2026. májusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép termésbecslésekkel

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon: Kelet-Európában, Brazíliában, az USA középső és nyugati területein, Mozambik térségében és Madagaszkáron. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index Észak-Amerikában, Ausztráliában és Kelet-Európában lát (2. ábra). A becsült áprilisi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak, a legtöbb eső természetesen a déli félteke trópusi területein hullott, de sok esett például Kína déli tájain, a Kaukázus térségében, Törökország keleti felén, valamint Dél-Afrikában is (3. ábra). A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Európa legnagyobb részén, Brazíliában és Argentínában, Afrika középső területein és Indiában. Ugyanakkor több esett Oroszország európai területén, a Közel-Keleten, Pakisztán térségében és Afrika déli részein (4. ábra). 

Európa
Európa nagy részén az őszi vetések állapota továbbra is kedvező, de az áprilisi időjárás több térségben is rontotta a terméskilátásokat. A fő problémát a közép-, kelet- és észak-európai csapadékhiány, a helyenként fellépő késő tavaszi fagyok, valamint Délkelet-Európában és Törökországban a hűvös, csapadékos idő miatt késő vetés és vontatott korai fejlődés jelentette (5. ábra). A termésbecslések több növénynél kissé lefelé módosultak, de uniós szinten a legtöbb előrejelzés továbbra is a sokéves átlag közelében, illetve kissé afelett alakul.

Áprilisban és május elején Európa időjárása erősen megosztott volt. Délnyugat-Európában és a kontinens északi peremén az átlagosnál melegebb, helyenként kifejezetten meleg idő volt jellemző, míg Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában hidegbetörések és fagyveszély nehezítették a növényállományok fejlődését (6. ábra). Lengyelországban, Litvániában, Nyugat-Ukrajnában, Szlovákia és Csehország egyes részein, Romániában és Törökországban áprilisban a hideg periódusok idején éjjel a hőmérséklet több helyen –5 °C alá, helyenként akár –10 °C közelébe süllyedt. Ezzel párhuzamosan Nyugat-, Közép- és Észak-Európa több térségében jelentős csapadékhiány alakult ki, miközben Délkelet-Európában és Törökországban több helyen az átlagosnál csapadékosabb időjárás fordult elő (7. és 8. ábra).

A legfontosabb agrometeorológiai kockázat jelenleg a talajnedvesség csökkenése. Franciaország nyugati részén, Észak- és Közép-Olaszországban, Németország délkeleti és délnyugati területein, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban és Magyarországon a március óta tartó csapadékhiány több helyen kimerítette a felső talajréteg vízkészletét. A májusi csapadék egyes régiókban enyhítette ugyan a vízhiányt, de az állományok további fejlődése szempontjából a következő hetek csapadéka meghatározó lesz. Lengyelország keleti részén, Dél-Svédországban és Nyugat-Ukrajnában szintén további esőre lenne szükség, különösen azért, mert az őszi kalászosok egyre érzékenyebb fenológiai fázisba lépnek.

A késő tavaszi fagyok elsősorban a repcét érintették kedvezőtlenül. Lengyelországban, Csehországban és Litvániában a virágzás idején fellépő fagyok csökkentették a virágok számát és termékenyülését, ami a repce terméskilátásainak romlásához vezetett. Helyi fagykárokat a Kárpát-medencében is jelentettek.

A tavaszi vetések Európa nagy részén a végéhez közelednek, de több országban egyenetlen kelésről és késésekről számolnak be. A kukorica vetése a legtöbb térségben majdnem befejeződött, de a Balkánon és Ukrajnában késések tapasztalhatók. A napraforgó esetében Bulgáriában és Romániában a nedves, hideg talaj késleltette a munkákat, Horvátországban, Magyarországon és Szlovákiában pedig az alacsony talajhőmérséklet és a száraz felső talajréteg miatt a kelés vontatott, egyenetlen és a kezdeti fejlődés gyengébb a szokásosnál.

Összességében Európában a kép továbbra sem kedvezőtlen, de törékeny. Az őszi vetések sok országban elfogadható vagy jó állapotban vannak, ugyanakkor a csapadékhiány, a késői fagyok és a tavaszi kultúrák helyenként gyenge kelése miatt a terméskilátások már nem olyan egyértelműen kedvezőek, mint korábban (9-15. ábrák). A következő hetekben különösen Közép- és Kelet-Európában lesz döntő jelentőségű, hogy érkezik-e elegendő csapadék az őszi kalászosok termésképződéséhez és a tavaszi vetések megerősödéséhez.

