2022. június 28. kedd
Tanulmányok

OMSZ: 2021. december 13. 09:46

A fehér karácsonyokról

Hetekkel karácsony előtt még nem lehet nagy megbízhatósággal megmondani, hogy milyen lesz az időjárás az ünnepen, azonban a meteorológiai adatbázisban tárolt hazai megfigyelések adatai alapján tudjuk, hogy milyen időjárás volt az elmúlt karácsonyok ideje alatt. A fehér karácsonyhoz legalább két feltételnek kell teljesülnie: legyen kellően hideg ezeken a napokon, és legyen csapadék, hó formájában.

Szentes Olivér, Izsák Beatrix

 „Hej a mi időnkben bezzeg máskép volt, akkor voltak igazi telek,
 fagyok és havak, ma már ilyen nincsen! “

A címben található állítást gyakran hallhatjuk mostanság szüleinktől, nagyszüleinktől, olvashatjuk különböző folyóiratok, napilapok cikkeiben. Mégis az 1941-ben megjelent Időjárás folyóirat cikkéből másoltuk ki ezt a mondatot, ahol is az igen zord 1940-es esztendő elemzése található. Bacsó Nándor cikkében visszautal arra, hogy eddig minden évszázadban előfordultak zord telek, és erre számítani kell a jövőben is. Az 1941-ben készült elemzések utalnak a korábbi igen hideg telekre, például 1929 februárjában is nagy fagyok voltak. Feljegyzések szólnak arról, hogy „1929-ben Zalaegerszegen zsákban vitték haza a bort a szőlőbeli pincékből, mert a hordó szétfagyott. A Kálvin téren a bérkocsisok az összefagyott hóból szilárd kockákat faragtak, azokból kunyhót építettek, abba bútorokat faragtak és ott mérték a bort.” (Időjárás folyóirat 1941. évi száma). Az 1890/1891-es télről leginkább a mérési adatok maradtak fenn Magyarországon. A korabeli feljegyzések inkább Magyarországon kívüli területek szélsőséges viszonyairól szólnak, például befagyott a Bodeni-tó, Monte-Carlót teljesen belepte a hó. Arról is olvashatunk, hogy Velence jelképe, a Szent Márk tér szárnyas oroszlánja teljesen szétfagyott, pótolni kellett az 1891. januári hideg szelek után (Réthly, 1998).

A fehér karácsonyok és a téli hótakaró szempontjából érdekes elemzést a Légkör folyóirat 1961/4. számában is olvashatunk. Hajósy Ferenc rögtön azzal kezdi a mondandóját, hogy „Éghajlatunk alatt az évszakok közül leginkább a tél szokott megmaradni az emberek emlékezetében, mégpedig különösen a hideg teleket nem felejtik el még hosszú idő múlva sem.” Majd megmutatja, hogy nemcsak manapság, hanem 60 évvel ezelőtt is az enyhe telek után, az emberek hiányolták az igazi havas téli napokat. „Nálunk a hótakaró rendszerint nem marad meg egész télen keresztül, de ha a tél hideg, akkor sokszor két hónapon át is hó borítja a földeket, a városok utcáit, a háztetőket, és különösen a vastag hótakaró szokatlan látványa mély benyomást tesz a szemlélőre. Így azután a hideg tél jóval emlékezetesebb lesz, mint az enyhe tél, mert egyrészt az átlagtól való eltérés is nagyobb szokott lenni, másrészt a hideg telek ritkábban fordulnak elő.” Ami a fehér karácsonyok szempontjából fontos lehet, hogy az elmúlt évszázad hideg teleiben sem a decemberi hónap alatt fordul elő nagy havazás. „Ritkaság, hogy hideg teleken mind a három téli hónap (december, január, február) egyformán hideg lenne. Századunk valamennyi szokatlanul hideg telén (1928/1929, 1939/1940, 1941/1942, 1946/1947, 1953/1954) a december enyhébb volt a következő hónapoknál, több esetben az átlagosnál is enyhébb volt. Így az idei évszázad hideg telei olyan benyomást keltenek, mintha a tél súlypontja a második felében lenne. Ez megfelel annak a tapasztalatnak, hogy évszázadunk harmadik évtizedétől kezdve a novemberek és decemberek enyhébbek, a februárok és márciusok hidegebbek lettek. A hideg utótél szélsőséges esete volt 1955/1956 tele, amikor december és január igen enyhe időjárással tűntek ki, január második felében Budapesten hóvirágot, sőt ibolyát árultak az utcán, de január 27-én hirtelen zord időjárás köszöntött be, a rákövetkező február pedig olyan alacsony középhőmérsékletű volt, amilyen csak egyszer fordult elő 1780 óta, s a tél még márciusban is folytatódott.”

