70. évfolyam 1. szám * 1–68 * 2025. január

Globális skálán tekintve 2024 nyara volt a mérések kezdete óta a legmelegebb nyár, és ez Magyarország időjárásában is szélsőségekben nyilvánult meg. A valaha mért ötödik legmelegebb júniust a legmelegebb július követte. 2024 augusztusa a mérések kezdete óta második legmelegebb volt, mindössze 0.01 fokkal lemaradva 1992 augusztusától. A júliusi és augusztusi forróságot hosszú száraz időszakok kísérték. A szeptemberbe áthúzódó nyarat Közép-Európában egy rendkívül csapadékos időszak zárta le, súlyos árvizeket okozva. A hosszú száraz és rövid nedves, de minden esetben az átlagosnál melegebb időjárási periódusokkal lefedett nyárnak jól kirajzolódó globális háttere van, amely a nagytérségű cirkulációban beállt anomáliákra vezethető vissza. Jelen írás egyrészt a szélsőségek mögött álló cirkulációs hátteret, másrészt annak tükrében a nyári hőhullámok időjárási sajátosságait próbálja bemutatni.

2024. június 9-én késő délután két, részben összeolvadt szupercella érte el a nyugati határvidéket Ausztria felől, melyek közül az elülső, a keletebbi góc egy viszonylag hosszabb életű tornádót okozott. Ez a tornádó mind az osztrák, mind a magyar területeket érintette, és főként lakatlan területeken okozott jelentősebb károkat. Jelen tanulmányban elemezzük a szupercellák és a tornádó kialakulását elősegítő szinoptikus helyzetet, továbbá vizsgáljuk a két cella összeolvadásának szerepét a tornádógenezis folyamatában. Emellett bemutatjuk a magyar oldalon elvégzett részletes kárfelmérések eredményeit, valamint osztrák viharvadászok és szemtanúk beszámolóit, hogy átfogó képet nyújtsunk a tornádó pusztításáról.

Az elmúlt évtizedben a naperőművek beépített teljesítménye világszerte jelentősen bővült, a növekedés pedig várhatóan a jövőben is folytatódni fog. A napenergiából előállítható villamosenergia mennyisége azonban jelentősen függ a meteorológiai viszonyoktól, ezért a globális napenergia-potenciál – éghajlatváltozás hatására bekövetkező – jövőbeli változásának számszerűsítése a klimatológiai kutatások népszerű témaköre. Az alábbiakban a napenergia-potenciál XXI. század végéig várható változásainak szakirodalmi áttekintésére kerül sor, globális éghajlati modellek szimulációs eredményei alapján.

A Duna-medencében, a nettó sugárzás és párolgás adatai az 1961-1990-es és 1991-2020-as normálidőszakban összehasonlítva jelentős növekedést mutatnak. Az energia- és vízmérleg állapotát, annak változásait és az éghajlatváltozás hatásait egyszerűen be lehet mutatni grafifikusan egy új módszerrel, az időszak energiaszállítását jellemző működési pontnak, azaz munkapontnak az ábrázolásával. Tulajdonságai alapján nevezhetjük a diagramot klimatikus energiamérleg diagramnak, röviden klímadiagramnak. Normalizált klímadiagramon felrajzolt munkapont segítségével eltérő éghajlatú területek állapota is összehasonlítható. A korábbi mérések adatai is ábrázolhatók. A párolgáshányad ismeretében kifejezhető a Bowen-arány, vagy fordítva, a Bowen-arány ismeretében kifejezhető a párolgáshányad.

Az utóbbi egy-két évben jelentősen bővült a környező országok szinoptikus állomásairól származó SYNOP (surface synoptic observation) adatok elérhetősége, lehetővé téve ezek beépítését a hazai AROME (Applications of Research to Operations at Mesoscale) modell adatasszimilációs rendszerébe. A tanulmány áttekinti a bővítés eredményeit, amely során megállapítottuk, hogy az újonnan – kétoldalú megállapodások keretében – érkezett adatok ugyanúgy felhasználhatók az adatasszimiláció során, mint a GTS-en (Global Telecommunication System) keresztül elérhető adatok, mivel hasonló minőségűek. Továbbá, hogy a rendszer fejlesztése az előrejelzések minőségének kismértékű javulásával járt együtt.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO – World Meteorological Organization) 2023-ban ünnepelte jogelődje, az 1873-ban létrehozott Nemzetközi Meteorológiai Szervezet (IMO – International Meteorological Organization) megalapításának 150 éves évfordulóját; 2025-ben pedig az ENSZ szakosított intézményeként való működésének 75 éves évfordulóját ünnepli. A WMO az ENSZ-hez történő csatlakozása óta viseli a Meteorológiai Világszervezet nevet, és azóta látja el a meteorológiai tevékenységek világméretű koordinációját. Összeállításunkban a szervezet történetéről és tevékenységéről szóló eddig megjelent magyar nyelvű publikációkat kiegészítve átfogó áttekintést adunk arról, hogy az időjárás megfifigyelése iránt elhivatott elődeink kezdeményezéséből hogyan jött létre a meteorológiai Megfifigyelési Világhálózat, majd azt követően a Világszervezet. Ezen túlmenően bemutatjuk a WMO 21. századi mai működését, és azt, miként kapcsolódik a legfontosabb globális kihívásokhoz.