Kelet-Európa
Az április vége és május közepe közötti időszakban előbb szokatlanul hideg, majd átmenetileg melegebb és szárazabb, végül ismét csapadékos időjárás alakult ki. A térségben az őszi vetések számára a csapadék többnyire kedvező nedvességi feltételeket biztosított, különösen a május közepi csapadék után. A legjobb állapotú állományok a déli termőkörzetekben, főként Délnyugat-Oroszországban találhatók. A fő kockázatot a tavaszi és nyári növények vetésének ismétlődő késése jelenti, mert azt több hullámban is hátráltatta a hideg, illetve a visszatérő eső.
A USDA előrejelzése szerint Oroszország búzatermelése a 2026/27-es gazdasági évben 86,0 millió tonna lehet. Ez 5%-kal elmaradna a tavalyi terméstől, de közel lenne az elmúlt öt év átlagához. Az országos búza átlagtermés várhatóan 3,27 tonna/hektár lesz, ami 5%-kal alacsonyabb a tavalyi rekordnál, de 6%-kal meghaladja az ötéves átlagot. A betakarított területet 26,3 millió hektárra becsülik, ami megegyezik a tavalyival, ugyanakkor 6%-kal kisebb az elmúlt öt év átlagánál.

Amerikai Egyesült Államok
Május első felében az Egyesült Államok időjárása térségenként erősen eltérően alakult. A déli államokban több hullámban érkező csapadék enyhítette az aszályt, javítva a legelők és a nyári növények helyzetét, de sok térségben további esőre lett volna szükség a teljes regenerálódáshoz. A kukoricaövezetben csapadék és hűvös idő lassította a tavaszi szántóföldi munkákat, miközben a Magas-síkság középső és déli részén a tartós szárazság továbbra is súlyosan terhelte az őszi búzát, a legelőket és a takarmánytermelést. Több gazdálkodó a vetéssel is kivárt a csapadékhiány miatt. A nyugati államokban meleg, többnyire száraz idő gyorsította a vetési és növényfejlődési folyamatokat, ugyanakkor növelte az öntözési igényt. Május közepén az ország nagy részén az átlagosnál szárazabb idő uralkodott, ami tovább csökkentette a talajnedvességet és fokozta a szárazságstresszt a fejlődő nyári kultúrákban. A hőhullámok Kaliforniától a Magas Síkság térségéig erősítették a párolgást, míg több régióban heves zivatarok, jégeső, erős szél és helyenként porviharok, valamint futótüzek is kialakultak. A Sziklás hegység és az északi síkságok térségében eső és helyenként nedves hó javította a nedvességviszonyokat, míg a keleti és északi államokban ismétlődő fagyok is veszélyeztették az őszi búzát, a gyümölcsösöket és a frissen kelő nyári növényeket.
Az országos aszályközpont jelentése szerint május 19-én az őszi búza állományok 70%-át, a gyapot 97%-át, a cirok 87%-át sújtotta aszály, ugyanakkor a kukorica termőterületeinek mindössze 25, a napraforgónak 24%-án figyeltek meg valamilyen mértékű aszályt. Május 17-én az őszi búza állományoknak országosan mindössze 27%-a volt jó vagy kiváló állapotban, ami jelentősen elmarad a tavaly ilyenkor tapasztalt aránytól. Az őszi búzát az aszály mellett ismétlődő tavaszi fagyok is károsították, e miatt várhatóan kiemelkedően magas lesz a be nem takarított területek aránya (~32%), ami az évszázad második legmagasabb értéke lenne. Ráadásul a betakarításra váró táblák várható hozama is meglehetősen alacsony: 3,2 t/ha.

Kanada
A tavaszi vetések előrehaladását a szélvihar, a porviharok, a csapadék és a hűvös idő egyaránt lassították. Ugyanakkor a déli és nyugati Prériken a heti középhőmérséklet többnyire 1–3 °C-kal meghaladta az átlagot, míg északabbra és keletebbre inkább átlag közeli értékek voltak jellemzők.
A USDA előrejelzése szerint Kanada búzatermelése a 2026/27-es gazdasági évben 35,0 millió tonna lehet. Ez 12%-kal elmaradna a tavalyi rekordterméstől, ugyanakkor 5%-kal meghaladná az elmúlt öt év átlagát. A betakarított területet 10,3 millió hektárra becsülik, ami 3%-kal kisebb a tavalyinál, és lényegében megegyezik az ötéves átlaggal. Az átlagtermés várhatóan 3,4 tonna/hektár lesz, ami 5%-kal haladja meg az elmúlt öt év átlagát.

