2025. áprilisi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen van rossz állapotban (vörös területek) bolygónkon: többek között a Kelet-európai síkság nyugati részén, Szíria térségében, Mexikóban, illetve Ausztrália déli területein. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index a Kelet-európai síkságon, az USA középső vidékein, Marokkóban, Algériában, Mozambikban, valamint Szíriában mutat (2. ábra). A becsült márciusi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a trópusokon hullott, de sok esett Argentínában, Ausztrália északkeleti felén, és Európa mediterrán területein is. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány, de többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Afrika középső részein, Dél-Ázsiában, de Mexikóban is (4. ábra). 

Európa

2025 áprilisában két markánsan eltérő agrometeorológiai helyzet alakult ki Európában (5. ábra). Míg Közép- és Észak-Európát a szokásosnál jóval szárazabb időjárás jellemezte, amely jelentős talajnedvesség-hiányt okozott, addig Dél-Európa bőséges csapadékot kapott, ami javította a terméshozam-kilátásokat. Az őszi vetések fejlődését a száraz körülmények hátráltathatják, míg délen az optimális nedvességi viszonyok elősegítették a növények korai fejlődését.

Száraz volt az idő a vizsgált időszakban (2025. március 1. és április 12. között) Közép- és Észak-Európa jelentős részén, ezeken a területeken a szokásos csapadékösszegnek még a fele sem hullott (6. ábra). A szárazságot az átlagosnál magasabb hőmérsékletek kísérték, amelyek fokozott párolgást okoztak. Ez felgyorsította a növények fejlődését, ugyanakkor jelentős mértékben csökkentette a talajnedvességet. Bár a száraz periódus kezdetben segített a téli túlzottan csapadékos időszakból való kilábalásban, a további csapadék elengedhetetlen ahhoz, hogy ne romoljanak a terméshozam-kilátások.
Ugyanakkor kiterjedt csapadéktöbblet alakult ki az Ibériai-félsziget túlnyomó részén, Dél-Franciaország legdélebbi részein, valamint Olaszország és a nyugati Balkán egyes területein. Közép-Olaszország egyes régióiban a március–áprilisi időszakban túlzott mennyiségű csapadék hullott, ami a talajt telítetté tette. Amennyiben ez a szokásosnál nedvesebb időjárás tartós marad, az kedvezőtlenül befolyásolhatja az őszi vetések fejlődését.

Közép- és Kelet-Európában – így Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban, Románia nyugati és keleti részén, valamint Dél-Bulgáriában – két hideghullám és az ezekhez társuló csapadékos időjárás késleltette a tavaszi és nyári vetések megkezdését (7. ábra). Április elején sarkvidéki eredetű hideglevegő-betörés érte el Közép- és Kelet-Európát, valamint a Balkánt. Ennek nyomán több térségben havazás is előfordult, különösen április 6–9. között. Helyeként –10 °C-nál hidegebb éjszakák is előfordultak (8. ábra) annak ellenére, hogy korábban szokatlanul meleg időjárás uralkodott, néhol 20 °C-ot meghaladó csúcsértékekkel.

Az európai terméshozam-kilátások összességében kedvezőek, különösen Spanyolországban és Romániában várható átlag feletti hozam (9-12. ábra).

