2024. április 16. kedd
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2019. július 15. 15:11

Melegedő, nagyrészt száraz idő segíti a mezőgazdasági munkákat

Sokfelé átnedvesedtek a talajok a múlt hét második felében, de a csapadék záporos, zivataros jellegéből adódóan továbbra is maradtak igen száraz területek az országban. A hűvös idő után a héten eleinte csak kis mértékben, majd a hét második felében határozottabban melegszik az idő, amire az érésben lévő gyümölcsöknek és a kapás növényeknek egyaránt nagy szüksége van.

Az elmúlt napokban sokfelé voltak záporok, zivatarok, néhol hevesebb felhőszakadások is az országban, és ezúttal – a megelőző időszakkal ellentétben – a déli, délnyugati országrészben hullott kevesebb csapadék. Jellemzően 5 és 15 mm közötti mennyiség esett, de foltokban 20-40 mm is előfordult. A Dunántúl déli felén valamint az északi, északkeleti határszélen azonban csak igen kevés vagy egyáltalán semmi csapadék nem volt (1. ábra). Az ország északi kétharmadán sokat javult a talajok vízellátottsága a múlt hét közepi állapotokhoz képest, főként a felszín közeli talajréteg nedvesedett át sokfelé (2. ábra). Ugyanakkor a felső 50 cm-t tekintve továbbra is vannak területek, például Győr környékén, ahol az elmúlt egy hónapban a legkevesebb esett, illetve a Siófok – Sátoraljaújhely vonal mentén többfelé, ahol kritikusan száraz a talaj (3. ábra). Az alsóbb, 50 és 100 cm közötti talajréteg nedvességtartalma a legtöbb helyen még kielégítő, bár június közepe óta csökkenő tendenciát mutat.
A hőmérséklet mintegy 3-4 fokkal elmaradt az ilyenkor megszokott értékektől (4. ábra). A hűvös, a hét közepén többfelé 10 fok alatti hajnalok után napközben is csak 21, 26 fokig melegedett a levegő. A napi minimumhőmérséklet rekordja két napon is megdőlt.     

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 740 és 850 foknap között járnak az országban (5. ábra). A növekedés a délkeleti országrész kivételével mindenütt lelassult, a legalacsonyabb értékek a Dunántúl nyugati részén, míg a magasabbak a keleti, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2018-as hőösszeg értékektől vett eddig is jelentős eltérés tovább nőtt, jelenleg mintegy 130-180 foknappal vannak elmaradva az idei értékek. A sokéves átlaghoz képesti többlet is csökkent, de még mindig 50-70 foknap körül alakul, és jellemzően keleten vannak ennél magasabb értékek. Így mindez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül a szokásos időben következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt. Ugyanakkor sok növénynél kulcsfontosságú a májusi hőmérséklet, mely hónap az idén hűvösebb volt az átlagosnál, az akkor kialakult fejlődésbeli lemaradást a meleg június is csak részben pótolhatta, az az egész szezonon végighúzódhat.

A kalászos növények és az őszi káposztarepce az érés fenológiai fázisában vannak, a repcét és az árpát a legtöbb helyen már learatták, zajlik a búza aratása is. A napraforgó és egyre többfelé a kukorica is virágzik, optimális fejlődésükhöz meleg, csapadékos időre lenne most szükség. Az elmúlt napok csapadéka jól jött számukra, de most már a melegre is nagy szükség lenne. Ugyanakkor a megnövekedett páratartalom a kórokozóknak is kedvezett.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink a június végére vonatkozó állapotokat tükrözik. Az index értéke országos átlagban már túl van a maximumán, a nyár során lassú csökkenés a jellemző (az egyes szántóföldi kultúráknál külön-külön jelentős különbségek vannak). A zöld tömeg mennyisége nagy területen jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, hiszen a kalászosok és az őszi káposztarepce is beérett, fokozatosan elvesztette zöld tömegét. Az anomália térképen még mindig a pozitív eltérés dominál az országban, azaz többnyire jó állapotúak, az átlagosnál erősebbek a kultúrák, de a megelőző időszakhoz képest már többfelé láthatók az átlagosnál alacsonyabb értékek is. A zöld tömeg átlagtól vett eltérésének területi eloszlása - ahogy el is várjuk - egybevág az elmúlt hetek csapadékeloszlásával. Az erősen mozaikos (a sűrűn váltakozó vörös és sötétzöld) foltok a vetésforgó során az évente eltérő kultúrák miatt alakulnak ki.

