repce hajtásai is. Többfelé elkezdődött már a tavaszi árpa vetése. A szőlő és a gyümölcsfák metszése javában tart, a korai csonthéjas fajták már többfelé virágoznak. Egyre sürgetőbbek a növényvédelmi munkák is, hiszen az enyhe tél nem csak az őszi vetéseknek, hanem a kártevőknek és a kórokozóknak is kedvezett.    

A vegetációs időszak kezdetével ismét megtekinthetők honlapunkon az NDVI vegetációs index térképek. A legfrissebb térkép a március 4-ét megelőző két hét növényi zöld tömeg mennyiségét ábrázolja. A változást illetve a sokéves átlaghoz képesti eltérést mutató térképeken rajzolódik ki legszebben, hogy február második felében főként a Dunántúlon és a középső országrészben igen látványosan fejlődésnek indult a növényzet (6. ábra), de országszerte jelentősen nagyobb a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál (7. ábra).

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr, Békéscsaba és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8., 9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Összességében jelenleg a halmozott csapadékösszeg országszerte az ideális körül alakul, a délkeleten sokáig megmaradt hiány is pótlódott március elejére. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött, a legtöbb helyen a duplájánál jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására, fagykár természetesen nem fordult elő. Bár melegebb volt az idő a szokásosnál és tartós hóréteg sem alakult ki az országban, a télre agrometeorológiai szempontból nagyobb panaszunk nem lehet.

Az előttünk álló egy hétben szárazabbra fordul az idő, de az ilyenkor megszokottnál továbbra is melegebb lesz. Pénteken még átvonul fölöttünk egy hidegfront, melyből főként nyugaton és délen valószínű néhány mm csapadék, és az északnyugatira forduló szél is sokfelé megerősödik. Szombattól a jövő hét közepéig viszont anticiklon alakítja időjárásunkat. Jellemzően sok lesz a napsütés, csapadékra nem kell számítani, hétfő estig azonban sokfelé megélénkül a szél. Mindez kedvezően hat a belvízzel elöntött területek csökkenéséhez, a talajok száradásához.
Nagy lesz a napi hőingás, hajnalonként nagy területen várható szombattól fagy, a fagyzugos területeken -5 fokig is lehűlhet a levegő. A maximum hőmérsékletek a pénteki hidegfront mögött a hétvégén 10 fok körüli értékekre esnek vissza, de hétfőtől ismét melegedés kezdődik, és a jövő hét közepére újra 20 fok közelébe melegszik a levegő. 

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. március 12.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2020. március 11-én (Celsius fok)

2. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadék összegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. március 10-én (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. március 11-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 1 méteres rétegében 2020. március 11-én (%)

5. ábra
Őszi kalászos vetés Miskolc térségében 2020. március 9-én
fotó: Kovács Attila

6. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index változása

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. március 11-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. március 11-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2020. március 11-ig
(részletes magyarázat a szövegben)