António Guterres, az ENSZ főtitkára és Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára április 19-én közösen bemutatták a globális éghajlat 2020-as állapotáról szóló értékelőt. A végleges jelentés frissíti a 2020 decemberében kiadott előzetest. Az időzítés most sem volt véletlen, közvetlenül az Egyesült Államok elnöke által a Föld napjára, április 22-ére összehívott klímacsúcs előtt tartották a sajtótájékoztatót. Az értékelés hangsúlyozza az ambiciózusabb éghajlatvédelmi intézkedések szükségességét az üvegházhatású gázok rekordmagas szintjének csökkentése érdekében.

Megjelent a WMO idei első – a Meteorológiai Világnaphoz kötödő – Bulletin kiadványa, ami átfogó képet nyújt egyrészt a WMO nemzetközi tevékenységéről, amelyet az óceánok megfigyelése és védelme, valamint a part menti területek védelme érdekében folytat. Emellett olvashatunk az óceánok modellezéséről, az óceánok monitorozásának fejlődéséről, az El Nino jelenségről, a sarki jég olvadásáról, a legújabb IPCC eredményekről és az óceánok éghajlati rendszerben betöltött szerepéről.

A másfélfok.hu csapatának legújabb cikke részletesen foglakozik a nitrogén különböző formáival, amelyek nagy hatással vannak mindennapi életünkre, jövőnkre. A nitrogén élelmiszereink alapvető alkotóeleme. A ma élő összes ember fele a műtrágyázás miatti pluszban megtermelt élelmiszernek köszönheti az életét. A nitrogén jelentős feldúsulása a talajban, a vízben és a légkörben azonban komoly veszélyt jelent a környezetre, miközben a klímaváltozást is fokozza. Különösen a dinitrogén-oxid, amit nevető- vagy kéjgázként is ismerhetünk, és aminek kibocsátásai folyamatosan emelkednek. Az egyre nagyobb létszámú, és egyre több húst fogyasztó emberiség előrejelzi azt, hogy a problémát kezelnünk kell, mielőtt elszabadul. Így is ördögi körben vagyunk: miközben a nitrogénszennyezés fokozza a globális felmelegedést, könnyen lehet, hogy pont emiatt fogunk még több műtrágyát használni a jövőben.

Az MTA Víztudományi Program Irányító Testületében is szerepet vállaló akadémikus, Bozó László a víz világnapja és a meteorológiai világnap alkalmából válaszolt az mta.hu kérdéseire...

Az ezredforduló óta már csak 50‒70%-ban válik be a meteorológiai adatok alapján a korábbi évtizedekben 80‒100% közötti biztonsággal igaz népi bölcsesség. Sándor, József és Benedek már csak azért is hozzák egyre ritkábban zsákban a meleget március közepén, mert a tavaszkezdet elmosódott és korábbra került, a március eleji időszak már eleve melegebb a korábbi évtizedekhez képest – derül ki Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszék munkatársának tanulmányából.

2021. március 20. szombat 10 óra 37 perckor megkezdődik a csillagászati tavasz, ekkor következik be ugyanis a napéjegyenlőség. A dátum nem tévedés, a tankönyvek ugyan március 21-re datálják az eseményt, mely azonban éppen úgy eshet március 20-ra, mint 21-re.
A csillagászati tavasz kezdetén, szombaton szórványosan, elsősorban ismét a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén lehet kisebb havazás, hózápor, majd a nap folyamán egyre inkább havas eső zápor, zápor. Néhol zivatar is kialakulhat. A Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések az északi szelet. A legmagasabb nappali hőmérséklet csupán 4 és 8 fok között valószínű, azaz Sándor, József után Benedek is hideget hoz a zsákjában...

A japán kultúrában különösen fontos a cseresznyevirágzás, a sakura, amire a Japán Meteorológiai Hivatal (JMA) külön előrejelzést készít minden évben. Idén különösen korán virágoznak a cseresznyefák Japánban, amivel több történelmi csúcs is megdőlt. Idén január első fele a szigetországban az átlagosnál jóval hűvösebb volt, de azóta szinte folyamatosan enyhébb az idő a megszokottnál, ami kedvez a korai virágzásnak.

Mozgalmassá vált időjárásunk az elmúlt napokban, de a következő időszakban sem lesz nyugalom.