2018 novemberi helyzetkép

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb  globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a vegetációs időszak első felében járó déli féltekén kiterjedt aszály miatt szenvednek a növények Dél-Afrikában illetve Ausztráliában, Dél-Amerika nagy termőterületein azonban többnyire jó állapotúak a növények. Az alábbiakban ezeket az időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze a nagyobb termőterületeken.

Európa

Ezt az őszt Európa nyugati részének kivételével kontinens szerte nagyon meleg időjárás jellemezte. Amíg a meleg őszi hőmérséklet jótékonyan járult hozzá a növények növekedéséhez, a jelentős csapadékhiány sokfelé hátráltatta ezt a fejlődést (2. ábra).

Németországban sokfelé, Lengyelország nyugati részén, Romániában, Bulgáriában, Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában a tartósan száraz talajviszonyok hátráltatták az őszi talajmunkákat, a vetést, majd a növények számára a kelést és a fejlődést, ami hiányosan kelt és alulfejlett állományokhoz vezetett.

Közép-, Észak- és Kelet-Európában 1-4 Celsius fokkal a sokéves átlag fölött alakult a hőmérséklet októberben, illetve november első két harmada folyamán. (3. ábra) Különösen október utolsó két harmada és november eleje bizonyult melegnek. A szokatlanul enyhe ősz következtében az őszi kultúrák Európa nagy részén még egyáltalán nem vagy csak gyenge mértékben alakítottak ki fagytűrést. A hideg napok száma, amikor a napi minimum hőmérséklet 0 fok alá csökkent, lényegesen a sokéves átlag alatt alakult Közép- és Észak-Európában. 0 fok alatti minimumhőmérsékletek a mediterrán térség kivételével mindenütt előfordultak, de a -5 fok alatti hőmérsékletek Dél-Lengyelországra, Fehéroroszországra, Ukrajnára, Oroszországra és Északkelet-Európára korlátozódtak. (4. ábra) Az őszi vetést veszélyeztető fagyok Oroszország délkeleti részén fordultak elő, ahol október-november fordulóján -10, -20 fok közötti hőmérsékleteket is mértek. November végén azonban a kontinens nagy részén az átlagosnál hidegebbre fordult az idő.

Jelentős csapadékhiány (a lehullott csapadék kevesebb, mint 50%-a a sokéves átlagnak) alakult ki Délkelet-Európában, Németországban, Franciaország keleti részén, a Benelux államokban, Ukrajnában, Oroszország európai részeinek középső területein. A legjelentősebben érintett területeken 20 mm csapadék sem hullott az október eleje és november közepe közötti időszakban. A csapadékhiány, és a meleg idő együttese ezeken a területeken negatív víz mérleghez vezetett, ami fokozta a már tavasz óta fennálló aszályt Németországban, Lengyelország nyugati, Csehország északi részein, Kelet-Franciaországban és a Benelux államokban, és kihatott a cukorrépa és a gumós növények betakarítására valamint az őszi vetésekre is (5. és 6. ábra).

Október végén, november elején bőséges, 200 mm fölötti csapadék hullott az Alpok déli részén, Dél-Franciaországban, Olaszországban, az Ibériai félsziget partvidékén, Skandinávia atlanti partjai mentén valamint a Brit szigetek nyugati partvidékén, ami sokfelé villámárvizekhez és jelentős károkhoz vezetett. Olaszország középső részein még november közepén is állt a víz a földeken. Napi 100 mm-t meghaladó felhőszakadások voltak Nyugat-Szlovéniában, Délnyugat-Ausztriában, Olaszország északkeleti, Franciaország délnyugati részein valamint az Ibériai félsziget északkeleti partjainál (5. és 6. ábra).

A legtöbb uniós országban a napraforgó és a kukorica betakarítása gond nélkül befejeződött. A kemény, száraz talajviszonyok a burgonya és a cukorrépa felszedését akadályozták a tartós csapadékhiánnyal sújtott területeken.

Még októberben, jó körülmények között befejeződött az őszi vetés az Egyesült Királyságban, Írországban, Skandináviában és a Balti államokban. A repce és az őszi gabonák egyaránt egyenletesen, jól fejlődtek.

A Benelux államokban, Franciaországban és Ukrajnában jellemzően jól haladt a vetés és a kelés, csak viszonylag kis területeket érintett a szárazság, ahol jelentős késéssel vagy hiányosan, helyenként sehogy sem keltek ki a növények. A korán vetett állományok kedvező körülmények közt növekedtek, jól fejlettek, azonban a fagy által sebezhetőbbé váltak. Franciaországban többnyire az ilyenkor megszokottnak megfelelő állapotban van a repce is, de főként az ország keleti részén száraz szeptember hátráltatta a kelést, és egyes helyeken más növényekkel vetették újra az érintett területet.

Németországban extrém száraz állapotok uralkodtak tavasz óta, és az őszi csapadékösszeg az 1975 óta mért értékek közt a legalacsonyabbnak bizonyult. A repcével vetett területek nagysága több, mint 1 millió hektárral csökkent, ami kb. 20%-kal kevesebb a tavalyi termőterületnél. Hasonló helyzet alakult ki Lengyelország keleti és Csehország északi részén is. Németországban az őszi gabonák kelését és a korai fejlődését is a szárazság és az alacsony nedvesség miatti tápanyaghiány veszélyeztette. Azonban itt még újravethető az állomány, ha nem is ideálisak ehhez a körülmények.