Vetési körülmények

Tavaszi árpa
Franciaországban a vetés gyors ütemben haladt, és március közepére be is fejeződött. Március száraz időjárása kedvezett a növények kelésének és fejlődésének, jelenleg a feltételek kedvezőek, az állomány a bokrosodási stádiumban van. A Benelux-államokban a vetés zökkenőmentesen zajlott, mivel február közepe óta kedvező volt az időjárás. Spanyolországban a vetés már februárra befejeződött, noha év elején az esőzések miatt akadtak késések – a növények általánosságban jó állapotban vannak. Írországban, Németországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában is jól haladt a vetés, amely április elejére szinte mindenhol befejeződött. Dánia és Svédország is megkezdte a vetést, kedvező körülmények között. Ugyanakkor e térségekben a talajnedvesség mostanra csökkenni kezdett, így a keléshez és kezdeti fejlődéshez elengedhetetlen lesz az eső az elkövetkező hetekben. A balti-tengeri térségben (különösen Litvániában és Lettországban) a szokásosnál melegebb idő elősegítette a vetés korai megkezdését, de jelenleg ott is csökken a talajnedvesség, esőre van szükség. Finnországban és Észtországban a vetés csak most kezdődött, eddig csak kis területeken történtek vetések. Lengyelországban a márciusi száraz és enyhe időjárásnak köszönhetően a vetés befejeződött, bár a tartós csapadékhiány a kelést hátrányosan befolyásolhatja. Magyarországon és Romániában a tavaszi árpa vetése szinte teljesen befejeződött; a száraz talajfelszín kedvezett a munkálatoknak, míg a közelmúlt csapadékai elősegítették a kelést és a kezdeti fejlődést.

Cukorrépa
Franciaországban, Németországban, Belgiumban és Hollandiában a viszonylag meleg időjárás és a száraz talaj lehetővé tette, hogy a cukorrépa vetése az átlagosnál korábban, március elején elkezdődjön a hosszabb tenyészidőszak alatt elérhető nagyobb hozam reményében. A vetés április közepére–végére várhatóan lezárul. Közép-Európában a vetési körülmények kezdetben ideálisak voltak, a vetés a március végi dekádban indult. Azonban a Németországot, Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Romániát április elején sújtó hideghullám késleltette a vetések befejezését, és helyenként károsíthatta a már kikelt növényeket is. Spanyolországban az Andalúziában tervezett cukorrépa-vetések már januárban befejeződtek. A fő termőterületen, Castilla y León régióban viszont a március–áprilisi esőzések jelentős részben késleltették a vetést. A spanyol termőterület idén valószínűleg csökken, mivel a gazdák jövedelmezőbb kultúrák felé fordultak. Olaszországban a vetés március elején kezdődött, de a magas talajnedvesség akadályozta a munkálatokat.

Kukorica
Áprilisban a kukorica vetési kampánya a legtöbb országban már megkezdődött, vagy épp most kezdődik. Olaszországban és Görögországban a vetés már csaknem befejeződött, a keléshez kedvezőek a feltételek. Görögországban az előző évinél nagyobb területet vethetnek be. Franciaországban is gyorsan elindult a vetés, hála a kedvező időjárásnak és talajállapotoknak. A Benelux-államokban, Németországban és Lengyelországban a vetések április második felében várhatók, bár Nyugat-Németország egyes térségeiben a megszokottnál korábban megkezdődtek. Ausztriában és Csehországban a vetés most indult, de további esőre van szükség, mivel a téli és kora tavaszi időszak után a talajnedvesség alacsonyabb az átlagosnál. Dél-Portugáliában és Dél-Spanyolországban a márciusi gyakori és bőséges csapadék hátráltatta a munkálatokat. Romániában, Magyarországon, Szlovéniában és Horvátországban a vetés kezdetét a márciusi sok csapadék és talajnedvesség késleltette. A kampányt ezen országokban, valamint Bulgáriában április elején egy hideghullám is megszakította.

Napraforgó
A csapadékszegény időjárás elősegítette a vetés kezdetét Franciaországban, ahol a száraz felső talajréteg miatt jól haladnak a munkálatok. Ugyanakkor a tartós csapadékhiány hátrányosan hathat a kelésre és a kezdeti növekedésre. Dél-Németországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában a vetés most kezdődött, és még csak szórványosan zajlik. Lengyelországban a talaj még túl hideg a vetéshez. Magyarországon és Horvátországban a vetés március utolsó harmadában vette kezdetét, de előbb a bőséges csapadék, majd április 7. körül a hideghullám késleltette a munkálatokat. Romániában és Bulgáriában a vetés időben elindult március harmadik dekádjában a meleg időnek köszönhetően, de a március végi esőzések és áprilisi fagyok lassították az előrehaladást. Az előrejelzések szerint idén Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Horvátországban is nőhet a napraforgóval bevetett terület. Olaszországban jelenleg az időjárási és talajviszonyok minden térségben kedveznek a vetéshez.

