2022. februári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Afrika északnyugati partvidékén és Mozambik térségében, valamint Dél-Amerika középső részén. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területek is döntően e három térség köré koncentrálódnak (2. ábra). A januári csapadékösszeg anomália globális térképén nagy területeken láthatunk jelentős csapadékhiányt a sokéves átlaghoz képest, például Afrika középső sávjában, Mexikóban és az USA délnyugati harmadán, de a Földközi-tenger nyugati medencéjében is (3. ábra). Ugyanakkor jóval több eső esett a szokásosnál többek között Ázsia déli részein nagy területen és Ausztrália középső tájain.

Európa
Az őszi vetések Európa nagy részén továbbra is jó állapotban vannak. Azzal együtt, hogy nagy területen Közép- és Nyugat-Európában tartós csapadékhiány lépett fel, melynek egyelőre nincs negatív hatása a növényekre (4. ábra).

A mediterrán térség délnyugati részén a tartós csapadékhiány már aszályhoz vezetett: Portugália és Spanyolország déli, Franciaország délkeleti és Olaszország északnyugati részén a legkomolyabb a csapadékhiány. A talaj nedvességtartalma ezekben a térségekben jóval az évszakos átlag alatt alakul és az öntözésre használt víztározók szintje is jóval a kapacitások alatt van. A Lindoso víztározó például 15% telítettségen áll, a szárazra került egykori faluról (Aceredo) készült fotók az elmúlt napokban bejárták a nemzetközi sajtót. Jelentős csapadék szükséges ahhoz a következő hetekben és hónapokban, hogy aszálykárok ne keletkezzenek ebben a szezonban.
Jelentős a csapadékhiány a Pireneusi-félsziget többi részén, Franciaország déli felén, a Brit-szigeteken, Olaszországban, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon, Románia keleti és Ukrajna délnyugati részén is. Errefelé egyelőre ennek negatív hatása nincs az őszi vetésekre. A Törökországban és Oroszország nyugati részén hullott csapadék-többlet pedig kedvező hatással van az őszi vetésekre.

Jelentős hőmérséklet-többlet alakult ki Németország északi és Lengyelország nyugati részén, valamint Dániában és a Brit-szigeteken. Ennek nincs direkt hatása az őszi vetésekre, de valószínűleg a kórokozók és kártevők fokozott nyomásával, elszaporodásával kell számolni ebben a szezonban. Eddig komolyabb fagykár nem fordult elő Európában.

A 2022. január 1. és február 10. közötti időszakban az átlagosnál kissé hűvösebb időjárás uralkodott Franciaország déli részén, illetve a mediterrán térség középső és keleti területein (5. ábra). Errefelé a fagyos napok száma valamivel az átlag fölött alakult. Ezzel szemben az átlagosnál enyhébb idő volt ebben az időszakban Európa összes többi részén. Az átlaghőmérséklet 2-4 Celsius fokkal haladta meg az átlagos értéket egy kiterjedt sávban Hollandiától Ukrajna nyugati részéig, de Oroszország európai területén is jelentős pozitív hőmérsékleti eltérés alakult ki. A legalacsonyabb hőmérsékletek -10 fok fölött maradtak Nyugat-Európa nagy részén (6. ábra), de Közép- és Délkelet-Európában is csökkent a hideg napok száma.

Az átlagosnál szárazabb időjárás uralkodott Portugáliában, Spanyolországban, a Brit-szigetek területén, Franciaország nyugati és déli részén, Olaszország nyugati és északi részén, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon, Románia keleti, illetve Ukrajna délkeleti részén (7. ábra). A legnagyobb csapadékhiány a Pireneusi félszigeten fordult elő, ahol 80-100 százalékkal kevesebb csapadék esett a szokásosnál, és már most aszály van.
Ezzel szemben az átlagosnál több csapadék esett a Skandináv-félsziget nyugati sávjában, Németország déli részén, Lengyelországban, a Balti országokban, Fehéroroszországban, Oroszország déli és Törökország nyugati területein. Errefelé akár ötven százalékkal is több csapadék hullott a sokéves átlagnál. Görögországban és Törökországban a csapadéknak egy jelentős része heves havazással érkezett január végén.