Kanadában a repcét általában májusban vetik, amikor a talajállapotok lehetővé teszik a munkát, a betakarítás pedig jellemzően augusztus végétől októberig tart. A vetés már megkezdődött, de a Préri térségben a hideg idő és a vízzel telített talajok miatt kissé lassan és egyenetlenül indult. Közvetlenül a tavaszi vetési időszak előtt javultak az aszályviszonyok: a mezőgazdasági területek 32%-a tartozott a rendellenesen száraz vagy mérsékelt–súlyos aszályos kategóriába. Ez jelentős javulás az év eleji 60%-hoz képest. Több tényező is befolyásolta a tavaszi vetési döntéseket: a repce más növényekhez képest kedvezőbb jövedelmezősége, a jobb piaci hozzáférés, az erős amerikai bioüzemanyag-alapanyag kereslet, valamint a belföldi feldolgozókapacitás bővülése a repce irányába fordítja a termelőket.
A USDA előrejelzése szerint Kanada repcetermelése a 2026/27-es gazdasági évben 22,0 millió tonna lehet. Ez megegyezik a tavalyi terméssel, ugyanakkor 20%-kal meghaladja az elmúlt öt év átlagát. A betakarított területet 9,4 millió hektárra becsülik, ami 8%-kal nagyobb a tavalyinál, és 7%-kal haladja meg az ötéves átlagot. Az átlagtermés várhatóan 2,34 tonna/hektár lesz. Ez 7%-kal elmarad a tavalyi értéktől, de 9%-kal meghaladja az elmúlt öt év átlagát.

Kelet-Ázsia
A rizs és a korai nyári növények induló fejlődése kedvező nedvességi feltételek mellett zajlott, különösen Dél- és Közép-Kínában, Japánban és a Koreai-félszigeten. A fő kockázatot Észak- és Északkelet-Kína szárazabb időjárása jelentette, ahol a csapadékhiány miatt a talajnedvesség pótlása a következő időszakban fontos lehet, főként az őszi búza és a korai vetésű nyári növények szempontjából.

Ausztrália
Az őszi vetések kezdetén az országban jelentősen eltérő időjárási körülmények uralkodtak. Miközben Nyugat- és Dél-Ausztrália több térségében a csapadék javította a vetési és kelési feltételeket, addig Kelet-Ausztráliában a szárazság és a meleg idő továbbra is komoly kockázatot jelentett. A legkedvezőtlenebb helyzet Észak-Új-Dél-Walesben és Dél-Queenslandben alakult ki, ahol súlyos aszály alakult ki.
Az országban súlyos problémát jelent a műtrágya elérhetősége. A búza termelés 2026/27-ben az alacsonyabb vetésterület és a kisebb búzahozamok miatt várhatóan csökken. A repce össztermése 2026/27-ben várhatóan 9%-kal, 7,0 millió tonnára mérséklődik

Északnyugat-Afrika
A térség helyzete kifejezetten kedvező: a december vége óta tartó, átlag feletti csapadékos periódus Marokkóban, Algériában és Tunézia több részén is jó vízellátottságot biztosított a gabonák kritikus fejlődési szakaszaiban. A jól feltöltött víztározók és az öntözési lehetőségek tovább javították a kilátásokat. Marokkóban a búza és az árpa terméskilátásai mintegy 50%-kal haladják meg az ötéves átlagot, Algériában pedig körülbelül 35%-kal kedvezőbbek az előrejelzések. A szezon hátralévő részében a fő kockázatot már nem a vízhiány, hanem az esetleges heves eső, jégeső, illetve a betakarítás előtti túl nedves idő jelenti.
A USDA előrejelzése szerint Északnyugat-Afrika — Marokkó, Algéria és Tunézia — búzatermelése a 2026/27-es gazdasági évben rekord magas, 12,9 millió tonna lehet. Ez 61%-kal haladná meg az előző évi termést, és 58%-kal lenne magasabb az elmúlt öt év átlagánál. A betakarított területet 5,3 millió hektárra becsülik, ami 17%-kal nagyobb a tavalyinál, és 13%-kal haladja meg az ötéves átlagot. Az átlagtermés várhatóan 2,43 tonna/hektár lesz, ami 38%-kal magasabb az előző évinél, és 40%-kal múlja felül az elmúlt öt év átlagát.

Dél-Afrika
A USDA becslése szerint Dél-Afrika kukoricatermelése a 2025/26-os gazdasági évben rekord magas, 17,7 millió tonna lehet. Ez 2%-kal magasabb a 2024/25-ös gazdasági év termésénél, valamint 8%-kal meghaladja az elmúlt öt év átlagát. A betakarított területet 3,1 millió hektár lehet, ez 5%-kal meghaladja a 2024/25-ös gazdasági év értékét, és 4%-kal magasabb az ötéves átlagnál. Az átlagtermést 5,69 tonna/hektárra becsülik, mely 3%-kal elmarad a 2024/25-ös gazdasági év értékétől, de 4%-kal meghaladja az elmúlt öt év átlagát. Az 5,69 tonna/hektáros becsült átlagtermés a negyedik legmagasabb érték a nyilvántartások kezdete óta.