A vetés befejeződött Romániában és Bulgáriában is. Azonban az alacsony talajnedvesség sokfelé akadályozza a növények kelését, ami jelentősen alulfejlett, hiányosan kelt állományokhoz vezetett. Ezeken a területeken már elkésett az újravetés. A téli időjárási viszonyok határozzák majd meg ezeknek a növényeknek a későbbi fejlődését.

Szlovéniában, Horvátországban, Csehországban, Ausztriában és Szlovákiában sokat késett a vetés, mert a rendkívül alacsony talajnedvességi viszonyok akadályozták a munkát. Különösen Csehország északi felén a száraz, a szokásosnál jóval melegebb időjárás a már kikelt vetések igen gyenge fejlődését eredményezte. Ezeken a területeken az ideálisnál lényegesen rosszabb feltételek mellett, de még pótolható a vetés. Ezzel ellentétben Nyugat-Szlovéniában és Horvátország tengerparti részén október eleje óta igen bőséges csapadék hullott, ami a kártevők elszaporodásának és a különböző betegségeknek a kockázatát is növelte.

Spanyolországban és Portugáliában száraz periódust követően október végétől november közepéig bőséges csapadék hullott. Az alacsonyabb csapadék mennyiség kedvező feltételt nyújtott a vetés elkezdéséhez, a csirázáshoz és a keléshez megfelelő nedvesség állt rendelkezésre a talajban.

Olaszországban a nedves és a megszokottnál melegebb időjárás kedvezett a vetésnek és a növények csírázásának, ami a szokásos időben meg is történt.

A durum búza vetése október közepén kezdődött Dél-Franciaországban, a heves esőzések miatt némi késéssel, ahogy Olaszországban és Spanyolországban is, ahol november elején kezdték a vetést.

Görögországban a jelenlegi száraz körülmények okozhatnak késést a téli kultúrák vetésében. Egyelőre ez nem probléma, mivel az enyhe idő lehetővé teszi a vetést egészen decemberig, ha szükséges. Cipruson a csapadékos ősz kezdet kedvező körülményeket teremtett a talajmunkákhoz és a téli kultúrák vetéséhez.

Egyesült Államok

Kalifornia középső és északi részén jelentős csapadék hullott november második felében, ami megfékezte a 153 ezer hektárnyi vegetációt felperzselő tüzet. A Nagy Tavak vidékét és az északkeleti államokat erős hideghullám terítette be, és a rekord hideg hőmérsékletekhez rekord hóvastagság értékek is társultak. Ezzel szemben a Nagy Síkság északi részén illetve Alaszkában az átlagosnál jóval melegebb időjárás uralkodott, és a meleghez eső is társult (7. ábra). November végére a kukoricatermés döntő részét betakarították az Államokban, az elvetett őszi búza állomány 55%-a kiválóan vagy jól fejlett állapotban van.

Közel-Kelet

Heves lokális esőzések akadályozzák a talajmunkákat, illetve túlzott mennyiségű vízzel áztatják az őszi vetést.

Északnyugat- Afrika

Heves záporok lassítják a vetés munkálatait, de nedvesség tartalékot képeznek a növények további fejlődéséhez.

Kelet-Ázsia

Kína keleti részén hideg idő lassítja a búza fejlődését, míg a délkeleti területeken záporok adnak kedvező nedvességi viszonyokat a repce és más őszi vetések számára.

Délkelet-Ázsia

A Fülöp-szigetek térségében az Usagi tájfun szállított a rizs illetve kukorica számára jótékony, nagy mennyiségű esőt, Vietnámban azonban károkat okozott a kávéültetvényekben.

Ausztrália

A keleti illetve déli országrészben záporok adta csapadék hat kedvezően a nyári gabonák fejlődésére, viszont hátráltatja az őszi vetések betakarítását.

Dél-Amerika

A korábbi heves esők után Argentínában szárazabb idő kedvez a kukorica és a szója vetésének, míg Brazíliában nagy területre kiterjedő heves záporok nyújtanak kedvező kilátásokat a szója és egyéb szántóföldi növények fejlődéséhez.

Dél-Afrika

A kukorica öv keleti részén visszatérő záporok hatnak jótékonyan a csirázás és kelés fázisában levő tavaszi vetésre. Ezzel szemben a többi területet szárazság sújtja.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály vagy áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Mexikó, Argentína, Ukrajna, India
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2018. november 30.

1. ábra
Globális VHI Index 2018. november második dekádjára (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2018. október 1. és december 1. között
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, vörös csíkozás: csapadékhiány,
barna pontozott terület: hőösszeg többlet)
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars

3. ábra
2018. október 1. és november 18. között a napi átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars

4. ábra
2018. október 1. és november 18. között a hideg (0 Celsius fok alatti minimum hőmérsékletű) napok száma
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars

5. ábra
2018. október 1. és november 18. között összegzett csapadék (mm)
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars

6. ábra
2018. október 1. és november 18. között összegzett csapadék a sokéves átlag százalékában
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars

7. ábra
A középhőmérséklet eltérése az átlagtól az Egyesült Államokban 2018. november 18. és 24. között
(Fahrenheit fok)
forrás: usda.gov/oce/weather/pubs