A 2019-es esztendő is rendkívül változatosan alakult az időjárás szempontjából. Erre az évre igazán elmondhatjuk, hogy amit az egyik hónapban elvett a légkör, azt a másikban bepótolta, így a termés szempontjából végül is egy kiegyensúlyozott évjárat van mögöttünk. Legalábbis az ország döntő részén, ugyanis az időbeli változékonyság mellett az ország területén belül is jelentős különbségek alakultak ki. Idén talán a Kisalföld és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szenvedett a legtöbbet.

2019. november 3-án Franciaország nyugati partjaira egy rendkívül erős vihar csapott le. A legerősebb széllökések elérték a 160 km/h sebességet, és a híradások jelentős károkról, több megyét érintő áramkimaradásokról szóltak. A gyorsan kimélyülő és nagy területeken orkán erősségű szelet okozó légörvény az Atlanti-óceán bonyolult „meteorológiai vegykonyhájában” elsősorban ősszel kialakuló viharciklonok tipikus példánya volt. Egy trópusi ciklon, a sarkvidékről leszakadó hideg légtömeg, és a magasban fújó jet stream együttes hatásának eredményeként jött létre az Amelie névre keresztelt vihar.

2019. október 7-én az esti órákban egy gyors mozgású hidegfront érte el hazánkat, amely másnap reggelre már el is hagyta az országot. Az egyébként átlagos frontátvonulásnak mégis volt egy különlegessége: a térségünk felett átvonuló léghullám egy korábbi, Lorenzo névre keresztelt hurrikán maradványa volt.

2019. július 27-én és 28-án heves zivatarok alakultak ki Magyarország felett. A zivatarokat sokfelé kísérte orkán erejű szél, így 28-án délután Kunmadarason 40 m/s (144 km/h) legerősebb széllökést mért az OMSZ automata műszere. Ugyancsak sokfelé pusztító jégeső csapott le, helyenként dió nagyságú jéggel, illetve helyenként 50 mm-t is meghaladta a lehullott napi csapadékösszeg. A viharnak azonban fontos hozománya is volt: a sokfelé kritikus mértékű szárazságnak vetett véget. Az ország fölött kialakuló zivatarok hátterében ezúttal az egész nyugati féltekére kiterjedő, nagyskálájú folyamatok álltak.

2019. június 23-án a modellek által előrejelzett paraméterekhez képest meglepetésszerűen egy (marginális) szupercella alakult ki Ferihegy mellett, mely Pestszentlőrincen kis területen komoly felhőszakadást is okozott, és éppen a repülőtér felett haladt át. Esettanulmányomban ennek a cellának a hátterét járom körül az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) radarképei, a reptéri meteorológiai mérőrendszer adatai, valamint saját megfigyeléseim alapján.

2019. július 7-én főként az ország déli részén heves zivatarok alakultak ki. A zivatarokkal járó szélviharok többfelé okoztak problémákat, elsősorban Somogy-megye déli területeiről, Barcs térségéről és Békés-megyéből, Gyula környékéről érkeztek kárjelentések. Ennek a viharnak is megvolt a meteorológiai sajátossága: egy északnyugati hidegfront és egy délnyugati zivatarvonal versenyfutása állt az események hátterében, a két időjárási rendszer között a zamárdi fesztiválozók megmenekültek a heves zivataroktól.

2019. június 27-én egy rendkívül heves zivatarvonal érte el az északkeleti országrészt, és vonult dél felé, szinte párhuzamosan a keleti határral. A vihar átvonulása súlyos károkat okozott az infrastruktúrában, mindenekelőtt az áramszolgáltatásban és a közlekedésben. Az orkán erejű széllel és jégesővel kísért zivatarcellák nem kímélték a lakóépületeket sem, több száz épületkárról érkezett jelentés.

Az OMSZ éghajlati adatbázisa alapján végzett vizsgálatok szerint a csapadék szélsőséges jellege fokozódott, a heves események gyakoribbá váltak térségünkben. A rövid értékelőből az is kiderül, hogy hol mértünk 100 mm-t meghaladó mennyiséget egy nap alatt Magyarországon.

Az elmúlt évtizedekben a középtávú időjárás előrejelzések megbízhatósága jelentős mértékben nőtt. A hazai fejlődést jelentős mértékben segítette, hogy Magyarország 1994-ben a közép-keleti európai régióból elsőként csatlakozott a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjához, az ECMWF-hez.

Az időjárás szempontjából június a zivatarok hónapja, rendszerint ekkor a legerősebb a légköri konvekció. 2019 júniusában gyakran találkozhattunk nagy csapadékkal járó zivatarokkal, amelyek főbb jellemzője a kisebb területeken, vagy egy hosszabb vonal mentén kialakuló felhőszakadás volt, amelynek során egy-két óra leforgása alatt 40 mm-t is meghaladó eső zúdult a talajra. Az ilyen helyzetek velejárója, hogy néhány tíz kilométerrel távolabb minimális, vagy semmi csapadék nem fordul elő. Az alábbiakban bemutatásra kerülő 2019. június 16-i Tokaj környéki, illetve június 19-i fonyódi 90 mm-t meghaladó, rendkívüli mennyiségű esővel fémjelzett napok ilyen szempontból tipikusnak tekinthetők.