Dél-Afrikában a kukorica vetése általában október elején kezdődik, és január közepéig tart, a szezonális vetési esők érkezésétől függően. Az optimális vetési időszak novemberre és decemberre esik. A vetési időszakban a szezonális csapadék jóval az átlag felett alakult, ami kiváló kelési és kezdeti fejlődési feltételeket biztosított. A talajnedvesség február és március között, a kritikus szemtelítődés időszakában is átlag felett maradt.
A dél-afrikai gazdák április végén kezdték meg a kiemelkedő kukoricatermés betakarítását. A termés döntő része, mintegy 86%-a jellemzően május és augusztus között kerül a silókba.

Argentína
A USDA becslése szerint Argentína kukoricatermelése a 2025/26-os gazdasági évben rekord magas, 59,0 millió tonna lehet. Ez 20%-kal haladná meg a 2024/25-ös gazdasági év termését. Az átlagtermést 7,28 tonna/hektárra becsülik, ami 1%-kal magasabb az előző gazdasági év értékénél. A magas összetermés a betakarított terület növekedéséből adódik, ami várhatóan rekord nagyságú, 8,1 millió hektár lesz, ami 19%-os növekedést jelent a 2024/25-ös gazdasági évhez képest.

Brazília
A USDA becslése szerint Brazília kukoricatermelése a 2025/26-os gazdasági évben 135,0 millió tonna lehet, ez 1%-kal elmaradna a 2024/25-ös gazdasági év termésétől, de 5%-kal meghaladná az elmúlt öt év átlagát. A betakarított területet 22,8 millió hektárra becsülik, ami 2%-kal nagyobb a 2024/25-ös gazdasági év értékénél, és 3%-kal meghaladja az ötéves átlagot. Az átlagtermés 5,92 tonna/hektár körül várható, mely 3%-kal elmarad a 2024/25-ös gazdasági év értékétől, de 2%-kal meghaladja az elmúlt öt év átlagát.
Brazília egymást követő második évben takaríthat be kiemelkedő kukoricatermést. A CONAB szerint az első vetésű kukorica termése 12%-kal nagyobb a 2024/25-ös gazdasági év értékénél, miközben a másodvetésű, vagyis safrinha kukorica termése nagyrészt tartja a lépést az előző évi rekorddal. Brazíliában az éves kukoricatermés mintegy 24%-át az első vetésű kukorica, 76%-át pedig a safrinha kukorica adja.
A vetés több térségben késést szenvedett. Mato Grosso állam kivételt jelentett, ahol a safrinha kukorica 70%-át még az ideális vetési időszak vége, nagyjából február 20. előtt elvetették. Más területeken a késések veszélyeztették a terméspotenciált. A szezonális esők április végéig folytatódtak, ami a termőterület nagy részén jelentősen támogatta az állományok fejlődését. Összességében a safrinha kukorica kilátásai továbbra is kedvezőek, miközben az állományok az érés szakaszába lépnek, a betakarítás pedig júniusban kezdődik.

A USDA becslése szerint Brazília szója termelése a 2025/26-os gazdasági évben 180,0 millió tonna lehet. Ez 4%-kal meghaladja a 2024/25-ös gazdasági év termését, és 13%-kal magasabb az elmúlt öt év átlagánál. A betakarított területet 48,5 millió hektárra becsülik, mely 2%-kal nagyobb a 2024/25-ös gazdasági év értékénél, és 6%-kal meghaladja az ötéves átlagot. Az átlagtermés 3,71 tonna/hektár körül várható, ami 2%-kal magasabb a 2024/25-ös gazdasági év értékénél, valamint 6%-kal meghaladja az elmúlt öt év átlagát.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2026. május 22.

1. ábra
VHI Index 2026. május első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2026. május első dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.

3. ábra
A 2026. április havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2026. április becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2026. április 1. és május 9. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(sötétkék csíkozás: csapadéktöbblet, barna csíkozás: csapadékhiány, világoskék csíkozás: tavaszi fagy, bordó háromszögek: késések a vetésben)

6. ábra
A 2026. április 1. és május 9. között mért középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
A 2026. április 1. és május 9. között lehullott csapadék (mm)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
A 2026. április 1. és május 9. között lehullott csapadékmennyiség eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

10. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

11. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

12. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

13. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

14. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

15. ábra
Szója termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)