Megszűnik a hőség és csapadék is öntözi a talajokat

A múlt hét második felében csak csütörtökön hullott némi csapadék a Dunántúlon és az Alföld déli felén, de csak kevés helyen érte el az 5 mm-t. Azóta országszerte száraz az idő. Augusztus első dekádjának csapadékösszege, ami jellemzően 10 és 30 mm között alakult (1. ábra), többnyire még a hónap első három napján esett.
A talajok felszín közeli része sokat száradt az elmúlt napokban. A felső 50 cm-es réteget tekintve a Dunántúl délnyugati felén, a Tiszántúl nagy részén és az Északi-középhegységben még kielégítőek a nedvességviszonyok, északnyugaton és az Alföldön azonban egyre nagyobb foltokban csökken 40% alá a talajnedvesség, ami már kritikusan száraznak számít (2. ábra). Tartós szárazság a Kisalföldet, főként a Győr környéki területeket sújtja, ott május vége óta az átlagos csapadékösszegnek csak mintegy harmada esett.
Az átlaghőmérséklet a múlt hét közepe óta jellemzően több fokkal meghaladja a sokéves átlagot (3. ábra), csak csütörtökön alakultak átmenetileg 30 fok alatt a maximum értékek, a hétvégén azonban már országszerte 32 fok fölött volt a legmelegebb órák hőmérséklete.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelentősen növekedtek az elmúlt napokban, jelenleg többnyire 1100 és 1200 foknap között járnak az országban (4. ábra). Ennél alacsonyabb értékek a Dunántúl nyugati részén (és természetesen a hegyeinkben), míg magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg, de a területi eloszlás igen érdekes képet mutat. A 2018-as hőösszeg értékektől vett eltérés - ami a tavalyi igen meleg és az idei hűvös május miatt vált jelentőssé – nem változott számottevően, jelenleg mintegy 170-200 foknappal vannak elmaradva az idei értékek. A sokéves átlaghoz képest kis többlet mutatkozik, mely mintegy 40-100 foknap körül alakul, délen vannak néhol ennél jelentősen magasabb értékek is. Így mindez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül a szokásos időben következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink a július végére, augusztus elejére vonatkozó állapotokat tükrözik. Az index értéke, azaz a zöld növényi tömeg mennyisége országszerte túl van már a maximumán, de az előző időszakhoz képest nem csökkent számottevően, ami a meglehetősen csapadékos időszaknak köszönhető. Az anomália térképen az ország keleti felén, különösen a Tiszántúlon még mindig a pozitív eltérés dominál, azaz többnyire jó állapotúak, az átlagosnál erősebbek a kultúrák. Ugyanakkor a Mezőföld térségében és a szárazsággal sújtott Kisalföldön az átlagosnál alacsonyabb értékek a jellemzők. Az erősen mozaikos (a sűrűn váltakozó vörös és sötétzöld) foltok a vetésforgó során az évente eltérő kultúrák miatt alakulnak ki.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be Győr, Kaposvár, Kecskemét, Békéscsaba és Nyíregyháza térségére vonatkozó agrogramokon* (5., 6., 7., 8. és 9. ábra). Győr környékén május végén még optimális volt a tenyészidőszak eleje óta összegzett csapadék, az azóta tartó száraz időszak miatt azonban a két görbe eltávolodott egymástól, az optimálisnak nem egészen a 60%-a a lehullott mennyiség. Ezzel együtt a talaj nedvességvesztése is csaknem folyamatos az elmúlt két hónapban, és június vége óta a kritikus 40%-os érték alatt van a talaj felső fél méteres rétegének nedvességtartalma. Ilyen körülmények között a kukoricát öntözni kell, ahol ez nem történik meg, ott elszáradnak a növények. Ezzel szemben a Dunántúl déli, délnyugati felén, így Kaposvár térségében is a július-augusztus fordulóján hullott esőknek köszönhetően bőven meghaladja a csapadék mennyisége az optimális értéket. Ezzel együtt a talaj is rendelkezik nedvesség tartalékokkal, bár az elmúlt egy hét folyamán folyamatosan száradt. Hasonló a helyzet Békéscsaba környékén is. A Kiskunságban, Kecskemét térségében bár az optimálistól nem sokkal marad el az összegzett csapadék, de a homokos talaj ezt gyorsan elnyelte, és a felső 50 cm nedvességtartalma csak 40% körül alakul. Nyíregyháza környékén még július utolsó dekádjában töltődtek fel bőségesen a talajok, azóta folyamatos a nedvességvesztés, de még kitartanak a tartalékok. A görgetett hőösszeg országszerte kevéssel az ideális alatt alakul, de nem olyan mértékben, hogy ez hátráltatná a kukorica fejlődését, a július első felében kialakult hiány azóta nem növekszik.  

