2024. november 24. vasárnap
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2019. június 24. 11:46

Érést segítő száraz idő

Az elmúlt napokban az ország jelentős részén ismét feltöltődött a talaj nedvességgel. A folytatásban száraz, meleg idő jön, így ideálisak a körülmények a nyári kapásnövények fejlődésére, a kalászosok és a repce érésére, de a most érő gyümölcsök számára is. Ezzel együtt a gyomokkal, a kártevőkkel és a kórokozókkal is számolni kell.

Június 16. (vasárnap) óta tart a zivataros, felhőszakadásos időjárás. Minden nap voltak az országban kisebb-nagyobb kiterjedésű zivatarrendszerek, melyekből országszerte igen komoly mennyiségű csapadék hullott (1. ábra). A záporos csapadékra jellemzően rendkívül nagy volt a különbség a területi és időbeli eloszlásban, így hatalmas különbségek alakultak ki az országban. Sokfelé súlyos károkat okozó felhőszakadás és villámárvíz alakult ki, máshol pedig csak egy-két csepp hullott. A hét végig kimaradt a csapadékból többek között az északnyugati határszél és Fejér megye nagyobb része, de a végül ez a terület is kapott valamennyit. A hirtelen lezúdult eső sokfelé nem tudott kellően beszivárogni a talajba, a lejtős területekről lefolyt. Azért az országban jellemzően több hullámban és több napon érkezett a csapadék, így jelentős része mégiscsak jól hasznosul. A 90 napos csapadékösszeg sokkal magasabb a sokéves átlagnál, azzal együtt is, hogy a 90 napba az aszályos április is beleesik (2. ábra). A talaj felszíne országszerte sáros, a fölső 100 cm-es réteg nedvességtartalma az ország döntő részén kifejezetten kedvező, sokfelé teljesen telített (3. ábra).

Az őszi vetésű kalászos növények és az őszi káposztarepce az érés fenológiai fázisában van. A napraforgó és a kukorica fejlődése a meleg, nedves időben nagyon gyors, optimálisak az körülmények. A gyomok, a kártevők és a gombás fertőzések számára is ideális ez az időjárás. A folytatásban várható meleg, száraz idő a meggy, a barack, a ribizli, a málna és a dinnye érésére, betakarítására kedvező. A kalászosokra is innentől kezdve egészen a betakarítás végéig meleg, száraz idő lenne az ideális, melyre - legalábbis az előttünk álló héten - minden esély meg is van.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 500 és 600 foknap között, igen intenzív növekedésben vannak az országban (4. ábra). Az alacsonyabb értékek a Dunántúl nyugati részén, míg a magasabbak a keleti, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2018-as hőösszeg értékektől jelentősen, mintegy 170-220 foknappal vannak elmaradva az idei értékek, a sokéves átlagtól való korábbi elmaradás azonban az ország döntő részén megszűnt, sőt északkeleten már 50-60 foknapos előny is kialakult. Ez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásos időben következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink a június első felére vonatkozó állapotokat tükrözik. Az index értéke a maximumhoz közeli ebben az időszakban. Ahogy az erről szóló, vegetációs indexek idősorát vizsgáló tanulmányunkban részletesen bemutattuk, az NDVI index országosan, a szántóföldi kultúrák átlagában és az erdőkben is május legvégén, június legelején éri el a maximumát. A nyár során lassú csökkenés a jellemző (az egyes szántóföldi kultúráknál külön-külön jelentős különbségek vannak). A zöld tömeg mennyiségében ebben az évben főleg a Dunántúlon ez a csökkenés már elkezdődött, míg az Alföld déli részén további az emelkedés. Ez talán annak köszönhető, hogy arrafelé nagy a kukorica és a napraforgó vetésterülete, melyek ebben az időszakban rohamosan fejlődnek. Az anomália térképen az Alföldön jelentős pozitív eltérést látunk (6. ábra), azaz kifejezetten jó állapotúak, az átlagosnál erősebbek a kultúrák, mely mindenképpen jó hír. Másfelé az országban átlag körüli értékeket találunk. Az erősen mozaikos (a sűrűn váltakozó vörös és sötétzöld) foltok a vetésforgó során az évente eltérő kultúrák miatt alakulnak ki.