Burgonya
A burgonya vetése egyes országokban előrehaladott, máshol a szokásos időben vagy kissé később zajlik. A nagy termelők közül Németországban és Hollandiában gyorsan haladtak a szántóföldi munkák, köszönhetően a február vége óta uralkodó kedvező időjárásnak. Március száraz időjárása Franciaországban és Lengyelországban is lehetővé tette az átlagosnál kissé korábbi vetést. A február közepe óta tartó száraz idő ugyan kedvezett a szántóföldi munkáknak, de a hosszan tartó csapadékhiány veszélyeztetheti a kelést és a korai fejlődést – különösen Lengyelországban, Németországban, Dániában és Hollandiában, ahol csökken a talajnedvesség. Ezzel szemben Portugáliában és Spanyolországban a csapadéktöbblet hátráltatta a szántóföldi munkákat, ami késleltette a vetéseket. Hollandiában és Spanyolországban a 2024-es évhez képest nőtt a vetésterület.

Amerikai Egyesült Államok
Április elején történelmi léptékben is jelentős esőzések sújtották a középső és keleti országrészt, különösen a Texas és Kentucky közötti területet, ahol helyenként 200-400 mm csapadék hullott. Súlyos árhullámok alakultak ki, különösen Arkansas és az Ohio-völgy térségében, elárasztva szántóföldeket és megnehezítve a tavaszi munkálatokat. A viharos időszakban több mint 100 tornádó alakult ki, komoly károkat okozva. A síkvidéki esők és havas esők ugyanakkor jótékonyan hatottak a talajnedvességre a préri államokban, támogatva az őszi gabonák és a legelők fejlődését. A nyugati és északi régiókban a hűvös idő és további havazás kedvezően befolyásolta a magashegyi hókészletet. Április második hetében az árvízhelyzet folytatódott az Ohio-völgyben, ahol a folyók sok helyen évtizedek óta nem látott vízszinteket értek el, ami tovább késleltette a mezőgazdasági gépek földekre való kijutását. Ezzel szemben az ország többi részén szárazabb időszak következett, azonban jelentős hőmérsékleti kontraszt alakult ki: a nyugaton és a Nagy-síkságon melegedés, míg keleten és délen hűvös idő uralkodott. A korábbi esőzések és jelenlegi szárazság éles ellentétet eredményeztek: míg a déli középvidéken vízzel telített, művelhetetlen földek maradtak, addig a síkság délnyugati részein fokozódott az aszály. A meleg és csapadékszegény idő a legelőket, az őszi búzát és a frissen vetett nyári növényeket is megviseli.
Az országos statisztikák szerint április 20-án az őszi búza állományok 45%-a volt jó vagy kiváló állapotban, míg a legjelentősebb őszi búza termesztő államban, Kansasban ez az arány mindössze 41%. A kukorica és a szója vetése már elkezdődött, a munkával a szokásos időben haladnak, Texasban járnak legelőrébb a vetéssel.

Kelet-Ázsia
Kelet-Kína mezőgazdasági területein április első felében túlnyomórészt anticiklonális hatások érvényesültek, amelyek napos, száraz időt eredményeztek az északi búzatermő vidékeken és a Jangce-völgyi repceállományokban, ahol az öntözés ellenére további csapadék kedvező lett volna a növények fejlődése szempontjából. A hónap második hetében a kora nyáriasan meleg idő segítette a repce és a rizs vegetatív növekedését délen, valamint a búza fejlődését északon.