A napraforgó jellemzően a magképződés, a kukorica pedig már sokfelé a szemképződés fenológiai fázisában jár. A hőösszeg eloszlásnak megfelelően a keleti országrészben kissé előrébb járnak a növények a Dunántúlhoz képest. A július végi, augusztus eleji csapadékos időszaknak köszönhetően a legtöbb helyen szépen fejlettek az állományok, száraz, szinte kisült táblák Győr térségében figyelhetők meg. Az elmúlt egy hét szárazabb időjárása a gombás megbetegedéseket is visszaszorította. A korai szőlőfajtáknál már megkezdődött a szüret.   

A következő napok enyhülést hoznak a hőségben. Kedden hajnalban északnyugat felől egy hullámzó frontrendszer éri el a Kárpát-medencét, melynek hatására kedden az ország nagy részén már több lesz a felhő, és eleinte csak nyugaton, majd a nap második felétől egyre többfelé lehet záporokra, zivatarokra is számítani. Ezzel együtt a hőmérséklet is több fokkal visszaesik, a 30 fok fölötti maximumok már csak a Tiszántúlon lesznek jellemzőek, ott csak szerdától érezteti hatását a front. Szerdán eleinte országszerte borult, csapadékos időre van kilátás, majd nyugat felől megkezdődik a felhőzet csökkenése. A csapadék is nyugatról kelet felé helyeződik majd, a keleti országrészben szerdán estig várható eső, zápor. Jellemzően 10 és 30 mm közötti mennyiség valószínű, de főként a középső országrészben helyenként ennél több is várható. A talajok felszín közeli rétegei feltöltődnek nedvességgel, amire az elmúlt napok forró, száraz időjárása után nagy szükség van. A hét második felében, csütörtöktől szárazabbá válik időjárásunk, csak elszórtan fordulhat elő egy-egy zápor, zivatar pénteken és szombaton. A front átvonulásával kedden és szerdán többfelé megerősödik az északira, északnyugatira forduló szél. Szerdán és csütörtökön a legtöbb helyen 25 fok alatt alakul a legmelegebb órák hőmérséklete, majd péntektől ismét melegedés kezdődik, és vasárnap már 30 fok körüli maximumokra van kilátás. A hajnali minimum értékek is 10, 15 fokra esnek vissza, ami főként a hét második felében jelentős napi hőingást eredményez majd. Az elmúlt napokban jellemző jelentős hőösszeg növekedés kissé megtorpan a hét közepén, a hét végére 1160 és 1260 foknap közötti értékek lesznek jellemzők.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. augusztus 12.

* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2019. augusztus 11-ig (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. augusztus 11-én (%)

3. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2019. augusztus 11-én (Celsius fok)

4. ábra
Kukorica növekedési foknap (hőösszeg) 2019. augusztus 11-ig (részletes magyarázat a szövegben)

5. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. augusztus 11-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

6. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2019. augusztus 11-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2019. augusztus 11-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. augusztus 11-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2019. augusztus 11-ig
(részletes magyarázat a szövegben)