Az őszi vetésű kalászosok (és valamennyire a repce) számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be Kaposvár térségére vonatkozó agrogramon* (6. ábra). Bár országszerte aszályos körülmények uralkodtak ősszel és most áprilisban is, a délnyugati országrészben ez nem volt olyan súlyos, mint az ország más részein, itt ekkor sem, és azóta sem csökkent a talajnedvesség a kritikus értékek alá.  A tenyészidőszak során megkapta a növény a szükséges csapadékmennyiséget. A hőmérséklettel sem volt komoly probléma, az enyhe őszi, és kora tavaszi időnek köszönhetően az őszi búzára számított hőösszeg országszerte, így itt is az optimális érték fölött jár az átlagosnál hűvösebb május ellenére is.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr, Kecskemét és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (7., 8. és 9. ábra). Áprilisban még jelentősen elmaradt az ideálistól a csapadék, és így a talajnedvesség is. Májusban jócskán bepótlódott a hiány, feltöltődött a talaj, majd a nyár első részében a keleti és a déli országrész részesült bővebben esőben. Békéscsaba térségében jelenleg is optimális a talajnedvesség, a kukorica szépen fejlődik. A Tiszántúl északabbi részein, így Nyíregyháza térségében is azonban körülbelül 40 mm csapadék hiányzik a vetés óta, és a talajnedvesség a kritikus 40%-os érték felé közelít. A Kisalföld még ennél is jóval szárazabb, itt közel 100 mm a hiány, és a talajnedvesség a száraz április után július eleje óta ismét a kritikus szint alatt van, vagyis a kukorica optimális fejlődéséhez öntözni kell. A napi középhőmérséklet április első részében még országszerte az ideális fölött alakult, de már április utolsó hetétől május végéig tartósan az alatt maradt, tehát még az országos viszonylatban melegnek számító keleti országrészben is fázott a növény. Júniusban és július első hetében már ideálisan alakult a kukorica számára a hőmérséklet, az elmúlt hét hűvös időjárása miatt a görgetett hőösszeg azonban elmarad az optimálistól.

Az előttünk álló héten jellemzően napos, gomolyfelhős időre van kilátás. A hét első felében nem várható számottevő csapadék, majd csütörtökön a Dunántúlon, pénteken országszerte, szombaton már csak északkeleten lehet elszórt záporokra, zivatarokra számítani, de területi átlagban ezekből sem valószínű nagy mennyiség. Összességében a hét végére a legtöbb helyen veszítenek a talajok jelenlegi nedvességtartalmukból mind a felszín-közeli, mind a mélyebb rétegekben. A hét első felében meglehetősen száraz lesz a levegő, 40% alatt alakul a relatív páratartalom a legmelegebb órákban, ami jót tesz a különböző kórokozók elleni védekezésben. A hét második felében kialakuló zivatarok környezetében kissé párásabbá válik majd a levegő. Szerdáig még többfelé zavarhatja napközben élénk szél a növényvédelmi munkákat, csütörtöktől azonban mérséklődik a légmozgás, és legfeljebb zivatarfelhők környékén támad fel átmenetileg a szél. Melegszik az idő, bár a hét első felében helyenként még 10 fok alá csökken a hajnali hőmérséklet, de napközben már 25 és 30 fok közé melegszik a levegő, tehát nagy lesz a napi hőingás. A hétvégétől egyre többfelé kell kánikulára, és ezzel együtt intenzív hőösszeg növekedésre számítani.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. július 15.


* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2019. július 14-én (mm)


2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2019. július 14-én (%)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. július 14-én (%)


4. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2019. július 14-én (Celsius fok)


5. ábra
Kukorica növekedési foknap (hőösszeg) 2019. július 14-ig (részletes magyarázat a szövegben)


6. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2019. július 10-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. július 14-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. július 14-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2019. július 14-ig
(részletes magyarázat a szövegben)