Azóta eltelt egy újabb fél évszázad, ami alatt a telek általánosan enyhébbé váltak, és napjainkban sokan gondoljuk azt, hogy a mai fiatal generációk már nem élhetnek meg olyan hideg teleket és havas karácsonyokat, mint az idősebbek. Az tény, hogy a téli hónapok 1901-ig visszanyúló hosszú idősora alapján a téli átlaghőmérséklet országos átlaga emelkedik. Árnyaltabbá válik viszont a kép, ha a hőmérsékletváltozás mértékét minden téli hónapban megvizsgáljuk: 1901 és 2020 között decemberben nincs egyértelmű hőmérsékletváltozás 90%-os megbízhatósági szinten, az évszak szignifikáns melegedése kizárólag a januárban és februárban megfigyelt változásoknak köszönhető. A téli hőmérsékleti idősoron (1. ábra) látható, hogy az évszakos középhőmérséklet évről-évre nagyon változékony, szinte minden évtizedben volt igen enyhe és fogcsikorgató hideg tél is. A leghidegebb téli időszak 1901 óta 1939/1940-ben volt, míg a legenyhébbet 2006/2007-ben figyeltük meg.

1. ábra 

1. ábra: A téli középhőmérséklet országos átlagai 1901/1902 és 2019/2020 között
(homogenizált és interpolált adatok alapján)


A december havi középhőmérséklet (2. ábra) sokéves átlagban nulla fok közelében alakul az országban. Az egymást követő évek decemberei olykor igen szélsőségesek, megfigyeléseink szerint például 1901 óta a leghidegebb december 1933-ban volt (-5,8 °C fokos havi középhőmérséklettel), míg a legenyhébb (+4,5 °C) a következő évben, 1934-ben. A legmagasabb átlaghőmérsékletű decemberek a múlt században fordultak elő (1915, 1916, 1934, 1960, 1985). Noha az ezredforduló óta több december volt az átlagosnál melegebb, nem voltak olyan enyhék, mint a korábbiak. Ha a hideg szélsőségeket nézzük, akkor igazán hideg decembert legutóbb 2001-ben tapasztalhattunk (-4,8 °C).

2. ábra 

2. ábra: A decemberi középhőmérséklet országos átlagai 1901 és 2020 között
(homogenizált és interpolált adatok alapján)


Az éghajlati normál szerint, az 1991–2020 időszak átlagában a napi középhőmérséklet országos átlaga decemberben fokozatosan csökken, és csak a második dekádban éri el a fagypontot, így karácsonyra vagy az év végére jellemző az olyan hideg idő, amikor a lehullott hó megmarad. Természetesen csak akkor, ha hullik csapadék. Hazánk éghajlatának jellegzetessége, hogy a téli hónapok csapadéka az évszakok között a legkisebb. A téli csapadék mennyiségének változása növekvő irányú, de nem szignifikáns.

A decemberi középhőmérsékletekből már sejthetjük, mely évtizedekben lehetettek kedvezőbb hőmérsékleti feltételek a fehér karácsony kialakulására, ugyanakkor egy alacsonyabb decemberi átlagból nem feltétlen következik, hogy karácsonykor is zord időjárás uralkodott, hiszen lehet, hogy egy nagyrészt hideg december során épp karácsony előtt enyhült meg az idő, vagy fordítva, egy sokáig enyhe decemberben épp karácsonyra jött meg a havas, hideg téli idő. A 3. ábrán a karácsonyi (december 24-26. közötti) középhőmérsékletek országos átlagait láthatjuk 1901-től.

 3. ábra

3. ábra: Az országos átlagos középhőmérsékletek karácsonykor, 1901 és 2020 között
(homogenizált és interpolált adatok alapján)


Karácsonykor a hőmérséklet igen nagy változékonyságot mutat. Az országos középérték -10 és +8 fok között alakult az elmúlt 120 évben. Hidegebb karácsonyok jellemezték az 1920-as, 1930-as, 1960-as és különösen az 1990-es éveket, valamint a 2000-es évek elejét. A leghidegebb karácsonyok országosan az 1998-as (-9,6 fok), a 2001-es (-9,3 fok) és 1961-es (-9,2 fok) voltak. Összesen hét ünnep volt -7 fok alatti középhőmérséklettel, ebből öt 1992 és 2002 között. A hideg mellett szép számmal fordulnak elő szinte minden évtizedben enyhe karácsonyok is. Csak a 2010-es években nem fordult elő hidegebb karácsony. Utoljára fagypont alatti átlaggal a 2008-as ünnep volt. A legenyhébb a 2009-es karácsony volt (7,8 fok), ami után a 7 Celsius fokot még az 1901-es (7,1 fok) érte el. A 2010-es évek mellett tartósan enyhe időjárással teltek a karácsonyok az 1910-es évek környékén, valamint az 1980 körüli években is.


