2019. szeptember 22. vasárnap
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2019. augusztus 15. 12:36

Ismét a nedvességvesztés lesz a jellemző

Kedden a Dunántúlra viharos széllel, északkeletre pedig súlyos károkat okozó heves zivatarokkal érkezett meg az idei nyár eddigi legmelegebb időszakának véget vető hidegfront. A front sokfelé hozott jótékonyan ható áztató esőt is, amire a megelőző száraz időszak után nagy szüksége volt a talajoknak. A folytatásban ismét szárazabb időszak kezdődik, melyet legfeljebb elszórtan szakít meg pénteken egy-egy zápor, zivatar.

A hét első felében elég változatosan alakult időjárásunk. Hétfőn még az előző napokhoz hasonló száraz, forró időjárás volt jellemző, sőt ez volt az idén eddig legmelegebb nap is, az ország nagy részén 35 fokot elérő, többfelé meghaladó maximum hőmérsékletekkel. Este érte el a nyugati tájakat az a hullámzó frontrendszer, mely számottevő csapadékot hozott, és véget vetett a hőségnek is. A front előtt komoly károkat okozó, néhol tyúktojásnyi jéggel és felhőszakadással járó heves zivatarok alakultak ki az északkeleti országrészben. Ugyanakkor a front jótékonyan ható esőt is hozott. Összességében a legtöbb csapadék a Duna-Tisza közének északi felén és a Balatontól délkeletre eső tájakon hullott, 30-40 mm körüli összeg. Ugyanakkor a Tiszántúlon csak csapadéknyom és 5 mm közötti mennyiség esett, és a már régóta igen száraz Orosháza környékét ezúttal is elkerülte a csapadék. 15 mm körüli összeg esett viszont az aszály sújtotta Kisalföldön, bár itt ennél jóval többre lenne szükség. (1. ábra) A legtöbb helyen feltöltődött a talajok felső része nedvességgel. A felszín közeli réteg a Kisalföld és a Tiszántúl kivételével sárossá vált, telítődött (2. ábra). A felső 50 cm nedvességviszonyai a legtöbb helyen kielégítőek, kritikusan száraz talajok Győr környékén és foltokban az Alföld déli felén vannak (3. ábra).
A hőmérséklet a Dunántúlon már kedden 30 fok alá esett vissza, a Tiszántúlon viszont még 35 fok fölötti maximum értékek voltak jellemzőek, 16 fokos különbség alakult ki a nyugati és a keleti határszél között (4. ábra). Szerdán már keleten is lehűlt az idő, északkeleten a 20 fokot sem érte el a legmelegebb órák hőmérséklete.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek a hét első napjaiban még jelentősen növekedtek, jelenleg többnyire 1140 és 1240 foknap között járnak az országban (5. ábra). Ennél alacsonyabb értékek a Dunántúl nyugati részén (és természetesen a hegyeinkben), míg magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg, és a különbség a keleti és a nyugati területek között egyre nő. A 2018-as hőösszeg értékektől vett eltérés - ami a tavalyi igen meleg és az idei hűvös május miatt vált jelentőssé – nem változott számottevően, jelenleg mintegy 170-200 foknappal vannak elmaradva az idei értékek. A sokéves átlaghoz képest kis többlet mutatkozik, mely jelenleg mintegy 50-100 foknap körül alakul, délen vannak néhol ennél jelentősen magasabb értékek is. Így mindez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül a szokásos időben következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink az augusztus első dekádjára vonatkozó állapotokat tükrözik. Az időszak első fele kimondottan csapadékos volt, így az index értéke, azaz a zöld növényi tömeg mennyisége az előző időszakhoz képest az ország nagy részén határozottan növekedett, pedig az év ezen szakában már rég túl van az éves maximumán. Az anomália térkép is „kizöldült” az ország túlnyomó részén, a pozitív eltérés dominál, azaz többnyire jó állapotúak, az átlagosnál erősebbek a kultúrák. Ugyanakkor a szárazsággal sújtott Kisalföldön és kisebb mértékben a Jászság területén is az átlagosnál alacsonyabb értékek a jellemzők. Az erősen mozaikos (a sűrűn váltakozó vörös és sötétzöld) foltok a vetésforgó során az évente eltérő kultúrák miatt alakulnak ki.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be Győr, Kaposvár, Kecskemét, Békéscsaba és Nyíregyháza térségére vonatkozó agrogramokon* (6., 7., 8., 9. és 10. ábra). Győr környékén május végén még optimális volt a tenyészidőszak eleje óta összegzett csapadék, az azóta tartó száraz időszak miatt azonban a két görbe eltávolodott egymástól, az optimálisnak alig több, mint fele a lehullott mennyiség. Ezzel együtt a talaj nedvességvesztése is csaknem folyamatos az elmúlt két és fél hónapban, és június vége óta a kritikus 40%-os érték alatt van a talaj felső fél méteres rétegének nedvességtartalma, az elmúlt napok esői sem tudták feltölteni. Ilyen körülmények között a kukoricát öntözni kell, ahol ez nem történik meg, ott elszáradnak a növények. Ezzel szemben a Dunántúl déli, délnyugati felén, így Kaposvár térségében is a július-augusztus fordulóján illetve a hét elején hullott esőknek köszönhetően bőven meghaladja a csapadék mennyisége az optimális értéket, és ezzel együtt a talajban is bőven van nedvesség. Békéscsaba környékén szintén több esett az optimálisnál a tenyészidőszak során, ugyanakkor a héten csak nagyon kis mennyiségű csapadék öntözte a talajt, ami tíz napja folyamatosan veszít nedvességtartalmából, de még vannak tartalékai. A Kiskunságban, Kecskemét térségében az optimálistól egyre jobban elmarad az összegzett csapadék, és a talaj felső 50 cm-ének nedvességtartalma már a kritikus 40% körül alakul. Nyíregyháza környékén még július utolsó dekádjában töltődtek fel bőségesen a talajok, azóta folyamatos a nedvességvesztés, de még kitartanak a tartalékok. A görgetett hőösszeg országszerte kevéssel az ideális alatt alakul, de nem olyan mértékben, hogy ez hátráltatná a kukorica fejlődését.