Az őszi vetésű kalászosok (és valamennyire a repce) számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a Győr és Békéscsaba körüli terültre vonatkozó agrogramokon* (7. és 8. ábra). Aszályos körülmények uralkodtak ősszel és most áprilisban is. Ezekben az időszakokban nagyon száraz volt a talaj, nem tudott kikelni, majd fejlődni a növény. A későbbi esők ezt az elmaradást már nem tudták korrigálni, de sokat segítettek. Győr térsége és jellemzően az északnyugati országrész jelenleg kissé „kilóg” az országból, arrafelé mostanában kevesebb esett, de ez a kalászosok szempontjából talán még inkább kedvező is, mert kisebb a gombás fertőzésekre való hajlam. A hőmérséklettel nincs komoly probléma, az enyhe őszi, és kora tavaszi időnek köszönhetően az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár és Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (8. és 9. ábra). Áprilisban még jelentősen elmaradt az ideálistól a csapadék és így a talajnedvesség is. Májusban jócskán bepótlódott a hiány, feltöltődött a talaj, majd júniusban ismét visszacsökkent a talajnedvesség. Az elmúlt napok bőséges csapadéka miatt az országban, mint ahogy Kaposváron is ideális a talajnedvesség, a kukorica szépen fejlődik, szinte „kívánni sem lehetne jobbat”. Nyíregyháza és általában a Nyírség valamivel kevesebbet esőt kapott az elmúlt héten, pont ezért mutatjuk ezt a területet, de gond arrafelé sincs. A napi középhőmérséklet április első részében még az ideális fölött alakult, de már április utolsó hetétől május végéig tartósan az alatt maradt, tehát még az országos viszonylatban melegnek számító keleti országrészben is fázott a növény. Júniusban már ideálisan alakult a kukorica számára a hőmérséklet.

A következő napokban szárazra fordul időjárásunk, területi átlagban jövő hétfőig csak délkeleten (ma) és északkeleten (csütörtökön) hullhat 2-5 mm csapadék. Nagyon erős lesz a párolgás, hiszen bőven van miből, így a talaj vízkészlete 20-30 mm-rel is csökkenhet egy hét alatt. A hosszú nappalok, a kevés felhő miatt sok lesz a növények számára fontos napsütés. Egyre melegszik a levegő, a csúcsot valószínűleg szerdán-csütörtökön éri el, amikor jellemzően 35 fokot közelítő maximumok várhatók. Csütörtökön ékezik egy gyenge hidegfront, mely a jelenlegi számítások szerint csak északkeleten okoz elszórt záporokat, zivatarokat. A front után majd 5-6 fokot csökken a hőmérséklet. Egy derült napon egyébként ilyentájt a hőmérséklet 16 óra körül tetőzik. A hőösszeg intenzíven fog gyűlni, a 10 fokos bázissal számolt egy hét alatt mintegy 100 foknapot emelkedik, a hét végére délkeleten már 700 foknap közelébe emelkedik. A páratartalom eleinte, főleg az éjszakai és hajnali órákban a sáros talaj miatt még magas marad (80-95%), így a gombás megbetegedések számára egyelőre kedvezőek lesznek a körülmények. Azonban napról napra szárad a levegő, a hét közepétől napközben már sokfelé 40 % alá csökken a nappali órákban a páratartalom. Szerdán-csütörtökön a legmelegebb órákban átmenetileg légköri aszály is kialakulhat. Az északias szél hétfőn és kedden főleg északkeleten lesz élénk, majd csütörtökön, pénteken és szombaton már sokfelé megerősödik. A többi napon nem várható számottevő légmozgás. A hosszabb távú, de ezzel együtt bizonytalanabb előrejelzések szerint a következő héten is marad a nagyrészt száraz, meleg idő.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. június 24.


* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2019. június 23-ig (mm)


2. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2019. június 23-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 100 cm-es rétegében 2019. június 23-án (%)


4. ábra
Kukorica növekedési foknap (hőösszeg) 2019. június 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)


5. ábra
Az NDVI műholdas méréseken alapuló vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól


6. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. június 23-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. június 23-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2019. június 23-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2019. június 23-ig
(részletes magyarázat a szövegben)