Az ECMWF honlapján megtalálható, illetve PDF formátumban le is tölthető a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjának negyedévente megjelenő szakmai, angol nyelvű kiadványa. Az ECMWF Newsletter általános célja az ECMWF modellelőrejelzésekhez kapcsolódó fejlesztések minél szélesebb szakmai körű megismertetése, így az új lehetőségek várhatóan széles körben ismerté és alkalmazottá válnak.

A Föld napja alkalmából online kérdőíves kutatást indított a Pannon Egyetem. Az egy hónapig tartó felmérés célja, hogy megvizsgálják a válaszadók éghajlatváltozással kapcsolatos természettudományos tudását és attitűdjét.

A csernobili atomerőmű-baleset harmincöt évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben, ahol a 4-es reaktorblokknál gőzrobbanás következett be. A csernobili atomerőmű-baleset rámutatott arra, hogy milyen jelentősége van a légköri folyamatoknak az ipari katasztrófa hatásainak nagy területekre történő kiterjedésére. A katasztrófa idején az Országos Meteorológiai Szolgálatnál az akkori lehetőségek szerint készültek előrejelzések a szennyező anyagok terjedésére vonatkozóan, illetve működött a légkörből származó rádióaktivitás mérésére szolgáló hálózat is.

António Guterres, az ENSZ főtitkára és Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára április 19-én közösen bemutatták a globális éghajlat 2020-as állapotáról szóló értékelőt. A végleges jelentés frissíti a 2020 decemberében kiadott előzetest. Az időzítés most sem volt véletlen, közvetlenül az Egyesült Államok elnöke által a Föld napjára, április 22-ére összehívott klímacsúcs előtt tartották a sajtótájékoztatót. Az értékelés hangsúlyozza az ambiciózusabb éghajlatvédelmi intézkedések szükségességét az üvegházhatású gázok rekordmagas szintjének csökkentése érdekében.

Megjelent a WMO idei első – a Meteorológiai Világnaphoz kötödő – Bulletin kiadványa, ami átfogó képet nyújt egyrészt a WMO nemzetközi tevékenységéről, amelyet az óceánok megfigyelése és védelme, valamint a part menti területek védelme érdekében folytat. Emellett olvashatunk az óceánok modellezéséről, az óceánok monitorozásának fejlődéséről, az El Nino jelenségről, a sarki jég olvadásáról, a legújabb IPCC eredményekről és az óceánok éghajlati rendszerben betöltött szerepéről.

A másfélfok.hu csapatának legújabb cikke részletesen foglakozik a nitrogén különböző formáival, amelyek nagy hatással vannak mindennapi életünkre, jövőnkre. A nitrogén élelmiszereink alapvető alkotóeleme. A ma élő összes ember fele a műtrágyázás miatti pluszban megtermelt élelmiszernek köszönheti az életét. A nitrogén jelentős feldúsulása a talajban, a vízben és a légkörben azonban komoly veszélyt jelent a környezetre, miközben a klímaváltozást is fokozza. Különösen a dinitrogén-oxid, amit nevető- vagy kéjgázként is ismerhetünk, és aminek kibocsátásai folyamatosan emelkednek. Az egyre nagyobb létszámú, és egyre több húst fogyasztó emberiség előrejelzi azt, hogy a problémát kezelnünk kell, mielőtt elszabadul. Így is ördögi körben vagyunk: miközben a nitrogénszennyezés fokozza a globális felmelegedést, könnyen lehet, hogy pont emiatt fogunk még több műtrágyát használni a jövőben.

Az MTA Víztudományi Program Irányító Testületében is szerepet vállaló akadémikus, Bozó László a víz világnapja és a meteorológiai világnap alkalmából válaszolt az mta.hu kérdéseire...

Az ezredforduló óta már csak 50‒70%-ban válik be a meteorológiai adatok alapján a korábbi évtizedekben 80‒100% közötti biztonsággal igaz népi bölcsesség. Sándor, József és Benedek már csak azért is hozzák egyre ritkábban zsákban a meleget március közepén, mert a tavaszkezdet elmosódott és korábbra került, a március eleji időszak már eleve melegebb a korábbi évtizedekhez képest – derül ki Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszék munkatársának tanulmányából.

2021. március 20. szombat 10 óra 37 perckor megkezdődik a csillagászati tavasz, ekkor következik be ugyanis a napéjegyenlőség. A dátum nem tévedés, a tankönyvek ugyan március 21-re datálják az eseményt, mely azonban éppen úgy eshet március 20-ra, mint 21-re.
A csillagászati tavasz kezdetén, szombaton szórványosan, elsősorban ismét a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén lehet kisebb havazás, hózápor, majd a nap folyamán egyre inkább havas eső zápor, zápor. Néhol zivatar is kialakulhat. A Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések az északi szelet. A legmagasabb nappali hőmérséklet csupán 4 és 8 fok között valószínű, azaz Sándor, József után Benedek is hideget hoz a zsákjában...