A napraforgó egyre többfelé a citromérés, a kukorica pedig a szemképződés fenológiai fázisában jár. A hőösszeg eloszlásnak megfelelően a keleti országrészben kissé előrébb járnak a növények a Dunántúlhoz képest. A legtöbb helyen szépen fejlettek az állományok, száraz, szinte kisült táblák a Kisalföldön, főként Győr térségében figyelhetők meg. A korai szőlőfajtáknál már megkezdődött a szüret. A múlt hét száraz, forró időjárása bár a gombás megbetegedéseket visszaszorította, ugyanakkor a kártevők elszaporodásának kedvezett, az azóta hullott csapadék pedig fokozta a gyomképződést.

A következő napokban jellemzően száraz, egyre melegebb időre van kilátás. Pénteken még átvonul fölöttünk egy frontrendszer, ezért akkor kicsit több lesz a felhő, és elszórtan záporok, zivatarok is kialakulnak, nagyobb valószínűséggel a Dunántúl és a középső országrész területén. Szombaton már csak északkeleten lehet egy-egy futó zápor, de a jövő hét közepéig nem várható csapadék, tehát ismét a talajok száradására kell számítani, csak a reggeli harmat nedvesíti a felszínt. A hét eleji viharos idő után a hét második felében már csak élénk széllökések várhatók, csütörtökön keleten, a többi napon főként a Dunántúlon, de a késő délutáni és esti órák mindenhol alkalmasak lesznek a permetezésre. Erős szél csak szerdán valószínű. A hőmérséklet ismét emelkedni kezd. A minimum értékek eleinte 10, 15 fok között, majd vasárnaptól egyre többfelé kevéssel 15 fok fölött alakulnak, a maximumok pedig szombatig jellemzően 23, 28 fok között, majd vasárnaptól egyre nagyobb területen 30 fok fölött várhatók. A hőösszeg növekedése is napról-napra intenzívebbé válik, a jövő hét közepére a hegyvidéki területek kivételével mindenütt meghaladják az 1200, a Tiszántúlon többfelé az 1300 foknapot is.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. augusztus 15.


* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2019. augusztus 14-ig (mm)


2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2019. augusztus 14-én (%)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. augusztus 14-én (%)


4. ábra
Maximum hőmérsékletek 2019. augusztus 13-án (Celsius fok)


5. ábra
Kukorica növekedési foknap (hőösszeg) 2019. augusztus 13-ig (részletes magyarázat a szövegben)


6. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. augusztus 14-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2019. augusztus 14-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2019. augusztus 14-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. augusztus 14-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2019. augusztus 14-ig
(részletes magyarázat a szövegben)