Egyenlőtlen területi eloszlású csapadék

A múlt héten csapadékosabbra fordult időjárásunk, kedden, csütörtökön és pénteken nagy területre kiterjedően hullott eső, zápor. A csütörtökről péntekre virradó éjszaka, valamint pénteken károkozó széllel és apróbb szemű jéggel járó zivatarok is kialakultak. Ezt követően pár nap szárazabb és napos idő után keddtől záporos, zivataros idő következett. A csapadék területi eloszlása igen nagy különbségeket mutat. Összességében az elmúlt 10 nap során a középső és az északi országrészben hullott nagyobb, 20-40 mm közötti mennyiség, míg a Rába tágabb térségében és az Alföld jelentős részén csak 2-10 mm esett (1. ábra). Ezen utóbbi területeken a talaj felső rétege tovább veszített nedvességtartalmából, különösen a Kisalföldön és az Alföldön vannak területek, ahol a felszín közeli réteg kritikusan ki van száradva (2. ábra), a nyári növények szempontjából errefelé aszály van (3. ábra). A 30 és a 90 napos csapadékösszegben hazánk délnyugat-északkeleti tengelyének tágabb térségében van pozitív eltérés a sokéves átlaghoz képest, míg északnyugaton és délkeleten kevesebb esett az elmúlt egy illetve három hónapban az ilyenkor szokásosnál (4. és 5. ábra). A fél méternél mélyebb talajréteg nedvességviszonyai is ezeket a területi különbségeket tükrözik, bár ebben a mélységben egyelőre országszerte jó nedvességtartalékok állnak rendelkezésre a növények számára egy esetleges tavasz végi vagy nyári szárazabb időszakra (6. ábra).
A hőmérséklet igen változatosan alakult az elmúlt egy hét során: csütörtökön megdőlt a napi maximum hőmérsékleti rekord 30 fok fölötti értékkel (7. ábra). Pénteken a tartósan borult, csapadékos időben napközben alig emelkedett a hőmérséklet, ami az előző naphoz képest többfelé 10-14 fokkal esett vissza, majd a hétvégén kevés felhő mellett 10 fok alá csökkentek a minimumok (8. ábra). Ezen a héten már melegedett a levegő, a jellemző a 25 fok körüli csúcsérték volt.
Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga jelenleg 15-18 fok között alakul.  

Az őszi vetések tavaszi fejlődése a kedvező hőmérséklet és talajnedvesség hatására jól halad (9. ábra), a repce virágzik (10. ábra), a búza a szárbaindulás fenológiai fázisában jár (11. ábra).
A kukorica és napraforgó csírázásához, korai fejlődéséhez a hőmérsékleti viszonyok igen jók, a felszín közeli talajréteg azonban többfelé túlságosan száraz. A folytatásban érkező záporok és meleg idő kedvező lesz a már elvetett magok keléséhez és fejlődéséhez.
A legtöbb gyümölcsfánk hazánk nagyobb részén már elvirágzott vagy a virágzás végén jár, míg az alma és a körte sokfelé most virágzik, melyre a meleg időjárás kedvező.

Az elmúlt napokban hulló csapadék miatt többször, sokfelé volt nedves a növények levélének felülete (12. ábra), főként múlt pénteken alakult ki nagy területre kiterjedő tartós levélnedvesség. Ezen kívül ezen a héten kedden és szerdán is sokfelé esett, ráadásul estefelé, így a levelek csak másnap délelőtt száradtak meg. Ez kedvező feltételeket teremtett a gombás megbetegedések terjedéséhez. Hosszabb párás időszak múlt pénteken alakult ki, ezen kívül a elsősorban az éjszakai órákban volt magas a páratartalom, napközben lecsökkent a relatív nedvesség.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az április első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke országszerte jelentősen növekszik. Az anomália térképen hazánk területén pozitív eltérés figyelhető meg, vagyis a sokéves átlagnál fejlettebb a növényzet, a szokásosnál jóval előrébb jár a tavaszi zöldülés.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 80 és 110 foknap között alakul. Ez a tavalyi értéktől mintegy 10-30 foknappal elmarad, a sokéves átlagot viszont ugyanennyivel meghaladja. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció tavaszi fejlődése a tavalyitól kissé le van maradva, de a sokéves átlagnál valamivel előrébb jár.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (13. és 14. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet. Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén 10-30 (délnyugaton 110) mm-rel az optimális mennyiség fölött alakul, a délkeleti országrészben van 40-50 mm elmaradás.
A halmozott hőösszeg viszont jócskán meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban szombatig még sokfelé kell csapadékra számítani, nyugaton tartós eső is lehet, keleten inkább záporok, zivatarok várhatók. Gyakran és tartósan lesz nedves a növények levélzete, ami a gombás betegségek elszaporodásának kedvez. Vasárnaptól száraz, napos időszak következik. Csapadékra legközelebb a jövő hét végén van esély. Összességében 10-30 mm közötti csapadékra van kilátás, nagy területi változékonyság mellett. Keleten, délkeleten azonban ennél kevesebb valószínű. A legtöbb helyen átnedvesedik a felső talajréteg, ami kedvez a nyári kapás növények korai fejlődésének, de főként az Alföldön lehetnek területek, ahol a talajok további nedvességvesztése lesz a jellemző. Pénteken és szombaton a borult, csapadékos, főleg nyugati területeken csak 15 Celsius fok közelében alakulnak a maximumok, keleten marad a 20-25 fokos hőmérséklet. Szombaton és vasárnap hideg léghullám érkezik észak felől, 20 fokos csúcsértékek lesznek a jellemzőek. A hajnalok vasárnaptól a jövő hét közepéig hidegek lesznek, a fagyzugokban gyenge fagyok is előfordulhatnak majd, de nem ez lesz a jellemző. A jövő héten lassan napról-napra melegszik majd a levegő.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. április 24.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2025. április 23-ig (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. április 22-én (%)

3. ábra
Mezőgazdasági aszályszint nyári kultúrákra 2025. április 23-án

4. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. április 23-ig (mm)

5. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. április 23-ig (mm)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2025. április 22-én (%)

7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2025. április 17-én (Celsius fok)

8. ábra
Minimum hőmérsékletek 2025. április 19-én (Celsius fok)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
Virágzó repce Miskolc térségében 2025. április 23-án (fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2025. április 23-án (fotó: Kovács Attila)

12. ábra
Vizes levél időtartam fásszárú növényekre a 2025. április 19. 8 órát megelőző 24 órában (óra)

13. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Győr térségére 2025. április 23-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

14. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2025. április 23-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)