2020. március 20. péntek 4 óra 49 perckor megkezdődik a csillagászati tavasz, ekkor következik be ugyanis a napéjegyenlőség. A dátum nem tévedés, a tankönyvek ugyan március 21-re datálják az eseményt, mely azonban éppen úgy eshet március 20-ra, mint 21-re.
A csillagászati tavasz kezdetén, szombaton több fokkal hidegebb levegő áramlik a Kárpát-medencébe, amely hatására vasárnaptól pár napig télies idő valószínű. Országszerte 15 fokos hőmérséklet visszaesésre számíthatunk, azaz Sándor, József még meleget, de Benedek hideget hoz a zsákjában.

A szombati napon a jelenleginél több fokkal hidegebb levegő áramlik a Kárpát-medencébe, amely hatására jócskán befékez a tavasz, már ami a hőmérsékletet illeti. Jóformán mindenütt egy bő 10-12 fokos hőmérséklet visszaesésre számíthatunk.

Hazánkban az év eddigi legmelegebb napja volt március 12-ike, csütörtök. Az átlagos csúcsérték az országban 21 foknak adódott; a sokévi átlag alapján május elején szokott ilyen enyhe idő lenni. Az Ibériai-félszigeten kifejezetten meleg volt a héten, vannak helyek, ahol már napok óta 25 fok körül vagy felette alakul a maximum-hőmérséklet. Arrafelé szerdán érte el csúcsát a meleg periódus, Spanyolország déli tájain helyenként 30, 32 fok is előfordult.

A rendkívül enyhe február után sokan emlegették, hogy „meglesz ennek még a böjtje”. De vajon mit mutatnak a számok, milyen tendencia várható a középtávú előrejelzések alapján?

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és partnerszervezetei összeállítottak egy jelentést, ami az éghajlatváltozás fizikai jeleire figyelmeztet. A növekvő szárazföldi és óceáni hőt, a gyorsuló tengerszint emelkedést emeli ki a riport. Az időjárási és éghajlati eseményeknek a társadalmi-gazdasági fejlődésre, az emberi egészségre, a migrációra, az élelmezésbiztonságra, valamint a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásait is bemutatja az értékelő.

Március 6-án reggelre már nagy területen eleredt az eső, és lassan, fokozatosan a keleti tájakra is megérkezik a csapadék. Az Északi-középhegység egyes részein, a Dunazug-hegyvidéken vagy a Visegrádi-hegység csúcsain havas eső, a magasabban fekvő tájakon (például Kékestetőn) hó hullik.

A viharos erejű szél ismét annak köszönhető, hogy egy ciklon kimélyülése éppen térségünkben zajlik. Az azonos légnyomású pontokat összekötő vonalak (izobár) jól kirajzolják a ciklon középpontját, amely február 28-án délben a Dél-Alföld felett helyezkedett el. A cikloncentrum köré felcsavarodó meleg nedves levegő pedig csapadékképződéshez vezet, emiatt alakult ki az ormányszerű radarkép. A ciklon mögött (nyugaton) már északnyugati a szél, előtte viszont még délies, és jóval gyengébb. A rendszer hátoldalán alacsony szinteken még van annyi nedvesség a légkörben, hogy záporok alakulhassanak ki, de estére ezek is megszűnnek.