Hótakaró és havazás karácsonykor

Az éghajlati visszatekintésben 1951–2020 között öt városban (Budapest Pestszentlőrinc, Debrecen repülőtér, Szeged külterület, Pécs Pogány, Szombathely) és Kékestető állomáson vizsgáltuk meg az év egyik legszebb ünnepén, december 24-én szenteste, illetve a karácsony két napján, 25-én és 26-án volt e hótakaró, és ha igen, mekkora volt az észlelt legnagyobb hóvastagság (4. ábra) az ünnep alatt.

 4. ábra

4. ábra: A legnagyobb észlelt hóvastagság december 24–26. között az 1951–2020 időszakban


Ahogy az a fenti grafikonokon is látszik, síkvidéken általában nincs összefüggő hóréteg karácsonykor. A legtöbb fehér karácsony az 1960-as és 1990-es évek környékén, míg a legkevesebb az 1970-es és 2010-es években volt. A vizsgált városokban általában 10 cm alatt maradt a maximális hóvastagság. A lehullott hó a hegyvidékeken tud csak hosszabb ideig megmaradni, ezáltal nagyobb eséllyel gyarapodni. Kékestetőn ezért az a ritkább eset, amikor nincs hó karácsony egyik napján sem, ami a legtöbbször a 2010-es években fordult elő, ugyanakkor a 30 cm-t meghaladó hóvastagság karácsonykor még az ország legmagasabb pontján is csak 8 alkalommal volt az elmúlt hét évtizedben. A legnagyobb hóvastagságot a Kékesen, 70 cm-t 1981 karácsonyán mérték. A legtöbb városban 1963-ban volt a legnagyobb hó. Pécsett ekkor fél métert is meghaladó hótakaróba burkolózott a város. Az 5. ábra mutatja, hogy az egyes évtizedekben a karácsonyi napok közül hányszor fordult elő hótakarós nap, amikor legalább 1 cm-es összefüggő hóréteg borította a tájat.

 5. ábra

5. ábra: Hótakarós napok száma évtizedenként
a karácsonyi időszakban (december 24–26.)


A legtöbb hótakarós nap egy évtizeden belül a karácsonyi napokon az 1960-as években fordult elő. Az öt városban 10–15 hótakarós napot észleltek, a Kékesen pedig mindössze két karácsonyi napon nem volt összefüggő hóréteg 1961 és 1970 között. A 60-as évek mellett az 1990-es és 2000-es években volt még az ünnepek alatt gyakran hótakaró. Ebben a két évtizedben volt még 20 nap fölötti a számuk a Kékesen. A legkevesebb hótakarós nap síkvidéken és Kékestetőn is 2011 és 2020 között volt. Több városban egy hótakarós nap sem volt az évtized során. Hasonlóan ritkán alakult ki összefüggő hóréteg az 1970-es években is.

A karácsonyi hóréteg nem feltétlen karácsonyi havazásból származik, korábbi havazásból is maradhat hó, ha tartósan hideg az idő, ami a hegységekben gyakrabban előfordul, mint lent a síkon. A 6. ábra mutatja, hogy évtizedenként hány alkalommal havazott az ünnepi időszakban az elmúlt hét évtized során.

 6. ábra

6. ábra: Hóeséses napok száma évtizedenként
a karácsonyi időszakban (december 24–26.)


A hegységekben gyakoribb a havazás, így nem meglepő, hogy minden évtizedben a maximum Kékesen figyelhető meg, ugyanakkor a hótakarós napok számához képest annyira nem kiugró a havazás gyakorisága a városokhoz képest. Ebből is látszik, hogy a Kékesen a hótakaró nagyobb részben korábbi havazásokból maradt vissza, míg síkvidéken többnyire friss hóról beszélhetünk. A legtöbbször havazás az ünnepek alatt az 1960-as években volt (10–15 nap), ahogy a legtöbb hótakarós nap is ebben az évtizedben fordult elő. A havazások gyakoriságában is megfigyelhetünk egy kisebb maximumot az 1990-es években. A legkevesebb karácsonyi havazás a 2010-es években volt, de nem volt gyakori a hóesés az 1950-es és 1970-es években sem.

Összességében elmondható, hogy hazánkban a fehér karácsony nem tekinthető gyakorinak, még a havasabb 1960-as években is az ünnepi napokon összefüggő hóréteg általában kevesebb, mint 50%-ban fordult elő. Fehér karácsony síkvidéken mintegy 4–6 évente adódik. A legkevesebb havas ünnepet a 2010-es és 1970-es években észleltük.


 

Tanulmányok