67. évfolyam 3. szám * 122–180 * 2022. szeptember

Az éghajlat vizsgálatának jelentős szerepe van meteorológiai kutatásainkban. Ennek kapcsán cikkünkben a napi középhőmérséklet adatsorok, illetve a rendelkezésünkre álló óraértékek (0 UTC, 6 UTC, 12 UTC, 18 UTC) trendvizsgálatát mutatjuk be éves valamint évszakos szinten. Eredményeink szerint a legmagasabb trendértékek a 12 órás adatbázishoz kapcsolhatók. Ennek területi eloszlásához a 18 órás hasonlít leginkább, főként nyáron és ősszel. A legalacsonyabb értékeket pedig a 0 órás esetben kaptuk.

A klímaváltozás nyilvánvaló jele térségünkben a magas hőmérsékletekkel kapcsolatos szélsőségek gyakoribbá válása, a hőhullámok tartósságának és intenzitásának növekedése. A változások nyomon követésére általában különböző szélsőséges éghajlati klímaindexeket használnak. Ezekből valósítottunk meg és számoltunk ki néhányat, olyanokat, mint a hőségnapok, forró napok és trópusi éjszakák. Az elemzésekhez homogenizált, interpolált napi méréseket használtunk az 1901–2021 időszakból. Lineáris trendmodellel becsültük a változásokat, annak szignififikáns voltát is megvizsgáltuk. Többféle hőhullám defifiníciót alapul véve származtattuk a hőhullámos napokat. Az OMSZ veszélyjelzései, a Nemzeti Népegészségügyi Központ hőség riasztási rendszere, valamint a Copernicus program „European Health Service” szolgáltatásban Magyarországra elérhető indikátorok alapján összehasonlító elemzéseket végeztünk a hőségperiódusokra vonatkozóan.

Napjainkban számos kutatás támasztja alá a vulkáni tevékenység éghajlatot befolyásoló hatását. A kitörés során a légkörbe juttatott vulkáni anyag kénben gazdag, ami vízzel reagálva kénsav-aeroszollá alakul. A vulkáni anyag intenzívebb kitörés hatására feljut a sztratoszférába, ahol a magaslégköri futószelek szárnyán könnyedén szétterül nagy területen és akár évekig is ott maradhat. A kénsav-aeroszol felhő sztratoszférikus jelenlétének megannyi veszélyes és messzemenő következménye van: többek közt csökkenő földfelszíni hőmérséklet, emelkedő sztratoszférikus hőmérséklet, ózonbontás. Mivel reális statisztikai eséllyel a jövőben is várhatók kiemelt jelentőségű kitörések, fontos tisztában lenni a vulkáni tevékenység hatásaival, és tanulni a múltbéli események következményeiből. A cikkben bemutatásra kerül néhány jelentős vulkáni tevékenység a közeli és távoli múltból egyaránt, valamint azok éghajlatra és társadalomra gyakorolt hatásai.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőhálózatában – az automata állomások mellett – több száz  hagyományos társadalmi csapadékmérő állomás működik mind a mai napig, amelyek észlelői közül egyre többen napi rendszerességgel, online módon küldik méréseiket, megfifigyeléseiket a Szolgálat központi adatbázisába. E csapadékmérő állomások egyike működik több évtizede Mernyén. A község az R 67-es gyorsforgalmi út mellett, Kaposvártól 17 km-re északra, a Balaton déli partjától 33 km-re fekszik. Cikkemben szeretnék rövid történeti áttekintést adni a mernyei csapadékmérő állomásról, néhány érdekes időjárási eseménnyel, mérési adattal.

A ma élő embernek az áram ugyanolyan természetes, mint a levegővétel. Amikor bekapcsoljuk a porszívót, kimossuk a ruhákat, vagy éppen levágjuk a füvet, a mozdulat automatikus, bedugjuk a dugót a konnektorba. De vajon mi van a konnektor mögött? Hogyan kerül oda az áram, és mi a Rendszerirányító szerepe mindebben?