Ausztrália
Április legelején Kelet-Ausztrália időjárását heves esőzések jellemezték, amelyek helyi áradásokat okoztak, és károsították a még be nem takarított gyapotot. A hónap első hetének közepétől azonban napos, száraz idő segítette az elöntött területek száradását és a betakarítás újraindulását. Délnyugat-Ausztráliában április legelején, majd a második hetének végén hullott eső (10–50 mm), ami kedvezően hatott a talajelőkészítésre az őszi gabonák vetése előtt, bár kisebb munkálati késéseket is okozott. Az ország keleti részén a melegedő, napos idő gyorsította a betakarítást és a területrendezést. A hőmérséklet összességében az átlag körül alakult.

Dél-Afrika
2025 áprilisának első felében Dél-Afrikában a kukorica övben enyhe, záporos időjárás uralkodott, amely kedvezett a nyári növények késői fejlődésének, és javította a talaj felső rétegének nedvességtartalmát a közelgő búzavetéshez. A kukorica zömében már az érési fázisban volt, de a csapadék a később vetett állományoknak is kedvezett, főként a nyugati termőterületeken. A hőmérséklet általában az átlag körül alakult, nappal 25–30 °C között mozgott.
Az ország 2024/25-ös piaci évre vonatkozó szója termését 2,08 tonnás hektáronkénti hozam mellett 2,4 millió tonnára becsülik, ami 30%-kal magasabb érték az előző évi termésnél.

Argentína
Április első felében Argentína fő mezőgazdasági termőterületein csapadékos időjárás nehezítette a nyári növények, különösen a napraforgó, kukorica és cirok betakarítását. Ugyanakkor a 25–100 mm közötti esők kedvezően hatottak a talajnedvesség pótlására a közelgő őszi gabonavetési szezonra. A hőmérséklet jellemzően az átlag alatt alakult, a nappali maximumok többnyire 25–30 °C között mozogtak, míg az éjszakai minimumok délen a fagypont közelében, északon pedig jóval afölött maradtak. A hónap második felében szárazabbra fordult az idő, mely kedvezett a mezőgazdasági munkáknak. A betakarítás haladása a kedvezőtlen idő ellenére is folytatódott: április 17-re a napraforgó 95, a kukorica 26, a szója pedig 6 százalékban volt betakarítva.
Argentína napraforgó termését a 2024/25-ös piaci évben 2,15 tonnás hektáronkénti hozam mellett 4,2 millió tonnára várják, ami 8%-kal több a tavalyi termésnél.  

Brazília
Brazília fő mezőgazdasági területein április első felében változékony, többnyire csapadékos időjárás uralkodott, amely vegyes hatással volt a mezőgazdasági munkákra. A záporok enyhítették a tartós aszályt, kedveztek a másodvetésű kukorica fejlődésének, és javították a talajnedvességet a közelgő búzavetés előtt. A szója betakarítása ezzel együtt több helyen késést szenvedett. A hőmérséklet az ország nagy részén az átlag alatt maradt, ami mérsékelte a párolgási veszteségeket.
Brazília idei szója termését rekord magasra, 169 millió tonnára becsülik, ami 18%-kal meghaladja az elmúlt öt év átlagát. A hozamot hektáronként 3,57 tonnára várják.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2025. április 23.

1. ábra
VHI Index 2025. április második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2025. április második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.

3. ábra
A 2025. március havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2025. március becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2025. március-áprilisban
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, piros csíkozás: csapadékhiány, kék karikák: hideghullám,
narancs karikák: meleghullám, sárga pontozás: hőösszeg többlet)

6. ábra
A 2025. március 1. és április 12. között lehullott csapadékmennyiség eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
A 2025. március 1. és április 12. között mért középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
A 2025. március 1. és április 12. között előfordult legalacsonyabb hőmérsékletek (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. ábra
Őszi búza termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)

10. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)

11. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)

12. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2020-2024-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2024-es termésátlag (t/ha), MARS 2025-ös termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2024-es év százalékában)