Szikkadó, száradó talajok

A mögöttünk álló héten is igen változékony időben volt részünk. A hétfői napos, száraz időjárás után kedden még csak kevés helyen, majd szerdától egyre többfelé alakultak ki záporok, zivatarok, néhol felhőszakadások. A legtöbb helyen csütörtökön és pénteken esett, vasárnap pedig már országszerte száraz idő volt a jellemző. A Szeged –Jászberény – Biharkeresztes és az országhatárok általhatárolt területen sokfelé egyáltalán nem volt eső, de az északi országrészben és a Dunántúlon is vannak helyek, amik kimaradtak a csapadékból, vagy csak néhány millimétert kaptak. Ugyanakkor a délnyugati, a középső és az északi országrészben nagyobb területen hullott 20 mm-t meghaladó mennyiség, a felhőszakadások által érintett foltokban pedig 40-70 mm-t is mértek (1. ábra). Ezeken a tájakon átnedvesedett a talaj felső 30-60 cm-es rétege, a mélyebb talajréteg pedig eleve jó vízellátottságú volt (2., 3. ábra). Az Alföld jelentős részén azonban tovább száradt a talaj, és a felső 20, néhol 30 cm-es réteg kritikusan száraz állapotba került, a friss vetésű nyári növényekre vonatkozóan ezeken a helyeken aszály tapasztalható (4. ábra). Az Alföld délkeleti tájain az áprilisi csapadékösszeg 10 mm alatt alakul, ami negyede-ötöde az ilyenkor szokásos mennyiségnek (5. ábra). 
A hőmérséklet is elég nagy területi változékonyságot mutatott. A hét első felében még országszerte 25 fok körül alakultak a maximum értékek, bár egy gyenge hidegfront hatására a Dunántúlon már kedden is hűvösebb volt, mint keleten, majd csütörtökön és pénteken egy hullámzó frontrendszer hatására jelentősebb hőmérsékletkülönbség alakult ki a naposabb keleti országrész és a felhősebb Dunántúl között (6. ábra). A front mögött szombattól országszerte lehűlt az idő, és vasárnap már a sok napsütés ellenére is csak 20 fok körüli értékeket mérhettünk. Hétfő reggelre az északi fagyzugokban gyenge fagyok is előfordultak, talajmenti fagyok pedig a Nyírség és a Kiskunság mélyebben fekvő tájain is kialakultak (7. ábra).

Az őszi vetések tavaszi fejlődése a kedvező hőmérséklet és talajnedvesség hatására jól halad (8. ábra), a repce virágzik (9. ábra), a búza a szárbaindulás fenológiai fázisában jár (10. ábra). Ezek a növények mélyebb gyökérzetüknek köszönhetően országszerte megfelelő mennyiségű nedvességet találnak a talajban.
A kukorica és napraforgó csírázásához, korai fejlődéséhez a hőmérsékleti viszonyok igen jók, a felszín közeli talajréteg nedvességtartalmában azonban igen jelentős területi különbségek vannak. Az elmúlt két hétben csapadékban bővelkedő tájakon szépen kisorolt a vetés, az Alföldön és a Kisalföldön azonban jelentős területen nagyon száraz a talaj, ezért egyenetlenül vagy sehogy sem kelt még ki a vetés.
A legtöbb gyümölcsfánk hazánk nagyobb részén már elvirágzott vagy a virágzás végén jár, míg az alma és a körte sokfelé most virágzik, melyre a meleg időjárás kedvező.

Az elmúlt egy hétben hulló csapadék miatt többször, többfelé volt nedves a növények levélének felülete (11. ábra), főként múlt csütörtökön és pénteken alakult ki nagy területre kiterjedő tartós levélnedvesség, ami kedvező feltételeket teremtett a gombás megbetegedések terjedéséhez. Hosszabb párás időszakok is ezeken a napokon fordultak elő.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az április közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke országszerte jelentősen növekszik, legintenzívebb növekedés ebben az időszakban középhegységeinkben figyelhető meg, ahol ebben a két hétben zöldültek ki teljes mértékben a fák. Az anomália térképen hazánk területén pozitív eltérés figyelhető meg, vagyis a sokéves átlagnál fejlettebb a növényzet, a szokásosnál jóval előrébb jár a tavaszi zöldülés.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 110 és 140 foknap között alakul. Ez a tavalyi értékkel nagyjából megegyezik, a sokéves átlagot viszont 20-30 foknappal meghaladja. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció tavaszi fejlődése a tavalyihoz hasonló, de a sokéves átlagnál valamivel előrébb jár.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon* (12. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet. Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimális mennyiség körül alakul, délnyugaton 130 mm-rel meghaladja azt, a délkeleti országrészben pedig 50-60 mm elmaradás tapasztalható.
A halmozott hőösszeg viszont jócskán meghaladja az optimális értéket.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (13. ábra). Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajnedvesség a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek az első tavaszi hónap esőzései során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést. A hónap első fele országszerte száraz idővel telt, amikor jól lehetett haladni a munkával, azonban a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem szárazon maradtak, így ott egyenetlenül, vagy sehogy nem kelt ki a vetés még a hónap végére sem. A hőmérséklet kedvezően alakult az állományok kezdeti fejlődéséhez, a hőösszeg jelenleg országszerte meghaladja az optimális értéket.

A héten nagyrészt napos, száraz, meleg időre van kilátás. Bár éjszakánként többfelé csökken 10 fok alá a hőmérséklet, talajmenti fagyok is csak a hét első felében lehetnek a hidegre hajlamos helyeken. Melegszik az idő, szerdától napközben 23-27 fokig emelkedik a hőmérséklet. Több felhőre és elszórt záporokra, zivatarokra szombattól lehet számítani, addig azonban országszerte a talajok száradása, az aszállyal érintett területeken fokozódó szárazság várható. A hétvégén többfelé megerősödik a szél, és vasárnap egy hidegfront hatására a hőmérséklet is visszaesik néhány fokkal. 

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. április 28.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2025. április 26-ig (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. április 27-én (%)

3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. április 27-én (%)

4. ábra
Mezőgazdasági aszályszint nyári kultúrákra 2025. április 27-én

5. ábra
30 napos csapadékösszeg 2025. április 27-ig (mm)

6. ábra
Maximum hőmérsékletek 2025. április 25-én (Celsius fok)

7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2025. április 28-án (Celsius fok)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

9. ábra
Virágzó repce Miskolc térségében 2025. április 23-án (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2025. április 23-án (fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Vizes levél időtartam fásszárú növényekre a 2025. április 26. 8 órát megelőző 48 órában (óra)

12. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2025. április 27-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2025. április 27-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)