Amerikai Egyesült Államok
A január végi, február eleji heves viharok után február közepére lecsendesült az időjárás, az államok nagy részén csak jelentéktelen csapadék hullott. A száraz idő azonban sokfelé az amúgy is meglévő aszályt erősítette, melynek hatása többfelé megmutatkozik a legelőkön és az őszi gabonák állományaiban (8. ábra). Az enyhe, száraz, szeles időjárás következtében hamar elolvadt a hó a Nagy Síkság területén az őszi búza földeken, és gyorsan fel is száradt a talaj. Nyugaton a decemberi viharok óta, már hat egymást követő hete tartósan száraz az idő. A nyugati partvidék egész éves vízellátását biztosító hegyvidékeken a hóban tárolt vízmennyiség felhalmozódása decemberben még jól haladt, bőven hullott csapadék. A hónap végén azonban szárazra fordult az idő, a felhalmozódás megállt, és február közepére az átlagos vízmennyiségnek már kevesebb, mint 75%-át tartalmazta. Ráadásul a nyugati államokban a szárazság meleg, napos idővel párosul, aminek következtében idő előtt olvadásnak indult az alacsonyabb hegyek hótakarója. Az átlagosnál jelentősen melegebb időjárás a nyugati területeken kívül a Síkság északi tájaira és az Atlanti-partvidék északi részére is jellemző volt február közepén.

India
Indiában az idén 27%-kal nőtt a repce vetésterülete (a vetési idő november elejétől egészen januárig tart), a március végétől induló aratással 10,8 millió tonna össztermést takaríthatnak be 1,27 t/ha körüli termésátlaggal.

Dél-Afrika
Február elején eső, majd a hónap közepén napos, meleg időjárás kedvezett a nyári növények fejlődésének. A kukorica és a cukornád övezetek bizonyos részein is 10 mm-t meghaladó mennyiség esett. A hőmérséklet a keleti fő termőterületeken 25-35 fok között alakult, ennél melegebb az északabbi öntözéses cukornád ültetvények térségében volt. A kukorica övezet nyugati részén sem szenvedtek a már reproduktív szakaszban járó növények a hőstressztől.

Ausztrália
Kelet-Ausztrália fő mezőgazdasági területein alig esett február közepén, száraz idő segítette a korai vetésű cirok érését és betakarítását. Napsütés és kellő mennyiségű nedvesség segítette a nyári növények érését is, csak a partvidéki területen öntöztek áztató esők.  
A magas felvásárlási árak miatt tavalyhoz képest 22%-kal nőtt a repce vetésterülete, melyből így rekord össztermés, 5,7 millió tonna várható 1,83 t/ha-os termésátlaggal.

Argentína
Az ország középső és északnyugati tájain enyhe, záporos idő támogatta a késői vetésű gabonák és olajos magvak fejlődését. 10-35 mm csapadék hullott február közepén ezeken a területeken. Ezzel szemben nagyrészt száraz időjárás uralkodott észak-északkeleten, többek közt a Paraná-folyó, hagyományosan nagy hozamokkal rendelkező völgyében is. Az északi tájakon magas hőmérséklet (40 fok fölötti maximumokkal) okozott hőstresszt a gyapot és más nyári növények számára.
Az állami statisztikák szerint a napraforgónak 20%-át takarították be február 10-ig, ami kismértékű elmaradást jelent a tavalyi évhez képest.

Brazília
Az ország déli termőterületein tovább fokozódott a szárazság, amit magas hőmérséklet is súlyosbít. A kukoricának február 10-ig az 50%-át takarították be ezeken a területeken, a szójának viszont csak 5%-a érett be ugyanekkorra. Ugyanakkor az északabbi fontos mezőgazdasági területeken bőséges csapadék hullott, ami javára volt a cukornád, a kávé és egyéb nyári ültetvényeknek, de jó terméskilátásokkal kecsegtet a frissen kikelt kukorica és gyapot vonatkozásában is. 
Brazília idei kukoricatermését 114 millió tonnára becsülik, ami 31%-kal nagyobb mennyiség a tavalyinál. A termőterület nagysága rekord magas, 20,8 millió hektár, és a becsült hozam 5,48 tonna hektáronként, ami 25%-kal magasabb a tavalyi lehangolóan alacsony hozamoknál, bár még ezzel együtt is kissé elmarad az elmúlt 10 év átlagos hozamától.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2022. február 23.

1. ábra
VHI Index 2022. február első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2022. február első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

3. ábra
2022. január csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)

4. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2022. január 1. és február 18. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, vörös pontozott terület: aszály, barna pontozott terület: hőösszeg többlet)

5. ábra
A 2022. január 1. és február 10. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

6. ábra
A 2022. január 1. és február 10. közötti időszakban előfordult legalacsonyabb hőmérsékletek (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
A 2022. január 1. és február 10. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban
2022. január 15-én (forrás: usda.gov)
(vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: őszi búza termőterület, sötét zöld terület:
az őszi búza fő termőterülete)