Száraz idővel kezdődött a vegetációs időszak

A mögöttünk álló egy hétben szinte semmi csapadék nem hullott hazánkban, a múlt csütörtökön az ország déli felén fordult elő néhol egy-egy minimális csapadékot adó zápor illetve ma hajnal óta a déli és keleti országrészekben vannak záporok. Utoljára több, mint két hete hullott nagyobb területet érintő csapadék, akkor még részben hó és jég formájában. Az elmúlt harminc nap csapadékösszege csak a nyugati, délnyugati országrészben és az északkeleti határszélen közelítette meg a sokéves átlagot, az ország nagy részén annak csak a fele vagy annyi sem hullott le (1., 2. ábra). A kilencven napos csapadékösszegben is csak a déli országrész néhány foltjában mutatható ki pozitív eltérés, nagy területen azonban 20-50 mm-rel kevesebb esett az ilyenkor szokásosnál (3. ábra). A talaj felszín közeli része nagyon sokat száradt az elmúlt két hét során (4. ábra), és a 20-50 cm közötti réteg nedvességvesztése is egyre számottevőbb. Az Alföld és a Mezőföld nagy részén sajnos nem töltődtek fel nedvességgel a tél során a talajok, ott továbbra is 40-80 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest a felső egy méteres rétegből.
Az átlaghőmérséklet 3-5 fokkal magasabban alakult a sokéves átlagnál (5. ábra), igen nagy, csaknem 20 fokot elérő napi hőingás mellett. Éjszakánként a múlt hét második felében sokfelé, a héten már egyre kisebb területen hűlt fagypont alá a levegő, de talajmenti fagyok nagy területen rendszeresek voltak (6. ábra). A maximumok viszont 15 és 20 fok között alakultak (7. ábra).

A repce és az őszi kalászosok a legtöbb helyen fejlődésnek indultak, zöld tömegük növekszik (8-10. ábra). A jelenlegi időjárást jellemző napos, száraz időben a talaj felszín közeli rétege meglehetősen kiszáradt, de ez a sekély, laza réteg a további párolgási nedvességvesztést is megakadályozza.
Az Alföld középső és déli részein a mélyebb talajrétegek (50-60 cm alatt) továbbra is szárazak, legalább a fölső egy méternek föl kellett volna töltődnie mostanra, hogy nyáron legyen tartalék nedvesség a növények számára.
A gyümölcsfák és a szőlő nedvkeringése megindult, a korai csonthéjasok rügyei megpattantak, de a gyors fejlődést eddig visszafogták az éjszakai fagyok.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza és Győr körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra). Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített. Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették. Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege. November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett. Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra. Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő, 5-20 cm-es hóréteg alakult ki, mely bő két hétig meg is maradt. A havas felszín miatt kemény hideg is volt, többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte. Január utolsó dekádjától jelentősen megenyhült és csapadékosra fordult az idő, így tovább nőtt a talajok nedvességtartalma. Februárban több hullámban is tavaszias hőmérsékletek zavarták az állományok nyugalmi állapotát. Február végén, március elején napos, száraz, enyhe idővel érkezett meg a tavasz, ugyanakkor a felszín közeli talajréteg jelentősen kiszáradt.
A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség hazánk jelentős részén 30-90 mm-rel elmarad az optimálistól, ugyanakkor északon és délnyugaton 10-60 mm-rel  meghaladja azt. A hőösszeg országszerte az optimális érték fölött alakul.

A folytatásban kissé változékonyabbra fordul időjárásunk. A következő napokban minden nap előfordulhatnak elszórt záporok, zivatarok, de nagyobb területet érintő, számottevő csapadékra továbbra sincs kilátás, így a legtöbb helyen a talajok további száradása várható. A hőmérséklet a hét végéig nem változik számottevően. Az éjszakai fagyok már csak a fagyzugos helyeken lesznek jellemzőek, de talajmenti fagyokra továbbra is sokfelé számítani kell. Hétfőn várható egy hidegfront, ami mögött visszaesik a nappali felmelegedés mértéke, előbb a nyugati tájakon, majd az ország többi részén is csak 10-15 fok közé melegszik a levegő a jövő hét első felében. Az éjszakai minimumokban nem valószínű változás.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. március12.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
30 napos csapadékösszeg 2026. március 11-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. március 11-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. március 11-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. március 11-én (%)

5. ábra
A 10 napos átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól 2026. március 11-ig (Celsius fok)

6. ábra
Minimum hőmérsékletek 2026. március 9-én (Celsius fok)

7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2026. március 11-én (Celsius fok)

8. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2026. március 4-én (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Őszi káposztarepce Miskolc térségében 2026. március 4-én (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

11. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2026. március 11-ig (részletes magyarázat a szövegben)

12. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Győr térségére 2026. március 11-ig (részletes magyarázat a szövegben)