2014. május 14-én és 15-én egy ciklon hatására Magyarországon rendkívüli időjárás alakult ki. Elsősorban a Dunántúlon hosszan fennmaradó orkán erejű szél, valamint a számottevő csapadék okozott komoly problémákat. A légörvény nagyon jelentős mennyiségű csapadékot okozott déli szomszédainknál, mindenekelőtt Szerbiában, ahol a Száva vízgyűjtőjében a 48 óra alatt helyenként 150 mm-t meghaladó eső rendkívüli árvizet váltott ki. A ciklon csapadékrendszerei jelentős mennyiségű esőt hoztak a Felvidékre, illetve az Alpok keleti területeire is. Hasonló viharciklon alakult ki 1999 júniusában, majd 2010 májusában és 10 nappal később, június elején. A 2010-es májusi ciklonhoz képest szinte napra pontosan négy évvel később jelent meg a legutóbbi légörvény, melynek bemutatásával ezen írás foglalkozik.

Az 1951-től napjainkig tartó időszak vizsgálata alapján nagy bizonyossággal elmondható, hogy a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália iránya – a légkör alapvetően kaotikus viselkedése miatt meglévő bizonytalanság mellett is – nagy valószínűséggel előrevetíti a magyarországi decemberi hőmérsékleti anomália előjelét.

Tanulmányunkban kísérletet teszünk egy, az utóbbi időben egyre több publicitást kapó, ugyanakkor sokak számára még mindig rejtélyesen hangzó zivatartípus, a szupercella szemléletes, rövid bemutatására. Bár a szupercellák az összes hazánk felett kialakuló zivatar kis hányadát adják, mégis a meteorológiai eredetű károkért legnagyobb hányadban ezek a felelősek, éppen ezért hasznos, ha rendelkezünk alapvető ismeretekkel erről a különleges időjárási jelenségről.

Az elmúlt hónapok szokatlanul enyhe időjárást hoztak, előzetes adataink alapján a 2013/2014-es tél a hazai mérések kezdete óta a harmadik legmelegebb volt.

A 2013–2014-es tél időjárása minden bizonnyal emlékezetes lesz Európa atlanti partjai mentén élőknek, különösen pedig a Brit-szigetek lakosságának. 2013 decembere óta több, egymást követő viharciklon okozott rendkívüli károkat, elsősorban az orkán erejű széllel, illetve a nagy mennyiségű csapadékkal.

Nemcsak a sportolók számára kihívás az olimpia

Az időjárás előrejelzés fontos része az olimpiai játékok szervezésének és a sportolók felkészülésének, hiszen a szél, csapadék vagy hőmérsékleti viszonyok több téli sportágnál kulcsfontosságúak (mint pl. a lesiklás, sífutás vagy síugrás). A jelenlegi téli olimpia helyszíne időjárás előrejelzési szempontból kihívásnak számít, főleg a nagy szintkülönbségek és a tenger közelsége miatt. Ugyanakkor remek alkalom is különböző numerikus modellek vagy nowcasting szoftverek tesztelésére, összehasonlítására.

2013 decemberében szokatlanul sok viharciklon alakult ki az észak-atlanti térségben. Viharciklonoknak nevezik azokat a gyorsan fejlődő mérsékelt övi ciklonokat, amelyek rendkívül gyorsan mélyülnek, a nyomáscsökkenés 24 óra alatt meghaladja a 24 hPa értéket. Az idei első pusztító vihar, amely a Xavér nevet kapta, december elején csapott le nyugat-európára. A károk elhárítása még be sem fejeződött, amikor 2013. december 24-én egy újabb ciklon érte el Európa nyugati partvidékét.

A magasnyomású, felhőoszlató ún. anticiklonális időjárási helyzet nyáron sok napsütéssel, száraz idővel jár, télen viszont a Kárpát-medencében gyakran párosul párás, ködös, szürke napokkal. Bár a magasabb légrétegekben enyhe levegő található, a medence alján az erősen lehűlt levegő megreked. Ilyenkor a talaj közelében ködös, borongós, párás idő alakul ki, ami gyakran csak kis magasságokig nyúlik fel. Ezért fordulhat elő az, hogy télen, az úgynevezett hideg légpárnás helyzetben a magasabb hegycsúcsokon derült, napos az idő, és a hőmérséklet is magasabb, mint az alacsonyabban fekvő tájakon.

2013. december elején egy nagyon erős ciklon, úgynevezett viharciklon érte el Nyugat-Európa partjait. A vihar elsősorban Skóciában, az Északi-tengeren, valamint Skandináviában, Németországban és Lengyelországban okozott rendkívüli időjárást. Mindenekelőtt a szélvihar okozta károk voltak tetemesek.

Az elmúlt pár hónap forróságot és hőhullámokat, jó néhány rekordot, hőmérsékleti és csapadék szélsőséget tartogatott számunkra. Az idei nyár a 10. legmelegebb nyárnak bizonyult hazánkban 1901 óta, melyet a kiterjedt csapadékhiány csak súlyosbított. Mindhárom hónapban a szokásosnál kevesebb eső hullott, összességében a 6. legszárazabb nyár volt az idei.