A jövő hét közepéig marad a hideg, szerdától viszont markáns melegedés kezdődik a magasban. Az egymást váltó mediterrán ciklonok helyett, egy nagy légörvény lesz hazánktól nyugatra, így ennek a képződménynek az előoldalán érkezik a meleg levegő (1.ábra).
A valószínűségi ábrákon (2-4. ábra) pedig a melegedés esélyeit szemléltetjük. Az ország nagy részén 15 fok fölé melegszik a levegő, sőt nyugaton már a 20 fok feletti értékeknek is nagy a valószínűsége.

Egy újabb légörvény vonult át hazánk felett az elmúlt 24 órában, s több hullámban érkezett a csapadék. Pénteken a keleti országrészben nyárias zivatarokat is megfigyeltek. Október 15-én délutánra nagy hőmérséklet kontraszt alakult ki; a Dunántúlon sokfelé még 10 fokig sem melegedett a levegő, míg Békés megyében 20 fok körüli csúcsértékek voltak.

1950 januárjában új alapokon indult meg a hósürgönyző szolgálat az Országos Meteorológiai Intézetben. Természetesen a hójelentő-hálózat jelenleg is működik, köszönhetően a sok lelkes kolléga és a 2013-ban létrejött MET-ÉSZ rendszert használó, önkéntes észlelők szakszerű munkájának. A hóvastagság adatok bárki számára elérhetők az OMSZ nyilvános honlapján a Hójelentés és a Meteorológiai észlelések oldalakon.

Az elmúlt hét napon az ország döntő részén 40-90 mm közötti csapadékmennyiség hullott le, de az Északi-középhegység térségében és néhol az Alföld északi felén 90-110 mm a jellemző. A Mátra és a Bükk csúcsain még ennél is több esett. Ez a mennyiség – októberi mércével mérve – két-három havi mennyiségnek felel meg.

A Kékestetőn hajnal fél 2 körül csökkent a hőmérséklet 0 fok alá, azóta változó intenzitással havazik, és hasonló a helyzet az Északi-középhegység más 900 méter körüli vagy a feletti csúcsain is. Az előző két órában intenzíven havazott, így 9 órára már 11 cm-nyi hó is összegyűlt a mérőállomás kertjében. A következő órákban is havazásra kell számítani...

2020. október 7-től az Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) honlapján található előrejelzési térképek és grafikonok – a nyílt adatpolitika jegyében – bárki számára regisztráció nélkül szabadon hozzáférhetők.

A várakozásoknak megfelelően a Dunántúl nyugati részein alakultak ki az első zivatarok, amelyekben még bőven kimerítették a heves zivatar definícióját. Nagyon lassan indultak meg kelet felé a zivatargócok, és le is gyengűltek, de egy két villámot még szórtak a középső, illetve a keleti országrészben is. Reggelre a rendszer átlépte a Tiszát, és keleten is öntözött egy keveset.

Szombatra (október 3.) egy napra visszatér a nyár, ennek eredményeképpen az ország döntő részén 25 fok fölé emelkedik a hőmérséklet. Baranya és Bács-Kiskun megyék területén pedig 30 fok körüli maximumok is előfordulhatnak, így megdőlhet a napi melegrekord, ami jelenleg október 3-án "csak" 30,1 fok (Mohács, 1985). Ugyancsak megdőlhet október 4-én reggel a legmagasabb minimum hőmérséklet rekordja is (17,8 fok, Milota, 2006), ugyanis a délkeleti megyékben vasárnap reggel csak 18, 19 fok köré csökken a hőmérséklet.

Október 2-án, az éjfélt követő percekben a Bretagne-tól délre fekvő Belle-Île szigetén 186 km/h-s széllökést regisztráltak, míg Groix-n 157 km/h-t. A Meteo France mérése alapján ugyanis a Groix szigeten szélcsend közeli helyzetet követően percek alatt erősödött közel 160 km/h-s erősségűvé a délkeletiről északnyugatira forduló szél, ami tökéletes példa az úgynevezett stingjetre, avagy a "fullánkra".