Tegnap napközben eseménytelen, csendes, átlagos nyári idő volt. Éjszaka viszont égi tünemények jelentek meg az égbolton.

Július 2-án egy frontrendszer előterében nedvesebb és labilisabb levegő érkezett, ami táptalaja a zivataroknak. Délutánra többnyire 30 fok fölé melegedett a levegő és sokfelé alakult ki felhőszakadás, amit néhol jégeső és viharos széllökések is kísértek.

A Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központja (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts, ECMWF) 2020. június 30-án operatív alkalmazásba kerülő új modell verziója jelentősen javítja a sztratoszféra légköri állapotának analízisét és előrejelzését.

Június 29-én egy hidegfront érte el hazánkat megszüntetve a tikkasztó hőséget, mindenhová meghozva a felfrissülést. Még a front előtt nagy számban kipattantak zivatarok a Duna vonalában és attól keletre, majd délután megérkezett a hidegfront. 30-40 mm csapadék több helyen is előfordult az országban, sőt a napkori automatánk 52, a tarcali pedig 60 mm csapadékot mért 24 óra alatt. A penyigei MET-ÉSZ észlelőnk 58 mm, a zsanai észlelőnk 95 mm csapadékot regisztrált. Jelentése alapján ennek a nagy mennyiségnek a döntő része fél óra alatt (18 óra körül – 16 UTC) hullott le.

Európa nyugati része fölött egyre jobban kiépül egy magassági gerinc, ezzel együtt pedig a talajon erősödik az anticiklon. Az Ibériai-félsziget térségében már tegnap is nagy területen mértek 30 fok feletti maximumokat, sőt a 35 fok feletti csúcsérték sem volt ritka. Mivel a gerinc, illetve a magasnyomású zóna fokozatosan észak, északkelet felé helyeződik át, emiatt nemcsak Nyugat-, de Észak-Európa térsége fölé is melegebb levegő áramlik. Ugyan hazánkban is fokozatosan erősödni fog a nappali felmelegedés, azonban térségünk időjárására egy a közelünkben lévő hidegörvény lesz nagyobb hatással.

Az angol nyelvű kiadvány elérhető az ECMWF honlapján, illetve letölthető PDF formátumban is.

Hazánkkal ellentétben Szibériában rendkívüli meleg van. Ez az éghajlatváltozás által egyik leginkább érintett régió, ahol a melegedés mértéke jóval meghaladhatja az európait is. Ennek számos negatív következménye lehet. Sajnos a korábban állandóan fagyos területek olvadása már most is tart, a Norilsk városhoz közeli olajkatasztrófa is könnyen írható a jelenség számlájára.

Nagyban folyik a légköri anyagcsere az Atlanti-óceán két partvidéke közt. A Szahara felől jelentős mennyiségű por utazik a passzátszelekkel Közép-Amerika felé. Ennek komoly hatása lehet középtávon akár a trópusi viharok kialakulására is; a visszafogott felmelegedés miatt kevésbé valószínű intenzív rendszerek kialakulása. Ugyanakkor Kanadában kiterjedt erdőtüzek alakultak ki, s – a terjedési előrejelező modellek szerint – a légkörbe jutó gázok (szén-monoxid) a nyugati szelek által éppen Európa felé tartanak.